
Száraz tények. Számos erdélyi településen csak bizonyos időintervallumban, alig-alig vagy egyáltalán nem folyik víz a csapból
Fotó: Erdély Bálint Előd
Naponta több figyelmeztetést, felszólítást, csapelzárásról szóló tájékoztatást közöl a Szamos Vízügyi Vállalat. Ugyanis a kánikula, illetve az ivóvíz „nem rendeltetésszerű használata” miatt immár többtucatnyi településen korlátozásokat kellett bevezetnie a javarészt Kolozs és Szilágy megyei helyiségeket kiszolgáló hatóságnak, sok bosszúságot okozva a lakóknak. Tragikomikus, hogy Györgyfalva is érintett, ahová csak most vezették be a „városi” vizet, a korábbi súlyos helyi vízszennyezés orvoslásaként.
2024. július 13., 10:232024. július 13., 10:23
2024. július 13., 10:432024. július 13., 10:43
Túlfogyasztással magyarázza a Szamos Vízügyi Vállalat, hogy immár többtucatnyi erdélyi településen spórolásra szólította fel a lakosságot, illetve időszakosan el is zárta a csapokat. A hatóság közösségi oldalán naponta több ilyen jellegű felszólítást, értesítést közölnek. Nagyjából mindegyikben azzal indokolják a korlátozó intézkedéseket, hogy nincs elég ivóvíz annak nem rendeltetésszerű használata, tehát a túlzásba vitt kerti, melegházas, mezőgazdasági öntözés, állatellátás, udvarlocsolás, medencefeltöltés miatt.
A legfrissebb, pénteki bejegyzések között olvasható, hogy – immár több napja – a Kolozsvárral szomszédos Szamosszentmiklós, Apahida és Dezmér bizonyos utcáiban 10 és 15 óra között elzárják a csapokat, Dezmér egyes részein este héttől nem lehet víz másnapig, Kolozspatán pedig 22 és 6 óra között. A Szilágy megyei Sarmaságon egy ideig csak 7 és 22 óra között lesz víz, éjszaka nem. Zilah több városrészében is szünetelt a szolgáltatás csütörtök estétől péntek hajnalig a túlfogyasztás miatt.
Csütörtökön jóval hosszabb volt a korlátozásokról szóló lista a Szamos vállalat Facebook-oldalán: egyik bejegyzésben arról értesítettek, hogy
A vízügyi vállalat ígéretet tett arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül orvosolja a helyzetet, és bocsánatot kért a „tőlük független” kellemetlenségekért. Ugyanakkor ismételten arra szólítottak fel mindenkit, csak a házban használja az ivóvizet, az udvaron vagy a mezőgazdaságban fúrt kutakból származó vagy esővizet vessen be.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ezt megelőzően szintén csütörtökön a Szilágy megyei Középlak, Döbörcsény, Oláhfodorháza, Nagyborszó, Szamossósmező, Galgó, Közfalu, Nyirsid, Szilágyróna és Hosszúújfalu lakóit értesítették, hogy – hasonló okok miatt – megszűnik az ivóvíz-szolgáltatás, amíg fel nem töltik a készleteket. Számos más Szilágy és Kolozs megyei település esetében is ideglenes csapelzárást alkalmaztak az elmúlt napokban, és alkalmaznak jelenleg is.
Sokan amiatt bosszankodnak, hogy miközben nekik egy pohár víz sem jut, néhány kilométerrel odébb mások medencéket töltenek fel, autómosót működtetnek, hektárokon öntöznek. Azt is felrótták, hogy a Szamos vállalat elégtelen hozamú hálózatot épített ki, amelyet nem korszerűsítenek.
Utóbbi vádakra csütörtökön közleményben reagált a vízügyi hatóság. Tájékoztatásuk szerint 1997 és 2024 között összesen 720 millió eurót hívtak le a rendszer felújítására és bővítésére, ezek a munkálatok eddig 716 kilométernyi vezetéket érintettek.
Fotó: Barabás Ákos
Az európai uniós támogatások mellett saját és román állami költségvetésből is finanszíroznak munkálatokat, ezek jelenlegi értéke 43 millió eurót tesz ki. Közlésük szerint a hálózatot úgy építik ki, hogy az minden műszaki előírásnak, követelménynek megfeleljen, a lakosság esetleges növekedésével is számolva. A rendszer így normális körülmények között gond nélkül kiszolgálja a fogyasztókat.
