
Idén Kolozsvár adott otthont a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjainak átadóját
Fotó: Orbán Orsolya
A magyar irodalom közösségteremtő erejéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a kommunista múlt feltárásának szükségességéről is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtök esti kolozsvári díjátadó gáláján.
2026. május 15., 09:032026. május 15., 09:03
Szálinger Balázs, Vermesser Levente és Papp-Sebők Attila vehette át idén a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi elismeréseit, amelyeket csütörtök este adtak át a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban rendezett ünnepi gálán.
A gálán a kolozsvári kulturális élet számos ismert szereplője jelen volt, hogy közösen tisztelegjenek a magyar irodalom értékteremtő személyiségei előtt.
Az est házigazdája és szervezője, Simó Ágnes Tekla, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány titkára köszöntőjében felidézte: Méhes György 2002-ben kapott Kossuth-díját nem személyes célokra fordította, hanem az erdélyi magyar irodalom támogatását és a fiatal tehetségek felkarolását szolgáló díjalap létrehozására ajánlotta fel. Mint fogalmazott, az ebből kinövő kezdeményezés az elmúlt több mint két évtizedben meghatározó intézménnyé vált az erdélyi magyar irodalmi életben.
Fotó: Orbán Orsolya
Nagy Elek, Méhes György fia és az író szellemi örökségét továbbvivő alapítvány létrehozója ünnepi beszédében hangsúlyozta: a szervezet küldetése hosszú távú, biztos hátteret teremteni a magyar kultúra, különösen a határon túli magyar irodalom támogatásának. Mint fogalmazott, a kezdeményezés nem csupán az emlékezést szolgálja, hanem „élő felelősségvállalást” is jelent az erdélyi magyar szellemi örökség továbbadása érdekében.
„Az erdélyi irodalom szellemi öröksége arra kötelez bennünket, hogy ne csak őrizzük, hanem tovább is adjuk azt a hitet, amely szerint az irodalom közösséget teremt, nyelvet őriz és jövőt épít” – fogalmazott. Hozzátette:
Személyes hangvételű felszólalásában Erdélyhez és Kolozsvárhoz fűződő kapcsolatáról is beszélt. Mint fogalmazott, minden alkalommal hazatérő emberként érkezik a városba, miközben édesapjától azt a szemléletet örökölte, hogy az erdélyi magyarság szolgálata egyszerre kötelesség és erkölcsi feladat.
Beszédében felidézte: a Méhes György Irodalmi Díj 2002-ben indult útjára, majd hosszabb előkészítő munka után 2022-ben hozták létre a Méhes György – Nagy Elek Alapítványt. Erre azért volt szükség, hogy ne csupán a már elismert alkotók részesüljenek támogatásban, hanem a fiatal tehetségek előtt is megnyíljon a kiteljesedés lehetősége.
A jövőbeni tervekről szólva hangsúlyozta: kiemelt figyelmet szeretnének fordítani az olvasáskultúra erősítésére, mivel a digitális korszakban egyre nagyobb kihívást jelent megszerettetni a fiatalokkal az irodalmat.
Nagy Elek arra is kitért, hogy történészek bevonásával átfogó kutatási program indult az erdélyi magyar írók és a Securitate kapcsolatának feltárására. Mint fogalmazott, a kommunizmus évtizedeinek működését és az akkori irodalmi közeg viszonyait azért szükséges alaposan megvizsgálni, mert a múlt feltárása nélkül nem lehet hiteles jövőt építeni.
Nagy Elek szerint az alapítvány célja hosszú távú és stabil hátteret biztosítani a magyar kultúra, különösen a határon túli magyar irodalom támogatásához
Fotó: Orbán Orsolya
Kutatási program indult az erdélyi magyar írók és a Securitate kapcsolatának feltárására
Amint arról korábban a Krónika is beszámolt, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma átfogó kutatási program elindításáról döntött az erdélyi magyar írók és a Securitate kapcsolatának feltárása érdekében. A program kidolgozására történészekből álló munkacsoport kapott felkérést.
Az alapítvány tavaly júliusban közölte: a Méhes Györgyöt érintő sajtóvisszhang nyomán szükségesnek tartják, hogy tudományos alapossággal vizsgálják meg az író életútjának vitatott szakaszát, valamint a korszak irodalmi és kulturális közegének működését.
Ennek részeként 2024 szeptemberében együttműködési megállapodás született az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány között. A többéves kutatási program célja a második világháború utáni erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterének feltárása, különös tekintettel a CNSAS levéltárában őrzött dokumentumokra.
Mint ismert, 2024 nyarán az Átlátszó.ro tényfeltáró portál közölt dokumentumokra épülő cikket arról, hogy Méhes György együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. A portál szerint az írót először az 1950-es években szervezték be, majd a hetvenes évek közepétől ismét kapcsolatba került a Securitatéval.
Balázs Imre József irodalomtörténész akkor a Krónikának úgy nyilatkozott: az író kollaboráns múltjának feltárása nem változtat Méhes György irodalomtörténeti jelentőségén, ugyanakkor fontos különválasztani az életmű esztétikai értékét és a szerző személyével kapcsolatos történeti tényeket.

Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
A gálaesten Vindis Andrea és Román Eszter, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészei Méhes György Szép szerelmek krónikája című művéből olvastak fel részleteket. A gála záróakkordjaként Könczei Samu csellista, a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium diákja és Sógor Dénes zongorista, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia hallgatója Popper Dávid Magyar rapszódia, Op. 68 című művét adták elő.
