Romániában 1400 euró körüli volt a bruttó havi átlagbér 2023-ban
Fotó: Orbán Orsolya
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
2025. május 06., 21:122025. május 06., 21:12
Az Eurostat és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2023-as adataiból készített felmérés alapján a romániai teljes munkaidős alkalmazottak bruttó havi átlagbére körülbelül 1400 euró volt, ami az uniós átlag (3155 euró) alatt maradt. A vásárlóerő figyelembevételével azonban Románia előrelép:
Az európai átlagbérlistát változatlanul Svájc vezeti 8104 eurós átlaggal. Ezt követi Luxemburg (6755), Dánia (5634) és Írország (4890). Az uniós tagállamok közül hét országban haladja meg az átlagbér a 4000 eurót. A lista másik végén Törökország áll, ahol mindössze 873 euró az átlagos havi kereset, de a közép-kelet-európai országok (köztük Románia) is a mezőny alsó felében helyezkednek el.
A vásárlóerő-paritással számított bérek kiegyenlítettebb képet mutatnak. Így az uniós országok közötti különbség jelentősen mérséklődik: míg nominálértéken a legmagasabb és legalacsonyabb átlagbér aránya 6:1, PPS alapján ez már csak 2,6:1. Románia ebben az összevetésben előnyösebb helyzetben van: megelőzi a szomszédos Bulgáriát és Magyarországot, és közelebb kerül a középmezőnyhöz.
Szakértők szerint a fő tényezők a termelékenységi különbségek, valamint a munkaerőpiac szabályozottsága és a munkavállalók alkupozíciója. Sotiria Theodoropoulou, az Európai Szakszervezeti Intézet munkatársa szerint
A G4 Media beszámolója alapján az EU-ban minden országban nőttek a bérek 2018 és 2023 között, ám a mérték jelentős különbségeket mutat. Míg Litvániában több mint kétszeresére nőtt a bérszint, addig Görögországban alig volt érezhető az emelkedés. Romániában a növekedés üteme mérsékelt volt, de stabil, és a vásárlóerő-alapú adatok javuló trendet mutatnak.
A 2024-es év béradatai a tervek szerint 2025 végén kerülnek nyilvánosságra. Szakértők szerint a bérfelzárkózás folytatódhat Kelet-Európában, beleértve Romániát is, bár a globális gazdasági kihívások óvatosságra intenek.
Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
szóljon hozzá!