Balla Géza szőlész-borász tette újra híressé a ménesi borvidéket
Fotó: MTI/Purger Tamás
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésben.
2026. január 16., 17:232026. január 16., 17:23
2026. január 16., 17:272026. január 16., 17:27
Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte: a Nemzet Gazdászainak legfontosabb hivatása, hogy „Kárpát-medencei szülőföldünket minden esztendőben szó szerint termőre fordítsák, és gondoskodjanak nemzetünk fizikai táplálékának tisztaságáról és bőségéről”. Ennek a hivatásnak a legnagyszerűbb teljesítményeit ismeri el a Nemzet Gazdásza díj.
A házelnök beszédében Wass Albert Kard és kasza című regényéből idézve kijelentette: „akié a föld, azé a jövendő”. Hozzátette: évezredeken keresztül pusztító háborúkat vívtak a földért. A XXI. század háborúit azonban már nemcsak a csatatereken vívják; az igazi fegyvert ma már nem a kard vagy a puska jelenti, hanem a gazdasági befolyás és az ideológia.
Kövér László, az az Országgyűlés elnöke a díjátadón arról beszélt, hogy egyre nehezebb helyzetben van az európai mezőgazdaság
Fotó: MTI/Purger Tamás
illetve a műhús legalizálása. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy Európában ma még a világ legfenntarthatóbb élelmiszer-termelése működik, messze biztonságosabb körülmények között, mint a világ bármely más részén. Ezt az európai mezőgazdaságot és vele együtt az egész európai gazdatársadalmat akarják felszámolni – fogalmazott – „az Európai Unió politikai árulói”.
Egy év alatt 11,4 százalékkal csökkent a Romániában eladott borok mennyisége, ami a rendszerváltás óta az ágazat legnagyobb zsugorodása. A minőségi borokat készítő termelők szempontjából aggasztó jelenségről Balla Géza Arad-hegyaljai borászt kérdeztük.
Kövér László közölte: az európai mezőgazdaság versenyképességét évek óta módszeresen bontják le Brüsszelből. Példaként említette, hogy az európai állattenyésztésben felhasznált kukorica és szója döntő többsége már Ukrajnából és Dél-Amerikából érkezik, miközben elárasztja Európát az ukrán baromfihús és a tojás is. Az európai gazdákat gúzsba kötik a brüsszeli szabályokkal, majd rászabadítják az európai piacra a szabályok nélkül termelő, Európai Unión kívüli gazdák termékeit – mondta a házelnök, hozzátéve: a folyamatokat látva valószínűleg már csak idő kérdése a műhús gyártásának és forgalomba hozatalának uniós engedélyezése. Véleménye szerint nem véletlen, hogy ezen uniós politika következtében az európai gazdák egyre nagyobb számban hagynak fel a mezőgazdasági tevékenységgel. Kövér László arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a mezőgazdaság és a gazdák támogatása terén teljesen más utat választott.
Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.
Az elismerést a magyar nemzet olyan erkölcsileg feddhetetlen gazdálkodó szakemberei érdemelhetik ki, akik gazdálkodásukkal, mezőgazdasági tevékenységükkel, munkáltatói magatartásukkal, technológiai színvonalukkal, innovációikkal és társadalmi szerepvállalásukkal maradandót alkottak.
A Nemzet Gazdászai legfeljebb 21-en lehetnek, közülük hat határon túli magyar gazdálkodó (az elcsatolt országrészekből egy-egy fő).
Tavaly Bata Erzsébet vajdasági gazdálkodó, Mocz András erdőmérnök, gazdálkodó, valamint Vancsura József kertészmérnök, gazdálkodó részesült az elismerésben.
Balla Géza átveszi a a Nemzet Gazdásza címet
Fotó: MTI/Purger Tamás
Balla Géza
Erdélyi magyar szőlész-borász, az Arad megyei Wine Princess Kft. ügyvezetője és borászati szakembere, a történelmi ménesi borvidék újraélesztője.
1960 július 17-én született a Szilágy megyei Kémeren. Szülei a mezőgazdaságban dolgoztak: édesapja gyümölcstermesztő technikus volt, édesanyja pedig a háztáji gazdaságban tevékenykedett. Az általános iskola elvégzése után a szilágysomlyói Szőlészeti és Borászati Szaklíceumban folytatta tanulmányait, majd Kolozsváron elvégezte az Agrártudományi Egyetem kertészeti szakát. Mérnöki diplomáját 1984-ben szerezte meg, azóta dolgozik szőlész-borász szakmérnökként. A rendszerváltozást követően a Barackai Szőlő és Bor Állami Gazdaság vezérigazgatója lett, és feladata volt a 2460 hektárnyi szőlőterület visszaosztása a korábbi tulajdonosoknak. Elképzelése szerint a termelést szövetkezeti formában folytatták volna, ám a régi-új tulajdonosok azzal vádolták, hogy újrakollektivizálni kívánja a területeket, ezért a terv nem valósult meg. Ezt követően indult meg a szőlőterületek parlagosodása.
1999-ben Wine Princess Kft. néven saját vállalkozást alapított. Kezdetben öt hektáron gazdálkodott, majd évről évre újabb területeket vásárolt, tudatosan kiválasztva a legjobb fekvésű, legjobb minőséget adó dűlőket. Jelenleg 120 hektáron folytat tevékenységet, amelynek 80 százaléka kékszőlő, 20 százaléka fehér szőlő. Boraival számtalan hazai és nemzetközi versenyen nyert díjakat. Kadarkája és feketeleánykája rendszeresen arany- és nagy aranyérmeket hozott számára. Nemcsak versenyezteti borait, hanem a borversenyek szervezésében is aktívan részt vesz, legyen szó a Csávossy György Borversenyről vagy az Erdélyi Szőlőhegyek Borversenyről. 2008 óta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának kertészmérnöki szakán egyetemi adjunktusként adja át a szőlészet és borászat területén szerzett tapasztalatait az erdélyi fiataloknak, azon dolgozva, hogy elhivatott, szakmailag felkészült borászokat neveljen.
Egyre nagyobb ellenszélben kell dolgozniuk a minőségi borokat előállító termelőknek – mondta a Krónikának Balla Géza, aki az aszály, a kiszámíthatatlan gazdaság, a megváltozott fogyasztói szokások és a brüsszeli ellenkampány okozta kihívásokról beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!