Nincsenek jó híreik. A korábban becsült 1,8 százalék helyett már csak 1,6 százalékos gazdasági növekedést vár Romániában az EBRD
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését. Az EBRD ugyanakkor változatlanul tartja 2026-ra vonatkozó előrejelzését, amely azonban csak akkor érhető el, ha javul az európai uniós források lehívásának hatékonysága.
2025. május 13., 13:002025. május 13., 13:00
Az EBRD kedden tette közzé a Regionális gazdasági kilátások című jelentését, amely szerint Románia bruttó hazai terméke (GDP) 2025-ben várhatóan 1,6 százalékkal nő, szemben az előző, februári becsléssel, amely még 1,8 százalékos gyarapodást vetített előre.
A 2026-os évre a gazdasági növekedés várhatóan 2,4 százalékra gyorsul, ám csak akkor, ha az uniós forrásokat sikerül jobb ütemben lehívni – figyelmeztetnek a nemzetközi pénzintézet elemzői.
A fogyasztás 2025 elején a mérséklődés jeleit mutatja. A beruházások jelentősen lelassultak, különösen az utolsó negyedévben, miután lelassult az uniós források lehívása. A kínálati oldalon a lassulás széles körű volt, az ipar, a szolgáltatások és az építőipar jelentős visszaesést regisztrált, míg a mezőgazdaságot súlyosan érintette az aszály” – vázolja az egyáltalán nem túl fényes képet az EBRD friss prognózisa.
Emellett az infláció, bár kissé mérséklődött, továbbra is magas – közel 5 százalékos –, ami az elemzők szerint szigorúbb monetáris politikai irányvonalat követel a Román Nemzeti Banktól (BNR).
A külső kockázatokkal kapcsolatban az EBRD megjegyzi, hogy Románia alacsony kitettséggel rendelkezik az amerikai gazdasággal szemben, de nagymértékben integrálódott a globális autóipari ellátási láncokba, ami külső zavarok esetén sebezhetőséget jelent.
„A fogyasztás csökkenése és a nehéz költségvetési helyzet miatt a román gazdaság 2025-ös alakulására vonatkozó előrejelzést lefelé, 1,6 százalékra módosítottuk. A növekedés üteme 2026-ban visszatér a várt szint közelébe, 2,4 százalékra, feltételezve az európai források felhasználásának felgyorsulását” – fogalmaz a jelentés.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Amint arról korábban írtunk, Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense is arról beszélt a múlt héten a Krónika megkeresésére, hogy nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz, amelyben tartósan 5 lej felett marad az euró árfolyama, európai uniós pénzek úszhatnak el, a gazdasági mutatók pedig nemhogy nem javulnak, még a tavalyinál is rosszabbak lehetnek. A kolozsvári elemző érvelése szerint ugyanis, ha az elnökválasztáson versenyben maradt jelöltek közül az Európa-párti győz, akkor is a minimum az, hogy megkésnek a reformok, ami mindenképp fékezi a gazdaságot.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!