
Balla Géza a minőségi borkészítést előbbre valónak tekinti a mennyiségnél
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Egyre nagyobb ellenszélben kell dolgozniuk a minőségi borokat előállító termelőknek – állítja Balla Géza, a történelmi Magyarországi egyik leghíresebb vörösbortermelő vidékén, Ménesen gazdálkodó Kárpát-medencei hírű szaktekintély. Az Arad-hegyaljai Ópáloson pincészetet működtető, közel 150 hektárt művelő vállalkozó – akit a Magyar Bor Akadémia 2018-ban első külhoniként választott az év bortermelőjének – a Krónikának adott interjúban az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok, a kiszámíthatatlan üzleti környezet, a konkurencia, a megváltozott fogyasztói szokások és a borivás elleni brüsszeli kampány jelentette kihívásokról beszélt. Az akadályok ellenére a borkultúra és a történelmi hagyományok iránt elkötelezett borászok nem adják fel, és a mennyiség helyett a minőségre törekednek mind a bort, mind a vendégréteget illetően.
2025. szeptember 19., 18:542025. szeptember 19., 18:54
– Az elmúlt két-három évben jelezték a borászok, hogy a nagy meleg, a szárazsaság miatt szinte egy hónappal korábban kellett megkezdeniük a szüretet, és mostanra általában már csak azok a fürtök maradtak a tőkéken, amelyeket aszúsodni hagytak. Változott-e idén a helyzet?
– Annyi változott, hogy tavaly augusztus 18-án kezdtem el a szüretet, idén pedig már 15-én. Tehát az időjárási feltételek ebből a szempontból hasonlók voltak 2024-hez. Viszont itt, a ménesi borvidék vörösboros, vagyis kékszőlő-területein az aszály nagyon komolyan befolyásolta a termést, elsősorban emiatt kellett már augusztusban kezdenünk.
– A tavalyi tapasztalatok alapján azt nyilatkozta, hogy a szőlőtermesztőknek is el kell gondolkozniuk az öntözésen: még inkább megerősödött ez a véleménye?
– Hála istennek Európa-szerte rájöttek arra, hogy ezzel nem lehet játszani. Mert ha csak a szőlőkről vagy a gyümölcsösökről beszélnénk, de hát itt vannak az őszi szántóföldi növények, amelyekből például itt, Arad megyében semmi nem termett. Ráadásul olyan földeken, amelyeken jó termés csak akkor nem szokott lenni, ha a gazda elfelejti elvetni a magot… S az idén: kukorica semmi, napraforgó semmi a szárazság miatt.
Már augusztus derekén megkezdték a szüretet
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Az Európai Uniónak és a tagországoknak is olyan lehetőségeket kell teremteniük, ami lehetővé teszi ezeknek a szántóföldi növényeknek vagy akár a szőlőültetvényeknek az öntözését.