Vindis Andrea és Román Eszter, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészei Méhes György Szép szerelmek krónikája című művéből olvastak fel részleteket
Fotó: Orbán Orsolya
Az idei életműdíjat Szálinger Balázs (1978, Keszthely, Magyarország) József Attila-díjas költő vehette át kiemelkedő irodalmi munkásságáért. Az elismerést L. Simon László József Attila-díjas író és költő, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője méltatta.
Laudációjában L. Simon László Szálinger Balázst olyan alkotóként jellemezte, aki nem pusztán folytatója, hanem újrarendezője is a magyar irodalmi hagyománynak. Kiemelte: költészete és drámaírói munkássága az elmúlt két évtized egyik legeredetibb teljesítménye, amely egyszerre kapcsolódik a magyar klasszikus modernséghez, a történeti-közéleti líra hagyományához és a kortárs európai költészeti beszédmódhoz.
A méltató szerint Szálinger műveinek különös ereje abban rejlik, hogy a dunántúli tájhoz, a Balaton-környékhez, Zalához vagy Keszthelyhez kötődő regionális tapasztalatot egyetemes érvényűvé emeli. Műveiben a táj nem egyszerű helyszín, hanem emlékezeti tér, amelyben történelem, politika, mitológia és személyes sors rétegződik egymásra.
L. Simon László hangsúlyozta: Szálinger Balázs képes volt újra érvényessé tenni az irodalomban a nagy történeti és közösségi kérdések megszólaltatását, miközben elkerülte a retorikus pátosz és az ideologikus beszédmód csapdáit. Úgy fogalmazott:
L. Simon László külön méltatta Szálinger formaérzékenységét is. Mint rámutatott, a díjazott természetesen nyúl a klasszikus versformákhoz és az elbeszélő költemény műfajához, miközben költészetében az irónia és az emelkedettség finom egyensúlya érvényesül. A Kárpát-medencei irodalmi életműdíj ennek az írói teljesítménynek, a hagyomány komolyan vételének, valamint a nyelv iránti felelősségnek szól.
L. Simon László, a díjazott Széálinger Balázs, valamint Nagy Elek (balról jobbra) a díjátadón
Fotó: Orbán Orsolya
Az Erdélyi Irodalmi Díjat Vermesser Levente (1969, Csíkszereda) kapta. Laudációjában Kemény István József Attila-díjas költő úgy fogalmazott: Vermesser Levente már a kilencvenes évek elején legendává vált Kolozsváron, amikor a rendszerváltás utáni első filológus évfolyam tagjaként megérkezett az egyetemre.
Úgy fogalmazott:
A méltató szerint Vermesser beszédmódja, humora, világlátása és legendás monológjai költők és írók több nemzedékére hatottak, nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is.
Kemény ugyanakkor hangsúlyozta: Vermesser Levente nem a köré épült legendakörért, hanem írott életművéért részesült az Erdélyi Irodalmi Díjban. Bár eddigi költői munkássága mindössze két kötetből – Az egyensúly ígérete és az Odakint és idebent című verseskönyvekből – áll, a méltató szerint
Kemény István méltatásának egyik központi gondolata az volt, hogy Vermesser költészetét derű, részvét és szeretet hatja át, miközben a versek mélyén ott munkál a 21. század elsötétülő világának tapasztalata is. Kemény István ezt a költői működést olyan költészetként jellemezte, amely
Kemény István, a díjazott Vermesser Levente és Nagy Elek (balról jobbra) a díjátadón
Fotó: Orbán Orsolya
Az Erdélyi Irodalmi Debütdíjat Papp-Sebők Attila (1997, Sepsiszentgyörgy) nyerte el Káté című kötetéért. Zahorecz Eszter költő és műfordító méltatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatal szerző versei valódi egzisztenciális kérdéseket vetnek fel identitásról, hitről és az ember helyéről a világban.
Zahorecz Eszter laudációjában úgy fogalmazott: a Káté versei sokáig cseppenként jutottak el az olvasókhoz, majd kötetté rendeződve egy következetes, kockázatvállaló poétikát mutattak fel. Mint fogalmazott,
A méltató szerint a kötet alapkérdései az én, a hit, az Istenhez való viszony és az emberi létezés rejtett középpontja köré szerveződnek. Zahorecz Eszter kiemelte: Papp-Sebők nem a bevett istenes vershagyományt ismétli, hanem annak nyelvét bontja szét, hogy az automatizmusok és tanult mondatok mögé nézzen. Költészete ezért a hitről való beszédet visszavezeti az elemi tapasztalatig, a testig, a bizonytalanságig és a kérlelhetetlen kíváncsiságig.
Zahorecz Eszter, a debütdíjas Papp-Sebők Attila, valamint Nagy Elek (balról jobbra) a díjátadó gálán
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya

Három alkotó kapta a Méhes György Alapítvány idei elismeréseit, az összesen 9000 euró értékű díjakat Kolozsváron adták át.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
A kincses városban lesz megtekinthető a székesfehérvári Vörösmarty Színház vendégjátéka, a Benyovszky, a szabadság szerelmese című musical, amely Jókai Mór művei alapján készült – közölte a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Budapest, Zágráb, Prága és Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában folytatódik a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállításának, a Magyar Menyasszonynak az „utazó kapszula tárlata”.
szóljon hozzá!