Adóreform „fedőnéven” hajthat végre adóemelést 2025-ben a dagadó hiánnyal szembesülő kormány

Enélkül szerinte nem lehet teljesíteni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében benyújtandó negyedik kifizetési kérelemhez szükséges egyik mérföldkövet. „Minderről a következő év első félévében tárgyalunk, hogy 2026-ban már érezhető legyen a reform hatása” – mondta Ciolacu.

Különben hosszú ideje téma, hogy az össztermék (GDP) lelassulása, a tartós infláció, a költségvetési deficit és – az importra alapozott fogyasztás generálta – kereskedelmi mérleghiány miatt jövőre elengedhetetlenek lesznek a megszorító intézkedések Romániában. Miközben kormányzati illetékesek – élen Marcel Ciolacu miniszterelnökkel – rendszeresen „kizártnak” nevezi, hogy jövőre adóemeléseket vezessenek be, az elemzők többsége szerint ezek az intézkedések elkerülhetetlenek lesznek 2025-ben, most azonban az év végén esedékes parlamenti és államfőválasztásra tekintettel nem merik felvállalni a politikusok.

korábban írtuk

Romlott a román gazdaságba vetett bizalom, a lej gyengülésére számítanak az elemzők

A CFA Románia szerint júliusban az előző hónaphoz képest 0,2 ponttal csökkent és jelenleg 52 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.

Márpedig erőteljes borúlátás jellemzi az elemzőket a román gazdaság kilátásai kapcsán. Szakértők a bukaresti kormány fiskális politikájában látják a legnagyobb kockázatot az ország pénzügyi stabilitására. Emellett ugyancsak hátráltató tényező a magas, jelenleg 5,7 százalékos költségvetési hiány, amely valamennyi számítás szerint túl fogja lépni GDP-arányosan a 7-7,1 százalékot idén. A 2024-es költségvetés tervezetében a Ciolacu-kabinet 5 százalékos GDP-arányos deficittel számolt, azonban az Európai Bizottság 6,9 százalékot prognosztizál. És miközben a szociáldemokrata miniszterelnök erre az évre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál, az elemzők egyáltalán nem osztják a kormányzati optimizmust, mindössze 2,5 százalékos bővülést jósolnak.

Vállalkozók, elemzők és bankárok ugyanakkor egyaránt kedvezőtlen fejleménynek tekintik, hogy az ország gazdasága mindössze 0,1 százalékos növekedést produkált a második negyedévben az előzőhöz, valamint 0,8 százalékosat 2023 hasonló időszakához képest, holott a piac 2,3 százalékos bővülésre számított. Szinte kivétel nélkül valamennyi romániai pénzintézet negatívan rontotta az ország GDP-jének bővülésére vonatkozó előrejelzését: az Erste Bank a szerint a korábban becsült 2,6%-hoz képest 1,4%, az ING szerint 2,8 helyett „optimistán” 2 százalék körüli gazdasági növekedés várható idén Romániában.

{K2}