Fotó: Gábos Albin
Tovább lassul a román gazdaság, a fiskális intézkedések és a magasabb olajárak átmenetileg megállíthatják a dezinflációt, közben a költségvetési kockázatok jelentősek, és további intézkedésekre van szükség a 3 százalékos hiánycél eléréséhez 2024-re – áll az OTP Bank Románia friss gazdasági előrejelzésében.
2023. október 31., 08:462023. október 31., 08:46
Az OTP Bank elemzői a Krónikához eljuttatott dokumentum szerint úgy vélik, a román gazdaság a korábbi várakozásokhoz viszonyítva gyengébb növekedést mutat.
Az idei második félévre vonatkozó makrogazdasági várakozásaikat az OTP Bank elemzői a közelmúlt nemzetközi gazdasági fejleményeivel, az euróövezetben megfigyelt trendekkel, az újabb helyi adóemelések hatásaival, valamint a román makrogazdasági mutatók alakulásával magyarázzák.
„Bár az év első felében a GDP éves növekedésével kapcsolatos várakozások közel 3 százalékos gazdasági bővülést vetítettek előre 2023-ra, a növekedés üteme lassult, amit a vártnál gyengébb fogyasztás és exportteljesítmény magyaráz a magas infláció és a globális feldolgozóipar teljesítményének romlása következtében erodálódó reáljövedelmek kontextusában.
– vetíti előre a prognózis, amely szerint az infláció december végére 7,5 százalék körüli szintre csökkenhet, míg az irányadó kamatláb tekintetében nem várható fejlemény, hiszen a Román Nemzeti Bank (BNR) nagy valószínűséggel kitart az alapkamat jelenlegi szintje mellett.
Közben a HORECA-szektor az első negyedév jó teljesítménye után a második negyedévben komoly lassulással nézett szembe.
Ami pedig a 2024-es várakozásokat illeti, az éves GDP-bővülés a háztartások fogyasztásának élénkülése (magasabb reálbéreknek köszönhetően), az állami kiadások növekedése, valamint az exporttevékenység erősödése következtében elérheti a 2,7 százalékot.
„Az elmúlt hónap fejleményei alapján a harmadik negyedévi mutatók arra utalnak, hogy a növekedés lassulása a vártnál tovább tart. Az eddig tapasztalt visszafogott növekedést a háztartások fogyasztása, az építőipar fellendülése és a beruházási kiadások jelentős növekedése támogatja, utóbbiak jelentős részét külső, vissza nem térítendő forrásokból finanszírozzák. Az év végére vonatkozó várakozásokkal visszafogottnak kell lennünk, hiszen a kiadásokra a hitelállomány növekedésének lassulása is hatással van, még annak ellenére is, hogy a vállalati szegmens és a fogyasztási hitelek esetében a hitelnyújtás visszatért a korábbi trendekhez” – állapították meg az OTP Bank elemzői. Rámutattak:
és a bázishatásoknak és az élelmiszerár-korrekciónak köszönhetően, figyelembe véve a 2023-as mezőgazdasági betakarítás hatásait, valamint az alapvető élelmiszerek esetében bevezetett kereskedelmi felárakkal kapcsolatos intézkedéseket is, ez a lassulás a várakozások szerint tovább folytatódik.
A magasabb olajárak hatása szintén hozzájárul a dezinflációs folyamat megállításához 2024 első negyedévében. Várakozásaink szerint az áruk és szolgáltatások inflációja viszonylag rugalmatlan marad, míg az élelmiszerár-infláció tekintetében további lassulásra kell számítani” – áll az előrejelzésben.
Ami az európai kontextust illeti, az Európai Központi Bank (EKB) arra figyelmeztetett, hogy a piacoknak hosszabb ideig kell magasabb kamatlábakra számítaniuk, egyúttal nyitva hagyták a kamatlábak további emelésének lehetőségét is arra az esetre, ha az infláció ismét erőteljesen emelkedik. Figyelembe véve a 2024 elejére vonatkozó helyi dezinflációs várakozásokat, nagy valószínűséggel a Román Nemzeti Bank sem kezdi meg az irányadó kamatláb csökkentését – állapították meg az elemzők.
„A Román Nemzeti Bank egész évben gondosan figyelt az infláció és az alapkamat közötti egyensúlyra, igyekeztek nem nehezíteni a helyi üzleti környezet erőfeszítéseit, miközben próbálták a lehető legalacsonyabb szintre kényszeríteni a pénzromlás mértékét.
– összegez a prognózis. Amely szerint ugyan a gazdaság teljesítménye lassult, a foglalkoztatás visszafogott, de folyamatos növekedése mellett stabil maradt a munkaerőpiac, az állapotát mérő mutatók továbbra sem mutatják a gyengülés jeleit. Mindeközben a reálbérek az infláció lassulásával párhuzamosan erőteljesen növekedtek, amit a minimálbér 2024-ben történő emelése tovább fokozhat – fogalmazták meg az OTP Bank elemzői.
A háztartások kiadásainak csökkenése miatt az év első felében lassulni fog a román gazdaság növekedése a várható beruházások csökkenése és az export növekedési ütemének lassulása miatt az OTP Bank elemzőinek prognózisa szerint.
Amint arról korábban beszámoltunk, október elején az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló kedden közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap. A múlt hónap végén közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén rontott a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein. Prognózisa szerint a román GDP idén 1,8 százalékkal nő. Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 2,5 százalékos bővülésével számolt 2023-ra. A bukaresti kormány előrejelzési szakbizottsága eközben az idei év egészére 2,8 százalékos növekedést prognosztizált, de a Pénzügyi Tanács szerint nagy a lefelé módosítás valószínűsége. Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) viszont augusztusban még fenntartotta a 2,8 százalékos idei gazdasági növekedésre vonatkozó tavaszi előrejelzését, míg a 2024-es növekedésre vonatkozó becslését 4,8 százalékról 4,2 százalékra módosította.
Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!