A mezőgazdasági miniszterek brüsszeli tanácskozása. Csökkentenék a gazdák terheit
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az Európai Unió vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről fogadtak el nagy többséggel dokumentumot az uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei. A Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban francia javaslatra felvetették a 2024-től bevezetésre kerülő szigorú környezetvédelmi előírások enyhítését is, erről azonban még nem született végleges döntés. Kiemelt haszonélvezővé válhatnak a kelet-európai országok.
2023. november 23., 18:182023. november 23., 18:18
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2023. novemberi, brüsszeli ülésén az európai uniós tagállamok mezőgazdasági miniszterei jóváhagyták az EU vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről szóló dokumentumot. Az Európai Tanács sajtószolgálata szerint a hétfői döntés alapja az Európai Bizottság által 2021. júniusában közzétett Hosszútávú jövőkép az EU vidéki térségeiről című állásfoglalás, amelynek célja, hogy 2040-ig erősebb, ellenállóbb és virágzóbb vidéki közösségek alakuljanak ki.
A svéd uniós elnökség által előkészített dokumentum kiemelt figyelmet szentel a vidéki térségek társadalmi és gazdasági szerkezetének megerősítésére, és a szakpolitikákban megfelelő eszközök alkalmazására. Szakemberek szerint az új irányelv elsősorban az Európai Unióban kevésbé fejlett vidékek hangsúlyos felzárkóztatásához járulhat hozzá, amelynek kiemelt haszonélvezőjévé válhatnak a kelet-európai országok. Az Európai Tanácsban elfogadott dokumentum szerint valamennyi vonatkozó uniós szakpolitikát és eszközt be kell vonni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki területek támogatásához.
Több uniós tagállam minisztere ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az adminisztratív költségek minimalizálása érdekében egyszerűsíteni kell az eljárásokat, hogy ezzel ösztönözzék a vidéki szereplőket a vidékfejlesztést szolgáló új projektek kidolgozására és végrehajtására. Tapasztalatok szerint a túl bonyolult uniós pályázati rendszerben éppen a vidéki projektek kerültek hátrányba, ezért a tagállamok miniszterei ezek leegyszerűsítését és könnyebbé tételét szorgalmazzák.
Könnyítenének a parlagoltatásra fogott területek kihasználásán
Az Európai Unió vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről szóló dokumentum egyhangú támogatása mellett a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban – Franciaország javaslatára – arról is döntés született, hogy az Európai Bizottság enyhítsen a 2024-től kötelező környezetvédelmi szabályok bevezetésén az európai mezőgazdaságban. Az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia az új javaslatot, amelyről várhatóan a következő hetekben születik végleges döntés. A számos tagállam által támogatott francia kérés a kötelezően fenntartandó, parlagoltatásba fogott területekre vonatkozik. Mint ismeres, a jelenleg érvényben levő előírásokkal számos tagállam – közöttük Magyarország és Románia – nem ért egyet, a szigorítást túlzónak tartják.
Ebben a helyzetben a mezőgazdasági termelőknek könnyítésre van szükségük, hogy a termelési potenciált fenn tudják tartani. A Franciaország által benyújtott javaslat lehetőséget biztosítana arra, hogy a nem termő területeken növényvédőszerek használata nélkül vessenek ökológiai jelentőségű másodvetést vagy nitrogénmegkötő növényeket, tehát a területek ne maradjanak parlagon. A megoldás nem befolyásolná jelentősen a zöld célkitűzések elérését, viszont nagyban segítené az európai gazdaságok termelési potenciáljának fenntartását.
A budapesti Agrárminisztérium beszámolója szerint a magyar tárcavezető hozzászólásában arra emlékeztetett, hogy a mezőgazdaság nemcsak a vidéken élők, de az egész társadalom számára kiemelt jelentőséggel bír, hiszen szerepe elvitathatatlan az élelmezésbiztonságban, a foglalkoztatásban és a fenntarthatóságban. Emellett természeti és kulturális örökségünk alapja is, melynek megőrzése közös felelősségünk. Éppen ezért fontos a vidék népességmegtartó erejének erősítése, a vidéki gazdaságok versenyképességének növelése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a városi és vidéki életszínvonal közötti különbség csökkentése. Ezzel érhető el, hogy jó legyen vidéken élni és a fiataloknak is perspektívát kínáljon a vidéken maradás – fűzte hozzá a tárcavezető.
Elutasítanák a génkezelt növények termesztését
A brüsszeli tanácskozáson vita alakult ki a spanyol elnökség által bemutatott új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról, amely kötelezővé tenné a tagállamok számára az ilyen technológiákkal előállított növények használatát. A magyar fél azt kérte, hogy a tagállamok számára ezen a területen is biztosítsák az önrendelkezés jogát, vagyis, hogy maguk dönthessék el, milyen technológiával előállított növényeket akarnak termeszteni a területükön. Több mezőgazdasági miniszter ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy tegyenek egyértelmű különbséget a konvencionális mezőgazdasági módszerekkel megművelt és a biogazdálkodásba vont területek között, ez utóbbi kategóriába ugyanis semmilyen szín alatt ne lehessen génkezelt növényeket termeszteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!