
Nincsenek jó híreik. A korábban becsült 1,8 százalék helyett már csak 1,6 százalékos gazdasági növekedést vár Romániában az EBRD
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését. Az EBRD ugyanakkor változatlanul tartja 2026-ra vonatkozó előrejelzését, amely azonban csak akkor érhető el, ha javul az európai uniós források lehívásának hatékonysága.
2025. május 13., 13:002025. május 13., 13:00
Az EBRD kedden tette közzé a Regionális gazdasági kilátások című jelentését, amely szerint Románia bruttó hazai terméke (GDP) 2025-ben várhatóan 1,6 százalékkal nő, szemben az előző, februári becsléssel, amely még 1,8 százalékos gyarapodást vetített előre.
A 2026-os évre a gazdasági növekedés várhatóan 2,4 százalékra gyorsul, ám csak akkor, ha az uniós forrásokat sikerül jobb ütemben lehívni – figyelmeztetnek a nemzetközi pénzintézet elemzői.
A fogyasztás 2025 elején a mérséklődés jeleit mutatja. A beruházások jelentősen lelassultak, különösen az utolsó negyedévben, miután lelassult az uniós források lehívása. A kínálati oldalon a lassulás széles körű volt, az ipar, a szolgáltatások és az építőipar jelentős visszaesést regisztrált, míg a mezőgazdaságot súlyosan érintette az aszály” – vázolja az egyáltalán nem túl fényes képet az EBRD friss prognózisa.
Emellett az infláció, bár kissé mérséklődött, továbbra is magas – közel 5 százalékos –, ami az elemzők szerint szigorúbb monetáris politikai irányvonalat követel a Román Nemzeti Banktól (BNR).
A külső kockázatokkal kapcsolatban az EBRD megjegyzi, hogy Románia alacsony kitettséggel rendelkezik az amerikai gazdasággal szemben, de nagymértékben integrálódott a globális autóipari ellátási láncokba, ami külső zavarok esetén sebezhetőséget jelent.
„A fogyasztás csökkenése és a nehéz költségvetési helyzet miatt a román gazdaság 2025-ös alakulására vonatkozó előrejelzést lefelé, 1,6 százalékra módosítottuk. A növekedés üteme 2026-ban visszatér a várt szint közelébe, 2,4 százalékra, feltételezve az európai források felhasználásának felgyorsulását” – fogalmaz a jelentés.

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Amint arról korábban írtunk, Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense is arról beszélt a múlt héten a Krónika megkeresésére, hogy nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz, amelyben tartósan 5 lej felett marad az euró árfolyama, európai uniós pénzek úszhatnak el, a gazdasági mutatók pedig nemhogy nem javulnak, még a tavalyinál is rosszabbak lehetnek. A kolozsvári elemző érvelése szerint ugyanis, ha az elnökválasztáson versenyben maradt jelöltek közül az Európa-párti győz, akkor is a minimum az, hogy megkésnek a reformok, ami mindenképp fékezi a gazdaságot.

Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!