Fény az alagút végén? A statisztikák szerint nem rossz a román minimálbér
Fotó: Orbán Orsolya
Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely a száraz összegeknél életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel. Az így mért román minimálbér 30 százalékot „ver” Magyarországra, tucatnyi uniós ország legkisebb kötelező alapbérének árakhoz viszonyított értékét múlja felül, és csupán 50 százalékkal kisebb, mint a listavezető Németország számadata. Ugyanakkor köztudott, hogy nem csak a bruttó minimálbér számít.
2025. február 04., 07:592025. február 04., 07:59
A magyar és a román minimálbért is rangsoroló legfrissebb adatokat a Euronews angol nyelvű hírportálja foglalta össze az Európai Unió statisztikai hivatala, a Eurostat januári összesítései alapján (az adatokat félévente közlik). A hírportál szerint a legtöbb uniós tagállamban és tagjelölt országban a minimálbérek az inflációnál gyorsabban emelkedtek, ami a reálbérek növekedéséhez vezetett az egész régióban. Ezzel együtt a minimálbérért dolgozók életszínvonala Európa-szerte jelentősen eltér.
A 27 uniós tagállamból 22-ben alkalmaznak országos szinten meghatározott minimálbért, míg Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban nincs ilyen. Az említett elemzés a 22 országra összpontosít, valamint azokra a tagjelölt államokra, amelyekről rendelkezésre állnak adatok.
A legtöbbet, 1500 euró felett fizető országok csoportjába Luxemburg (2638 euró), Írország (2282 ), Hollandia (2193), Németország (2161), Belgium (2070) és Franciaország (1802 ) tartozik. Őket az 1000–1500 euró közötti legkisebb kötelező alapbért kínáló államok középmezőnye követi: Spanyolország (1323 euró), Szlovénia (1254), Lengyelország (1091), Litvánia (1038), Portugália (1015) és Ciprus (1000).
A harmadik, az 1000 euró alattiak mezőnye sorakoztatja fel a legtöbb országot: 10 EU-s tagállamot és öt, csatlakozás előtt álló országot.
A tagjelölt országok közül Törökországban a legmagasabb a havi minimálbér, 708 euró, megelőzve két uniós tagállamot: Magyarországot (707 euró) és Bulgáriát (551 euró). A többi rangsorolt jelölt közül Montenegró (670) és Szerbia (619) a bolgárokat előzi meg, Albánia (408) és Moldova (285) a sereghajtó.
Havi bruttó minimálbér az európai országokban
Fotó: Eurostat/Euronews
A 2015 januárja és 2025 januárja közötti átlagos éves növekedési ütem Romániában volt a legmagasabb (+14,1%), ezt követi Litvánia (+13,2%), Bulgária (+11,6%) és Lengyelország (+10,3%).
Bár a fent említett összegek árulkodóak, a mindennapi életben az emberek nem éreznek ekkora különbségeket, hiszen nem mindegy, hogy mi mennyibe kerül: a nyugati országokban általában drágább is az élet, így a több pénz is hamar elfogyhat. Hogy valamennyire mégis összehasonlítható legyen egy-egy adat, jelen esetben a minimálbér „ereje”, a közgazdászok kidolgozták a vásárlóerő-paritás (angolul: Purchasing Power Parity, rövidítve PPP) nevű módszert egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között.
A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. A Eurostat a „vásárlóerő standard” (Purchasing Power Standard PPS) nevet adta annak a mesterséges fizetőeszköznek, amiben az egyes tagországok vásárlóerő-paritásai azonos közös bázison kifejezhetők.
A Euronews is kiemeli: nominálértéken számolva egy luxemburgi minimálbéres munkavállaló – a legmagasabb fizetéssel rendelkező uniós országban – majdnem ötször annyit (4,8) keres, mint egy bolgár munkavállaló, aki a legalacsonyabb minimálbérrel rendelkezik. PPS-ben kifejezve ugyanakkor ez a különbség 2,3-szorosára csökken.