„Következtetésképp, a Szamos vízügyi vállalat által kezelt rendszerek nem alul dimenzionáltak vagy korszerűtlenek. Ugyanakkor az új hálózatok sem bírják el és a jövőben sem fognak eleget tenni a fogyasztás masszív növekedésének a jelenlegi körülmények között, amikor mindannyian érezzük a klímaváltozás hatásait (a kánikulával globálisan együtt járó aszályt). Főleg akkor, ha ilyen időszakokban a fogyasztók mezőgazdasági, állattenyésztési tevékenységekre, locsolásra, medencefeltöltésre használják az ivóvizet” – olvasható a közleményben. Amelyben emlékeztetnek:
A Szamos vállalat egyébként másik bejegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízhiány országos probléma, más régiók vízügyi vállalatai és lakosai is hasonló problémákkal küszködnek.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Kolozs megyei Györgyfalva lakói számára sajnos megszokottak a hasonló jellegű, több évtizedes problémák, amelyek két éve katasztrófahelyzetté dagadtak, amikor egy üzemanyagszállító katonai jármű felborulása nyomán súlyos vízszennyezés áldozatává esett a nyári szárazságban amúgy is esetlegesen működő helyi hálózat: nagy mennyiségű gázolaj ömlött a falut ellátó, a környékbeli források vizét összegyűjtő tározóba.
Mint ismeretes, a baleset jelentősen felgyorsította az évtizedek óta hiába várt „városi víz” bevezetését, amely rekordidő alatt megtörtént: május végén a Kolozs megyei falu óvodájának-iskolájának udvarán mindenki megbizonyosodhatott arról, valóban bevezették az ivóvizet a magyar többségű, infrastrukturális fejlesztések terén sokáig mellőzött településre.
Eleinte a tesztidőszakban elő-előforduló szivárgások, csőtörések miatt nem folyt időnként a csapból ivóvíz abban néhány tucat háztartásban, amely már letudta a műszaki és bürokratikus akadályokat, és bevezette a folyékony kincset (számuk folyamatosan nő). Az elmúlt napokban egyre többen panaszkodtak nyomáscsökkenésre, a magasabban fekvő házakban alig-alig folyt a víz. Aztán most hivatalos értesítésben is a lakosok tudtára adták, hogy a túlfogyasztás miatt nincs elég víz a régióban – bár ennek okozói bizonyára nem a györgyfalviak, hiszen egyelőre kevesen, rövid ideje vannak rácsatlakozva a hálózatra.
Minden esetre most többen arra fanyalodtak, hogy a régóta várt, biztos vízforrást, egy alapvető szolgáltatás tekintetében biztonságot ígérő rendszer helyett visszakössék háztartásukat a régi, fúrt kutas, forrásvizes saját rendszerekre – legalábbis ott, ahol a kánikula még nem szárította ki a kutakat.
A Fehér megyei vízszolgáltató, az Apa Citta Kft. pénteken jelentette be, hogy tucatnyi településen korlátozza az ivóvízszolgáltatást. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a nem rendeltetésszerű felhasználás miatt egyes településeken akár el is zárhatja a vízcsapokat – írta az Agerpres hírügynökség. Az ivóvíz adagolását a napokban tapasztalt magas hőmérséklettel és megnövekedett vízfogyasztással indokolta a szolgáltató, rámutatva, hogy az intézkedésre a vízkészletek újbóli feltöltéséhez van szükség. Emellett figyelmeztette a lakosságot, hogy kizárólag rendeltetésszerűen használja a hálózatból származó vizet, ellenkező esetben le is állhat a szolgáltatás.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A felhívás szerint tucatnyi településen 22 és 5 óra, illetve 22 és 6 óra között szünetel az ivóvízszolgáltatás, de olyan falvak is vannak, ahol 10 és 17 óra között is korlátozni kell az ivóvízhez való hozzáférést. A dél-erdélyi megyében pár éve jelentkeznek az ivóvízgondok nyaranta, szárazság idején. De a vezetékes víz nem rendeltetésszerű felhasználása Kovászna megyében is problémát okoz, a mezőgazdasági célra történő felhasználás miatt a Sepsiszentgyörgyhöz közeli falvakban csökkent a víz nyomása – számolt be pénteken online felületén a Háromszék napilap. Mint írták, Kilyén, Szotyor, Kökös, Uzon, Szentivánlaborfalva, Bikfalva és Lisznyó településekről érkeztek panaszok a Közüzemek Rt. regionális vízszolgáltatóhoz. Kozsokár Attila vezérigazgató a lapnak elmondta: a nyomás csökkenése kizárólag nyáron, szárazság idején tapasztalható, mert sokan öntözésre használják a vezetékes vizet, ami a hatályos romániai törvények szerint tilos.
A vezérigazgató a Székelyhon hírportálnak nyilatkozva arra is felhívta a figyelmet, hogy a klórozott vezetékes víz nem alkalmas öntözésre, a földeket inkább a magas nitrit- vagy nitráttartalmú kutakból kellene öntözni, amelyeknek vize amúgy sem javallott emberi fogyasztásra. Az országban szombatra és vasárnapra harmadfokú, vörös hőségriasztást adott ki a meteorológiai szolgálat. A 41 megye közül 28-at és a fővárost érintő figyelmeztetés az eddigi legnagyobb kiterjedésű vörös hőségriadó az ország történelmében.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!