
A mezőgazdasági miniszterek brüsszeli tanácskozása. Csökkentenék a gazdák terheit
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az Európai Unió vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről fogadtak el nagy többséggel dokumentumot az uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei. A Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban francia javaslatra felvetették a 2024-től bevezetésre kerülő szigorú környezetvédelmi előírások enyhítését is, erről azonban még nem született végleges döntés. Kiemelt haszonélvezővé válhatnak a kelet-európai országok.
2023. november 23., 18:182023. november 23., 18:18
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2023. novemberi, brüsszeli ülésén az európai uniós tagállamok mezőgazdasági miniszterei jóváhagyták az EU vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről szóló dokumentumot. Az Európai Tanács sajtószolgálata szerint a hétfői döntés alapja az Európai Bizottság által 2021. júniusában közzétett Hosszútávú jövőkép az EU vidéki térségeiről című állásfoglalás, amelynek célja, hogy 2040-ig erősebb, ellenállóbb és virágzóbb vidéki közösségek alakuljanak ki.
A svéd uniós elnökség által előkészített dokumentum kiemelt figyelmet szentel a vidéki térségek társadalmi és gazdasági szerkezetének megerősítésére, és a szakpolitikákban megfelelő eszközök alkalmazására. Szakemberek szerint az új irányelv elsősorban az Európai Unióban kevésbé fejlett vidékek hangsúlyos felzárkóztatásához járulhat hozzá, amelynek kiemelt haszonélvezőjévé válhatnak a kelet-európai országok. Az Európai Tanácsban elfogadott dokumentum szerint valamennyi vonatkozó uniós szakpolitikát és eszközt be kell vonni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki területek támogatásához.
Több uniós tagállam minisztere ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az adminisztratív költségek minimalizálása érdekében egyszerűsíteni kell az eljárásokat, hogy ezzel ösztönözzék a vidéki szereplőket a vidékfejlesztést szolgáló új projektek kidolgozására és végrehajtására. Tapasztalatok szerint a túl bonyolult uniós pályázati rendszerben éppen a vidéki projektek kerültek hátrányba, ezért a tagállamok miniszterei ezek leegyszerűsítését és könnyebbé tételét szorgalmazzák.
Könnyítenének a parlagoltatásra fogott területek kihasználásán
Az Európai Unió vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről szóló dokumentum egyhangú támogatása mellett a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban – Franciaország javaslatára – arról is döntés született, hogy az Európai Bizottság enyhítsen a 2024-től kötelező környezetvédelmi szabályok bevezetésén az európai mezőgazdaságban. Az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia az új javaslatot, amelyről várhatóan a következő hetekben születik végleges döntés. A számos tagállam által támogatott francia kérés a kötelezően fenntartandó, parlagoltatásba fogott területekre vonatkozik. Mint ismeres, a jelenleg érvényben levő előírásokkal számos tagállam – közöttük Magyarország és Románia – nem ért egyet, a szigorítást túlzónak tartják.
Ebben a helyzetben a mezőgazdasági termelőknek könnyítésre van szükségük, hogy a termelési potenciált fenn tudják tartani. A Franciaország által benyújtott javaslat lehetőséget biztosítana arra, hogy a nem termő területeken növényvédőszerek használata nélkül vessenek ökológiai jelentőségű másodvetést vagy nitrogénmegkötő növényeket, tehát a területek ne maradjanak parlagon. A megoldás nem befolyásolná jelentősen a zöld célkitűzések elérését, viszont nagyban segítené az európai gazdaságok termelési potenciáljának fenntartását.
A budapesti Agrárminisztérium beszámolója szerint a magyar tárcavezető hozzászólásában arra emlékeztetett, hogy a mezőgazdaság nemcsak a vidéken élők, de az egész társadalom számára kiemelt jelentőséggel bír, hiszen szerepe elvitathatatlan az élelmezésbiztonságban, a foglalkoztatásban és a fenntarthatóságban. Emellett természeti és kulturális örökségünk alapja is, melynek megőrzése közös felelősségünk. Éppen ezért fontos a vidék népességmegtartó erejének erősítése, a vidéki gazdaságok versenyképességének növelése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a városi és vidéki életszínvonal közötti különbség csökkentése. Ezzel érhető el, hogy jó legyen vidéken élni és a fiataloknak is perspektívát kínáljon a vidéken maradás – fűzte hozzá a tárcavezető.
Elutasítanák a génkezelt növények termesztését
A brüsszeli tanácskozáson vita alakult ki a spanyol elnökség által bemutatott új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról, amely kötelezővé tenné a tagállamok számára az ilyen technológiákkal előállított növények használatát. A magyar fél azt kérte, hogy a tagállamok számára ezen a területen is biztosítsák az önrendelkezés jogát, vagyis, hogy maguk dönthessék el, milyen technológiával előállított növényeket akarnak termeszteni a területükön. Több mezőgazdasági miniszter ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy tegyenek egyértelmű különbséget a konvencionális mezőgazdasági módszerekkel megművelt és a biogazdálkodásba vont területek között, ez utóbbi kategóriába ugyanis semmilyen szín alatt ne lehessen génkezelt növényeket termeszteni.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
szóljon hozzá!