A kiszivárgott információk szerint csütörtökön véglegesíthetik a költségvetési hiány visszaszorítását célzó intézkedéscsomagot
Fotó: Borbély Fanni
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről, a Cotroceni-palotában kedd este úgy értek véget az egyeztetések, hogy nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk – közölték a Hotnews.ro portállal politikai források. A kiszivárgott információk szerint a hiány visszaszorítását célzó pénzügyi és költségvetési intézkedések csomagját csütörtökön véglegesítik.
2025. június 04., 08:552025. június 04., 08:55
A kiszivárgott információk szerint a költségvetési hiány visszaszorítását célzó intézkedéscsomag kidolgozására létrehozott munkacsoport megbeszélésein, amelyeken a pártok által küldött szakértők vettek részt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői három, a költségvetési politikával kapcsolatos javaslattal álltak elő:
A Hotnews.ro értesülései szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői ellenezték ezeknek az intézkedések a bevezetését, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői néhány megjegyzést tettek. Arról, hogyan viszonyultak a javaslatokhoz az RMDSZ-nek a tárgylasokon szintén részt vevő képviselői, nem írt a bukaresti hírportál.
Amint arról korábban írtunk, Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje is felvetette a napokban, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást, ám nem közölt részleteket arról, hogyan alkalmaznák ezt az intézkedést, és azt sem határozta meg, hogy mit jelent az a „nagyon nagy” összeg, ami felett egészségbiztosítást fizettetnének a nyugdíjasokkal is.
Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak. Azt is jelezte, hogy lehetne találni olyan jogi formulát, amely átmenne az alkotmányossági szűrőn. „Ez valóban egy intézkedésjavaslat, amelyről szó van, amelyet meg lehet vizsgálni, és amely ezekben a napokban felkerülhet a lehetséges intézkedések listájára. A végleges csomag kialakításakor további információkkal fogunk visszatérni. Ahogy Bolojan úr mondta, ez egy potenciális bevételi forrás” – nyilatkozta a téma kapcsán Tánczos Barna. További részleteket ő sem árult el.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
Eközben a PSD egyebek mellett azt javasolta, hogy vessenek ki egy 2 százalékos adót a jövedelmek átutalására vagy kihelyezésére. A szociáldemokraták ugyanakkor
A jövedéki adókat eközben 20 százalékra emelnék, kivételt csak a benzin és a gázolaj képezne, megemelnék a szerencsejátékok adóját, valamint többletadót vetnének ki a luxusautókra és a drága ékszerekre.
A PSD emellett el akarja törölni azt az előírást, ami szerint a bárok és éjszakai klubok 5 százalékos nyereségadót fizetnek, valamint
Ezen intézkedések elfogadása mintegy 11,9 milliárd lej pluszt hozna az állami költségvetésbe, vélik a PSD szakértői. A PNL és az USR a Hotnews forrásai szerint nem értett egyet ezen intézkedések többségével.
Az USR javaslatai elsősorban a hozzáadottérték-adóra összpontosíthattak. Ha rajtuk múlna, az általános áfakulcs 21 százalék lenne, a vendéglátóiparban pedig 19 százalék, az élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát pedig 9 százalékról 12 százalékra emelnék. A PSD ellenezte az áfa 21 százalékra való emelését, de ha erre kerülne sor, akkor azt javasolta, hogy az élelmiszerek és a gyógyszerek adókulcsa 5 százalékra csökkenjen.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Végül az USR javasolta annak az adótörvénykönyvben szereplő lehetőségnek a megszüntetését is, amely szerint azok, akik szerzői jogdíjat kapnak, de munkaszerződéssel is rendelkeznek, ne fizessenek társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást a jogdíjas szerződések után, hanem a 6, 12 és 24 minimálbér szintjén kellene fizetniük. A javaslatot a PNL támogatta.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan hétfőn bejelentette, hogy az alakulat vezető testületének döntése értelmében készen állnak kormányra lépni, és nem kötik feltételekhez a kormányzati szerepvállalást.
Az előzetes bejelentések szerint a pártok technikai munkacsoportja szerdán a Cotroceni-palotában ülésezik, ahol az állami intézmények összevonásáról, csütörtökön pedig a gazdasági növekedést ösztönző intézkedésekről tárgyalnak. A csütörtöki nap folyamán véglegesíteni kellene a költségvetési és adóügyi intézkedéscsomagot is.
Nicușor Dan elnök kedd reggel bejelentette, hogy még a nap folyamán további tárgyalásokat folytat a nyugatbarát pártok képviselőivel, szerdán pedig sajtótájékoztatót tart. Az elnök kifejtette, hogy körülbelül 2 héten belül új kormány alakulhat.
– jelentette be Nicușor Dan az otthona előtt újságíróknak adott kedd reggeli nyilatkozatában.
A sajtótájékoztató szerdán 10 órakor kezdődik.
„Mától számítva körülbelül két hétre becsülöm. Hogy miért? Mert – és a pártok képviselői közül sokan egyetértettek velem – egy olyan koalícióban, amelyben sok partner van, feszültségek keletkeznek különböző kérdésekben, és akkor jó, ha sok olyan – nyilván nem fogunk tudni mindent előre látni –, de sok olyan dolgot, amelyekben várhatóan nézeteltéréseink lesznek, leírunk, hogy ne legyen több vita” – mondta az államfő.
Arra a kérdésre, hogy Ilie Bolojanon kívül van-e más neve a miniszterelnöki tisztségre, azt válaszolta, hogy hogy „a tárgyalások folyamatban vannak”.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!