Fotó: Könczey Elemér
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
2024. augusztus 22., 21:082024. augusztus 22., 21:08
2024. augusztus 22., 21:252024. augusztus 22., 21:25
Ciolacu azt mondta, jelenleg 175 milliárd lej adóhátralékot kell begyűjteniük a hatóságoknak. A szociáldemokrata (PSD) kormányfő véleménye szerint az adórendszer megszervezésével, „több becsületességgel, digitalizációval és a kiskapuk bezárásával” képes lesz túllépni az ország a nehézségeken anélkül, hogy nagy változásokra lenne szükség az adórendszerben.
Enélkül szerinte nem lehet teljesíteni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében benyújtandó negyedik kifizetési kérelemhez szükséges egyik mérföldkövet. „Minderről a következő év első félévében tárgyalunk, hogy 2026-ban már érezhető legyen a reform hatása” – mondta Ciolacu.
Különben hosszú ideje téma, hogy az össztermék (GDP) lelassulása, a tartós infláció, a költségvetési deficit és – az importra alapozott fogyasztás generálta – kereskedelmi mérleghiány miatt jövőre elengedhetetlenek lesznek a megszorító intézkedések Romániában. Miközben kormányzati illetékesek – élen Marcel Ciolacu miniszterelnökkel – rendszeresen „kizártnak” nevezi, hogy jövőre adóemeléseket vezessenek be, az elemzők többsége szerint ezek az intézkedések elkerülhetetlenek lesznek 2025-ben, most azonban az év végén esedékes parlamenti és államfőválasztásra tekintettel nem merik felvállalni a politikusok.
A CFA Románia szerint júliusban az előző hónaphoz képest 0,2 ponttal csökkent és jelenleg 52 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Márpedig erőteljes borúlátás jellemzi az elemzőket a román gazdaság kilátásai kapcsán. Szakértők a bukaresti kormány fiskális politikájában látják a legnagyobb kockázatot az ország pénzügyi stabilitására. Emellett ugyancsak hátráltató tényező a magas, jelenleg 5,7 százalékos költségvetési hiány, amely valamennyi számítás szerint túl fogja lépni GDP-arányosan a 7-7,1 százalékot idén. A 2024-es költségvetés tervezetében a Ciolacu-kabinet 5 százalékos GDP-arányos deficittel számolt, azonban az Európai Bizottság 6,9 százalékot prognosztizál. És miközben a szociáldemokrata miniszterelnök erre az évre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál, az elemzők egyáltalán nem osztják a kormányzati optimizmust, mindössze 2,5 százalékos bővülést jósolnak.
Vállalkozók, elemzők és bankárok ugyanakkor egyaránt kedvezőtlen fejleménynek tekintik, hogy az ország gazdasága mindössze 0,1 százalékos növekedést produkált a második negyedévben az előzőhöz, valamint 0,8 százalékosat 2023 hasonló időszakához képest, holott a piac 2,3 százalékos bővülésre számított. Szinte kivétel nélkül valamennyi romániai pénzintézet negatívan rontotta az ország GDP-jének bővülésére vonatkozó előrejelzését: az Erste Bank a szerint a korábban becsült 2,6%-hoz képest 1,4%, az ING szerint 2,8 helyett „optimistán” 2 százalék körüli gazdasági növekedés várható idén Romániában.
{K2}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!