Kevesebb, de jó minőségű bort fogyaszthatnak majd az idei termésből a borkedvelők a ménesi borvidékről – állítja Balla Géza borász, egyetemi tanár, aki szerint Arad-Hegyalja az utóbbi negyven év legaszályosabb nyarán van túl.
Romániában és Erdélyben nem mindenütt keletkeztek az idén károk az aszály miatt, de az országnak ezen a részén, a ménesi borvidéken, a déli és délnyugati területeken nagyon súlyos aszálykárok voltak. De, ugye, minden rosszban van valami jó is, mert ennek köszönhetően a minőség megmaradt, sőt még nőtt is a tavalyihoz képest.
Jómagam a mennyiségre soha nem adtam sokat, de persze nem mindegy, hogy egy hektár területen akkora mennyiségű szőlőt termesztesz, ami legalább az önköltséget fedezi vagy sem. Amúgy az előállítási költséget ilyen körülmények között a bor értékesítése sem tudja fedezni. Azt is tudni kell, hogy óriási változásokon megy át az ágazat, nagyon visszaesett a borfogyasztás világszerte. A fiatalabb korosztály tagjai nem a testes, markáns borokat óhajtják, hanem a sokkal elegánsabb, fiatalosabb, „karcsúbb” borokat, amihez nem 50-60 mázsa termés kell hektáronként, hanem 150-200 mázsa. Tehát ebből a szempontból a csak minőségi borokat létrehozó borászatok nem a legelőnyösebb helyzetben voltak már a tavaly se.
A ménesi borvidék elsősorban a kékszőlőről és a vörösborairól híres
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
– Az új gazdasági környezet, a nyári áfaemelés és általános drágulások hatásait érzik mind a bor értékesítésében, mind a borturizmusban?
– Megnőttek az árak az áfa miatt, sőt augusztus 1-jétől jövedéki adót kell fizetni a bor után is, amit eddig nem kellett. Minden egyes összeg, ami a bor önköltségi árát növeli, óriási teher a borásznak, mert nehéz ugyanannyival emelni a borok eladási árát is. Ádáz küzdelem van a piacon, csökkent a borfogyasztás és emiatt a piaci szereplők egyáltalán nem akarnak hallani a borok árának a növeléséről. De véleményem szerint ez a két százalékpontos áfanövelés nem változtat olyan nagyot a bor árán, ezt még „le lehet nyelni”. A rosszabb az lesz, ha ezek az emelések sorozatossá válnak. Nem beszélve azokról az adókról, amelyeket majdnem havonta változtatnak, és persze mindig felfelé srófolnak.
Ezzel nemcsak mi vagyunk így, hanem a fogyasztók is meg mindenki. Úgyhogy nagyon oda kell figyelni, hogy az ember mibe vágja bele a fejszéjét ebben az ágazatban is, hogy milyen borokat állít elő.
Hordókban érlelődik a hegy leve...
Fotó: Makkay József
Már negyven éve vagyok a szakmában, és az volt a filozófiám, hogy mindig olyan borokat készítsek – s készítettem is –, amik nekem tetszenek, és mostanáig sikerült meggyőzzem a fogyasztókat, hogy igenis, azok minőségi borok, fogyaszthatják nyugalommal.
...mielőtt palackokba kerül
Fotó: Makkay József
Sajnos elég komoly fordulat történt, mert bizony-bizony jelzéseket kapok a piacról, hogy
Célzok itt a különböző borkoktélokra, ízesített borokra, amikbe szörpöket meg édesítőket raknak, meg a fene tudja, mit. Aztán ne beszéljünk az úgynevezett alkoholmentesített borokról, ami egy szörnyűség, hiszen az nem más, mint a borból a természetes anyagoknak a kivonása. Nemcsak az alkoholt távolítják el, hanem mellette a szárazanyagtartalmat, a természetes savakat, a visszamaradt cukortartalmat is, majd azért, hogy ennek mégis csak legyen valamilyen bor íze, ezeket visszapótolják, de mesterséges módon. Na, megmondom őszintén, ilyen borokat én nem fogok készíteni akkor sem, hogyha holnap bezárom az üzletemet.
Balla Géza pincészete Ópáloson
Fotó: Makkay József
– Közismert önről, hogy nemcsak a saját borait népszerűsíti, hanem szívén viseli a történelmi borvidék, Ménes, Magyarád, sőt az egész Arad-hegyalja sorsát. Milyen irányba halad most a borászat ezen az egykor több mint négyezer hektáros borvidéken?
– Az előbb úgy fogalmaztam, hogy nem a legrózsásabb a helyzet az ágazatban, de azért senki se gondolja azt, hogy temetjük a borászatot. Voltak már olyan időszakok, amikor az ágazat a béka ülepe alatt volt, de aztán szépen elindult felfelé, miként más téren is történnek hasonló dolgok. Azok az emberek, akik ezt igazán szívből csinálják, mert tudják, hogy mit jelentett például a ménesi borvidéken négyszáz-ötszáz évvel ezelőtt a szőlő vagy a bor, ismerik ennek a vidéknek a történetét, azok kitartanak.
de ez nemcsak nálunk van így, hanem Erdélyben és Románia más vidékein, sőt Magyarországon is. Ez nem jó! Akkor sem, ha az elmúlt tíz-tizenöt évben elszaporodtak az olyan pincészetek, amelyeknek semmi közük nem volt a minőségi szőlőhöz vagy a minőségi borhoz, s általában ezek zárnak be. Nem jó, hogy feladják, inkább a minőség felé kellene fordulniuk, de ennek is meg kellett történnie.

Egy év alatt 11,4 százalékkal csökkent a Romániában eladott borok mennyisége, ami a rendszerváltás óta az ágazat legnagyobb zsugorodása. A minőségi borokat készítő termelők szempontjából aggasztó jelenségről Balla Géza Arad-hegyaljai borászt kérdeztük.
Mifelénk azért van jó pár kisebb borászat, amelyek kiállnak a minőségi borok mellett, méltón képviselik a borvidéket. Néhány éve létrehoztuk az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületét, amelynek az elnöke vagyok, és nagyon sok olyan rendezvényt szervezünk évente, amelyek által próbáljuk ezeknek a borászatoknak a szakmai színvonalát emelni. Jómagam két egyetemen is oktatok, és ezt kihasználva
Ezeket az embereket oktatjuk, rendezvényeket szervezünk, szakmai szempontból odafigyelünk rájuk. Őszintén remélem, hogy sikerül valami tennünk ezért az ágazatért, hogy ne történjen az vele, amit nagyon sokan szeretnének. Nem titok, hogy Brüsszelben nagyon keményen kampányolnak ellene, azt állítják, hogy a bor káros az emberi egészségre stb. Ez ellen kell nekünk harcolnunk úgy, hogy meggyőzzük az embereket arról: a minőségi bor igenis hasznos az egészség szempontjából, a bor nem egy egyszerű alkoholos ital, hanem kultúra, sőt ezer éve a mi kultúránk része. Ezt nem szabad feladni, bárki bármit is mond, bárki is próbál bennünket lenyomni pénzzel, vagy más ágazatokat előnybe hozni.

A Ménes-magyarádi borvidék népszerűsítését és turisztikai felfuttatását tűzte ki célul az Arad megyei önkormányzat. Balla Géza üdvözli a kezdeményezést, de ragaszkodik hozzá, hogy a turisták megismerhessék a borvidék valódi történelmét.
Biztos vagyok benne, hogy vagyunk még jópáran a borvidéken, akik nem adjuk fel, akik minőségi szőlőt és minőségi borokat készítünk, és meg is találjuk a megfelelő fogyasztókat. Rendezvényeket szervezünk, meghívjuk az embereket, csoportokat borkóstolásra, ismerjenek meg bennünket, ismerjék meg a borainkat, a pincészetet. Ezt az úgynevezett borturizmust – habár én a vendégeimet soha nem nevezem turistáknak – több mint huszonöt éve művelem, és azt gondolom, hogy így lehet a borainkat népszerűsíteni. Az a legjobb marketing, ha a fogyasztó meglátogatja a borászt, és együtt beszélgetnek a borokról.
Borkóstoló a Balla-pincészetben. A szaktekintély szerint „a helyben elfogyasztott bor a legjobb bor”.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
szóljon hozzá!