Ilie Bolojan: a következő kormány, a következő államfő személye és a két hatalom együttműködése olyan tényezők, amelyek segíthetnek megoldani a költségvetési válságot, de ronthatják is azt
Fotó: Ilie Bolojan/Facebook
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot Ilie Bolojan.
2025. május 13., 15:052025. május 13., 15:05
„Gyakorlatilag költségvetési válságban vagyunk, mert Románia évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Nagy a hiányunk, tavaly körülbelül 9 százalékos volt. Ahhoz, hogy fedezni tudjuk az ország bevételei és a sokkal magasabb kiadásaink közötti szakadékot, kölcsönöket kell felvennünk, és gyakorlatilag hetente körülbelül 1 milliárd eurót veszünk fel, ami miatt Románia adóssága az elmúlt években elég gyorsan nőtt. Ami azt jelenti, hogy minden évben magasabb kamatokat fizetünk, sokkal nagyobb összegeket fizetünk, hogy fedezzük ezeket a kamatokat, ami azt fogja jelenteni, hogy egy-két éven belül, ha nem korrigáljuk a dolgokat, olyan helyzetbe kerülünk, hogy a kormány egy kifizető ügynökséggé válik, és már nem fog tudni semmit sem tenni a fejlődésért” – adott hangot borúlátásának Ilie Bolojan a Rock FM keddi műsorában.
Úgy fogalmazott: Románia számára fontos kihívást jelent, hogy ezeket a nagyon nagy összegű hiteleket finanszírozni tudja.
Ez egy fontos kihívás. A másik fontos kihívás az ország minősítésének fenntartása, hogy biztonságos országnak minősüljünk, mert ez azt jelenti, hogy azok, akik kölcsönt adnak nekünk, akik megvásárolják az állampapírjainkat, akik befektetnek a gazdaságunkba, bizonyos bizalommal vannak Románia iránt” – fejtette ki a News.ro szerint Bolojan, emlékeztetve egyúttal, hogy minél alacsonyabb ez a bizalom az ország iránt, annál magasabbak a hitelfelvételi költségek, a kamatlábak, annál nagyobb az ország kockázata, és ez kihívást jelent.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
– Éppen ezért – tette hozzá – „Romániának stabil kormányra van szüksége, mert akár tetszik, akár nem, a kormány az, amelyik kezeli az ország gazdasági ügyeit”.
Bolojan szerint ugyanakkor „az elnök nemcsak a személyét hozza az elnöki tisztségbe, hanem a megítélését is”.
Jelezte továbbá, hogy „a következő kormány, a következő államfő személye és a két hatalom együttműködése olyan tényezők, amelyek segíthetnek megoldani a költségvetési válságot, de ronthatják is azt”.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
„A válság súlyosbodása tulajdonképpen azt a kockázatot jelenti, hogy ha nem csökkentjük az állami kiadásokat, hogy hatékonyabb államunk legyen, ha nem szedjük be az állami költségvetésben meghatározott adókat, mert csak részben hajtjuk be, ha nem sikerül európai pénzeket lehívni, hogy a beruházásaink folytatódjanak, akkor ez azt jelenti,
A dolgok olyan területre kerülhetnek, ahol a román állampolgárok, akiknek bankhitelük van, akiknek törlesztőrészleteik vannak, elsőként fizetik meg ezt a politikai instabilitást, mert ez inflációt jelent, ez a megélhetési költségek növekedését, a kamatok emelkedését jelenti” – hangsúlyozta Ilie Bolojan.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!