
Fotó: Könczey Elemér
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
2024. augusztus 22., 21:082024. augusztus 22., 21:08
2024. augusztus 22., 21:252024. augusztus 22., 21:25
Ciolacu azt mondta, jelenleg 175 milliárd lej adóhátralékot kell begyűjteniük a hatóságoknak. A szociáldemokrata (PSD) kormányfő véleménye szerint az adórendszer megszervezésével, „több becsületességgel, digitalizációval és a kiskapuk bezárásával” képes lesz túllépni az ország a nehézségeken anélkül, hogy nagy változásokra lenne szükség az adórendszerben.
Enélkül szerinte nem lehet teljesíteni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében benyújtandó negyedik kifizetési kérelemhez szükséges egyik mérföldkövet. „Minderről a következő év első félévében tárgyalunk, hogy 2026-ban már érezhető legyen a reform hatása” – mondta Ciolacu.
Különben hosszú ideje téma, hogy az össztermék (GDP) lelassulása, a tartós infláció, a költségvetési deficit és – az importra alapozott fogyasztás generálta – kereskedelmi mérleghiány miatt jövőre elengedhetetlenek lesznek a megszorító intézkedések Romániában. Miközben kormányzati illetékesek – élen Marcel Ciolacu miniszterelnökkel – rendszeresen „kizártnak” nevezi, hogy jövőre adóemeléseket vezessenek be, az elemzők többsége szerint ezek az intézkedések elkerülhetetlenek lesznek 2025-ben, most azonban az év végén esedékes parlamenti és államfőválasztásra tekintettel nem merik felvállalni a politikusok.

A CFA Románia szerint júliusban az előző hónaphoz képest 0,2 ponttal csökkent és jelenleg 52 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Márpedig erőteljes borúlátás jellemzi az elemzőket a román gazdaság kilátásai kapcsán. Szakértők a bukaresti kormány fiskális politikájában látják a legnagyobb kockázatot az ország pénzügyi stabilitására. Emellett ugyancsak hátráltató tényező a magas, jelenleg 5,7 százalékos költségvetési hiány, amely valamennyi számítás szerint túl fogja lépni GDP-arányosan a 7-7,1 százalékot idén. A 2024-es költségvetés tervezetében a Ciolacu-kabinet 5 százalékos GDP-arányos deficittel számolt, azonban az Európai Bizottság 6,9 százalékot prognosztizál. És miközben a szociáldemokrata miniszterelnök erre az évre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál, az elemzők egyáltalán nem osztják a kormányzati optimizmust, mindössze 2,5 százalékos bővülést jósolnak.
Vállalkozók, elemzők és bankárok ugyanakkor egyaránt kedvezőtlen fejleménynek tekintik, hogy az ország gazdasága mindössze 0,1 százalékos növekedést produkált a második negyedévben az előzőhöz, valamint 0,8 százalékosat 2023 hasonló időszakához képest, holott a piac 2,3 százalékos bővülésre számított. Szinte kivétel nélkül valamennyi romániai pénzintézet negatívan rontotta az ország GDP-jének bővülésére vonatkozó előrejelzését: az Erste Bank a szerint a korábban becsült 2,6%-hoz képest 1,4%, az ING szerint 2,8 helyett „optimistán” 2 százalék körüli gazdasági növekedés várható idén Romániában.
{K2}
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!