De a vásárlóerős összehasonlításban más-más az éllovas és a sereghajtó: Németországban (1992 PPS) a legmagasabb a minimálbér, Észtországban (878) pedig a legalacsonyabb. A PPS igazságosabb összehasonlítást tesz lehetővé, mivel ez egy mesterséges valutaegység, amely az országok azonos vásárlóerejét tükrözi. Elméletileg egy PPS-ért bármely országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni – hívja fel a figyelmet a hírportál.
A vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett minimálbérek
Fotó: Eurostat/Euronews
Az 1340 PPS-sel mért ország nem sokkal marad le Szlovénia (1401), Spanyolország (1453), vagy Lengyelország (1523) mögött, és az éllovasok sincsenek beláthatatlan távolságban. A listavezető Németország 1992-es értéke arról árulkodhat, hogy a számokban mért életszínvonal már nem a romániai „sokszorosa”, olyan sokkal már nem jobb a nyugati fizetés: például a spanyolországi „eperszedők” kétszer is meggondolhatják, nem akarnak-e inkább itthon hasonló vagy éppen jobb körülményeket biztosító munkát vállalni.
Románia teljesítménye az említett Eurostat-listán azért is kiemelkedő, mert a minimálbér vásárlóereje tekintetében megelőzi a szintén EU-tagállam Horvátországot, Litvániát, Portugáliát, Görögországot, Ciprust, Máltát, Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Bulgáriát, Lettországot és Észtországot is.
Egyébként például az Egyesült Államokban a szövetségi minimálbér 837 PPS.
A Euronews emlékeztet: az EU új minimálbér-irányelvet fogalmazott meg, melynek célja, hogy a kötelező legkisebb alapbér a bruttó mediánbér legkevesebb 60 százaléka legyen. A cél a tisztességes életszínvonal biztosítása a munkavállalók alapvető szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő mértékű törvényes minimálbér megállapításával. A várt arányt 2022-ben még csak mindössze három uniós ország teljesítette, de azóta
Az európai törekvések a román minimálbért is „hizlalják”
Fotó: Pixabay.com
Romániában tavaly novemberben hirdette ki Klaus Iohannis államfő a minimálbér kiszámításának európai uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt. A jogszabály szerint a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban szabják meg, szem előtt tartva a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítását és „a méltó életszínvonal biztosítását”.
A kormányhatározatban megszabott bruttó minimálbért a következő év január elsejétől alkalmazzák, és évente egyszer aktualizálják a szakszervezetek és a munkaadók országos szövetségeinek konzultálásával. A jogszabály azt is rögzíti, hogy egy alkalmazott az egyéni munkaszerződése megkötésétől számított legtöbb 24 hónapon át kaphat minimálbért, utána emelni kell a fizetését.
Nem sokkal a törvény kihirdetése után a bruttó minimálbér megemeléséről fogadott el határozatot a bukaresti kormány.
Mint ismeretes, Romániában és Magyarországon is évek óta téma gazdasági, politikai, és „kocsmakörökben” egyaránt, hogy Románia beérte, lehagyta-e vagy sem Magyarországot. Számos elemzés készült már, amely alátámasztja, illetve megcáfolja ezeket az állításokat attól függően, „honnan nézzük”. A minap arról írtunk, hogy Románia 11-10-re kikap Magyarországtól a gazdasági „meccsen” egy összehasonlító román elemzés szerint, mely szintén az Eurostat januári adatai alapján, 21 szempontból vizsgálja Románia és Magyarország teljesítményét.
Ugyanakkor emlékezetes Orbán Viktor tavaly novemberi „hozzászólása” a témához. „Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki a magyar miniszterelnök, ellenzéki politikusok kérdéseire válaszolva az Országgyűlésben.
Románia 11-10-re kikap Magyarországtól a gazdasági „meccsen” egy összehasonlító elemzés szerint, mely az Eurostat januári adatai alapján, 21 szempontból vizsgálja Románia és Magyarország teljesítményét.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás