Fotó: Boda L. Gergely
Három hónapos halogatás után október elsején elkezdődhetett a Magyarország kormánya által meghirdetett erdélyi gazdaságfellendítő program. Ez idő alatt világossá vált, nem kifogásolják a Pro Economica Alapítványon keresztül zajló, egyelőre a Maros-Mezőség térségét megcélzó támogatási rendszert a román hatóságok.
2017. október 05., 10:452017. október 05., 10:45
2017. október 05., 10:492017. október 05., 10:49
„Elkötelezettek vagyunk megtenni ezt a történelmi lépést, mert anyagi értelemben is felelősséget vállaltunk a külhoni magyarságért, jelenleg pedig a politikai akarat és képesség egybeesik, és helyi partnerre is leltünk” – ezekkel a szavakkal indította útjára ez év májusában Marosvásárhelyen Magyar Levente az erdélyi gazdaságfellendítő programot.
A szalagvágáson az Orbán-kabinet gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára ugyanakkor arról is beszélt, hogy
Magyar Levente szerint az anyaország támogatása olyan anyagi fellendülést eredményezhet, amilyen még nem volt Erdélyben. Az ünnepi eseményen az is elhangzott, hogy az idei pályázatokat június 15. és július 14. között fogadják.
Amint beszámoltunk róla, a Pro Economica három típusú pályázatot hirdetett. Egyrészt
Az idei, kísérleti évre Budapest egymilliárd forintos költségvetést irányozott elő.
A kezdeti optimizmust és ezzel együtt a Pro Economica eredeti terveit a Grindeanu-kormány megbuktatása körül kialakult magyarellenes hisztéria törte meg.
olykor hamis információ a meghívottak vagy akár a műsorvezetők részéről. A félelmetes arányokat öltő magyarellenes hangulatban a program lebonyolítói a halasztás mellett döntöttek.
„A Pro Economica Alapítványnak, mint a gazdaságfejlesztési program lebonyolítójának a célja, hogy a befogadó ország, azaz Románia jogrendjébe illeszkedjenek a tervezett gazdaságfejlesztési támogatások, és azok széles körben elfogadottak legyenek. Éppen ezért a közeljövőben sorra kerülő további egyeztetések lezárultáig a pályázati felhívások megjelentetését elhalasztjuk” – ez a közlemény jelent meg július 5-i keltezéssel az alapítvány honlapján.
Az eltelt időszakban a pályázatok meghirdetői a versenytanácshoz és a diszkriminációellenes bizottsághoz fordultak. Ugyanakkor diplomáciai szinten is párbeszéd indult a két ország között.
– fejtette ki lapunknak Kozma Mónika, a Marosvásárhelyen székelő Pro Economica ügyvezetője.
Kozma Mónika
Fotó: Facebook/Kozma Mónika
Románia és Magyarország augusztus végén egyezett meg a program maradéktalan életbe ültetéséről. Szijjártó Péter külügyminiszter akkor a nap legjobb hírének nevezte, hogy bukaresti találkozóján Teodor Meleşcanu, valamint a román kormány többi képviselője is pozitívan fogadta azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után Budapest erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson.
Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni” – nyilatkozta öt héttel ezelőtt Szijjártó.
A külügyminiszter a Romániai Németek Demokrata Fóruma segédletével működő brassói Saxonia–Transilvania Alapítvány hasonló tevékenységére célzott. Ez a német kormány támogatását közvetíti az erdélyi szászok és svábok felé.
Magyar Levente és Kelemen Hunor egy korábbi sajtótájékoztatón
Fotó: Boda L. Gergely
A 2017-es mezőségi, kísérleti jellegű támogatási rendszer célja itthon tartani a fiatalokat, megtanítani az embereket a tulajdon megbecsülésére, arra, hogy ha birtokolnak egy földdarabot, vagy létrehoznak egy vállalkozást, értékkel rendelkeznek.
– tette hozzá Kozma Mónika.
Előzetes felvilágosítást a www.proeconomicaalapitvany.ro honlapon vagy a szervezet marosvásárhelyi székhelyén, a Szentgyörgy (Forradalom) utca 1. szám alatti Köpeczi–Teleki- házban lehet kapni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A halogatás után akár már idén nyáron elkezdhetik építeni a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi utat – derült ki csütörtökön.
Visszadobta Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter a Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) és a vasúti infrastruktúrát üzemeltető társaság (CFR SA) költségvetéseit abban a formában, ahogyan azokat neki benyújtották.
A magas üzemanyagárak miatt tanácsosabb idén hazai úti célt választani a nyaraláshoz – jelentette be Irineu Darău gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős miniszter.
Románia adta az Európai Unió legdrágább elektromos energiáját egész héten a rövid távú nagykereskedelemben, miután „kidőlt” a cernavodăi atomerőmű mindkét nukleáris blokkja. Cikkünkből kiderül, mit jelent ez főleg a lakossági villanyszámla szempontjából.
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy Romániának a deficit csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások miatt a közalkalmazotti bérkeretet a hazai össztermék (GDP) kicsivel több mint 8 százalékán kell tartania.
Három egymást követő árcsökkentés után csütörtökön újra árat emelt a piacvezető Petrom a romániai töltőállomásain, Ezúttal nem reggel, hanem kora délután nyúlt hozzá az árakhoz, és literenként 10 banival drágította a gázolajat.
Tovább zsugorodott 2026 elején Románia gazdasága. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdászai úgy számolnak, a román gazdaság az idei év végére mérsékelt recesszióba süllyed.
A NATO számára gyárt vasúti kocsikat az aradi Astra vagongyár (Astra Vagoane Călători).
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!