Balla Géza szőlész-borász tette újra híressé a ménesi borvidéket
Fotó: MTI/Purger Tamás
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésben.
2026. január 16., 17:232026. január 16., 17:23
2026. január 16., 17:272026. január 16., 17:27
Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte: a Nemzet Gazdászainak legfontosabb hivatása, hogy „Kárpát-medencei szülőföldünket minden esztendőben szó szerint termőre fordítsák, és gondoskodjanak nemzetünk fizikai táplálékának tisztaságáról és bőségéről”. Ennek a hivatásnak a legnagyszerűbb teljesítményeit ismeri el a Nemzet Gazdásza díj.
A házelnök beszédében Wass Albert Kard és kasza című regényéből idézve kijelentette: „akié a föld, azé a jövendő”. Hozzátette: évezredeken keresztül pusztító háborúkat vívtak a földért. A XXI. század háborúit azonban már nemcsak a csatatereken vívják; az igazi fegyvert ma már nem a kard vagy a puska jelenti, hanem a gazdasági befolyás és az ideológia.
Kövér László, az az Országgyűlés elnöke a díjátadón arról beszélt, hogy egyre nehezebb helyzetben van az európai mezőgazdaság
Fotó: MTI/Purger Tamás
illetve a műhús legalizálása. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy Európában ma még a világ legfenntarthatóbb élelmiszer-termelése működik, messze biztonságosabb körülmények között, mint a világ bármely más részén. Ezt az európai mezőgazdaságot és vele együtt az egész európai gazdatársadalmat akarják felszámolni – fogalmazott – „az Európai Unió politikai árulói”.
Egy év alatt 11,4 százalékkal csökkent a Romániában eladott borok mennyisége, ami a rendszerváltás óta az ágazat legnagyobb zsugorodása. A minőségi borokat készítő termelők szempontjából aggasztó jelenségről Balla Géza Arad-hegyaljai borászt kérdeztük.
Kövér László közölte: az európai mezőgazdaság versenyképességét évek óta módszeresen bontják le Brüsszelből. Példaként említette, hogy az európai állattenyésztésben felhasznált kukorica és szója döntő többsége már Ukrajnából és Dél-Amerikából érkezik, miközben elárasztja Európát az ukrán baromfihús és a tojás is. Az európai gazdákat gúzsba kötik a brüsszeli szabályokkal, majd rászabadítják az európai piacra a szabályok nélkül termelő, Európai Unión kívüli gazdák termékeit – mondta a házelnök, hozzátéve: a folyamatokat látva valószínűleg már csak idő kérdése a műhús gyártásának és forgalomba hozatalának uniós engedélyezése. Véleménye szerint nem véletlen, hogy ezen uniós politika következtében az európai gazdák egyre nagyobb számban hagynak fel a mezőgazdasági tevékenységgel. Kövér László arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a mezőgazdaság és a gazdák támogatása terén teljesen más utat választott.
Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.
Az elismerést a magyar nemzet olyan erkölcsileg feddhetetlen gazdálkodó szakemberei érdemelhetik ki, akik gazdálkodásukkal, mezőgazdasági tevékenységükkel, munkáltatói magatartásukkal, technológiai színvonalukkal, innovációikkal és társadalmi szerepvállalásukkal maradandót alkottak.
A Nemzet Gazdászai legfeljebb 21-en lehetnek, közülük hat határon túli magyar gazdálkodó (az elcsatolt országrészekből egy-egy fő).
Tavaly Bata Erzsébet vajdasági gazdálkodó, Mocz András erdőmérnök, gazdálkodó, valamint Vancsura József kertészmérnök, gazdálkodó részesült az elismerésben.
Balla Géza átveszi a a Nemzet Gazdásza címet
Fotó: MTI/Purger Tamás
Balla Géza
Erdélyi magyar szőlész-borász, az Arad megyei Wine Princess Kft. ügyvezetője és borászati szakembere, a történelmi ménesi borvidék újraélesztője.
1960 július 17-én született a Szilágy megyei Kémeren. Szülei a mezőgazdaságban dolgoztak: édesapja gyümölcstermesztő technikus volt, édesanyja pedig a háztáji gazdaságban tevékenykedett. Az általános iskola elvégzése után a szilágysomlyói Szőlészeti és Borászati Szaklíceumban folytatta tanulmányait, majd Kolozsváron elvégezte az Agrártudományi Egyetem kertészeti szakát. Mérnöki diplomáját 1984-ben szerezte meg, azóta dolgozik szőlész-borász szakmérnökként. A rendszerváltozást követően a Barackai Szőlő és Bor Állami Gazdaság vezérigazgatója lett, és feladata volt a 2460 hektárnyi szőlőterület visszaosztása a korábbi tulajdonosoknak. Elképzelése szerint a termelést szövetkezeti formában folytatták volna, ám a régi-új tulajdonosok azzal vádolták, hogy újrakollektivizálni kívánja a területeket, ezért a terv nem valósult meg. Ezt követően indult meg a szőlőterületek parlagosodása.
1999-ben Wine Princess Kft. néven saját vállalkozást alapított. Kezdetben öt hektáron gazdálkodott, majd évről évre újabb területeket vásárolt, tudatosan kiválasztva a legjobb fekvésű, legjobb minőséget adó dűlőket. Jelenleg 120 hektáron folytat tevékenységet, amelynek 80 százaléka kékszőlő, 20 százaléka fehér szőlő. Boraival számtalan hazai és nemzetközi versenyen nyert díjakat. Kadarkája és feketeleánykája rendszeresen arany- és nagy aranyérmeket hozott számára. Nemcsak versenyezteti borait, hanem a borversenyek szervezésében is aktívan részt vesz, legyen szó a Csávossy György Borversenyről vagy az Erdélyi Szőlőhegyek Borversenyről. 2008 óta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának kertészmérnöki szakán egyetemi adjunktusként adja át a szőlészet és borászat területén szerzett tapasztalatait az erdélyi fiataloknak, azon dolgozva, hogy elhivatott, szakmailag felkészült borászokat neveljen.
Egyre nagyobb ellenszélben kell dolgozniuk a minőségi borokat előállító termelőknek – mondta a Krónikának Balla Géza, aki az aszály, a kiszámíthatatlan gazdaság, a megváltozott fogyasztói szokások és a brüsszeli ellenkampány okozta kihívásokról beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Ingyenes szakmai felkészítő tanfolyamot indít Bánffyhunyad önkormányzata a Kolozsvári Felnőttképző Regionális Központtal (CRFPA) együttműködésben. A képzéseket február 16. és március 13. között kerül tartják a Kolozs megyei település művelődési házában.
Az Európai Bizottság szerdán este bejelentette: „tudomásul vette”, hogy a román alkotmánybíróság ismét elnapolta a döntést a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatosan.
A múlt év novemberéhez képest decemberben 299 lejjel (5,3 százalékkal) 5914 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!