
Az aszály idén már közel 2 millió hektár kukoricát és napraforgót, valamint 100 ezer hektár búzát és repcét érintett
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre Florin Barbu mezőgazdasági miniszter, aki jelenleg tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelettel (ASF) és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
2024. július 17., 14:312024. július 17., 14:31
„Tárgyalásokat folytatunk az ASF-fel, mert egy olyan projekttel akarunk előrukkolni, amelynek célja egy olyan mechanizmus aktiválása, amellyel biztosíthatjuk az őszi és a tavaszi termést. Alapvetően az állam biztosítaná ezeket a terményeket az aszály ellen. Ha aktiválom ezt a mechanizmust, 45 millió euró érkezne az APIA-támogatások 3 százalékából, amelyet visszatartanak a gazdáktól, és körülbelül 17 millió euróhoz juthatunk hozzá az Európai Bizottságtól. A különbözetet az állami költségvetésből kellene biztosítani, hogy a 6,7 millió hektárnyi tavaszi és őszi termést biztosítani tudjuk. A biztosítótársaságok is a nagyobb területek iránt érdeklődnek, míg a kisebbek iránt nem” – nyilatkozta a mezőgazdasági tárca vezetője az Agerpres hírügynökségnek.
„Szeretném lezárni a megbeszéléseket az ASF-fel, hogy augusztusban életbe léphessen ez a mechanizmus, és biztosíthassuk a terményeket az egész 2025-ös évre is, de még meg kell néznünk a biztosítótársaságokkal, hogy milyen százalékban lehet kártalanítani. Én 3000 és 3500 lej közötti összeget kértem tőlük hektáronként aszály esetén, és akkor nem lenne több probléma, és nem nehezedne nyomás a költségvetésre. Az állami költségvetésből évente 50 millió eurót is lehet erre a célra fordítani, és nincs akkora nyomás. Mi most 500–600 millió eurót adunk, ami 10 évre fedezné a biztosítást. Ez egy olyan mechanizmus, amelyet átgondoltunk, és szerintem nagyon rendben van” – hangsúlyozta Barbu.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a gazdák hektáronként 200 és 250 euró közötti összegű kártérítést kaphatnak az idén az aszály miatt tönkrement terményekért. Az aszály mostanáig összesen közel 2 millió hektár kukoricát és napraforgót, valamint 100 ezer hektár búzát és repcét érintett. A hatóságok úgy számolnak, hogy 500 és 600 millió euróra lesz szükség az aszálykárok kártalanítására.

Naponta több figyelmeztetést, felszólítást, csapelzárásról szóló tájékoztatást közöl a Szamos Vízügyi Vállalat. Ugyanis a kánikula, illetve az ivóvíz „nem rendeltetésszerű használata” miatt immár többtucatnyi településen korlátozásokat kellett bevezetni.

Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
szóljon hozzá!