Befékez a romániai infláció, de a gazdasági növekedés is az OTP elemzői szerint

A pénzintézet elemzői úgy vélik, a gazdasági fellendülés tavalyi teljesítménye, amikor Románia 4,9 százalékos növekedést regisztrált, a GDP-képződéshez való ágazati hozzájárulások tekintetében is strukturális változásokat jelzett. A tavalyi növekedést – különösen a negyedik negyedévben – az építőipar és a mezőgazdaság vártnál kisebb mértékű visszaesése hajtotta, 2023-ban az építőipar hozzájárulása várhatóan csökkenni fog, míg a kiskereskedelem stabil marad, a szolgáltatások és az ipar pedig enyhe növekedést mutat.

Az év második felében fog drágulni az energia

„A növekedés lassulásának magyarázata a reálgazdaságból ered, ahol a magánfogyasztás, a háztartások fogyasztása a vásárlóerővel és a reálbérek szintjével közvetlen összefüggésben csökken. Ugyanakkor az energiadíjak szintje az európai szintű kereslet és fogyasztás kiigazítását követően, az enyhébb tél hatásaival együtt stabilizálódott, és úgy tűnik, hogy a néhány hónappal ezelőtti súlyos helyzet elmúlt. Az energiaárak további emelkedésére az év második felében kerülhet sor, amikor a tél beállta előtt a gáztartalékok nagy része felhalmozódik” – állapítják meg az OTP romániai leányának elemzői.

Kitérnek arra is, hogy az év első hónapjaiban az inflációs szint még mindig 2022 utolsó negyedévének hatásai alatt volt, ami a februári atipikus alakulást is indokolta, amikor januárhoz képest enyhén, 15,5 százalékra emelkedett a pénzromlás mértéke, aminek magyarázata a továbbra is emelkedő maginflációban keresendő. Az infláció alakulásának mintázatát és annak főbb összetevőit tekintve arra lehet számítani, hogy az üzemanyagárak hatása már az év első negyedévében elhalványul, majd a második negyedévben az energiaárak csökkenő részesedését lehet látni a havi inflációban.

Jobb a foglalkoztatási ráta, mint más európai gazdaságokban

„Az előrejelzések szerint a szolgáltatások árainak aránya az év során viszonylag állandó marad, míg a tendencia azt mutatja, hogy az élelmiszerárak hatása fokozatosan csökken, különösen az év második felétől. Áprilistól tehát az infláció gyors csökkenése várható” – jósolja az OTP, hozzátéve, azáltal, hogy a bukaresti jegybank az év elején 0,25 százalékkal megemelte az irányadó kamatlábat, minden bizonnyal lezárta az elmúlt évben az infláció kordában tartását célzó emelési ciklust.

Tavaly októberi, lapunkban ugyancsak ismertetett prognózisában az OTP Románia elemzői a nemzetközi pénzintézetek előrejelzéséhez képest alacsonyabb, 2,5 százalékos gazdasági növekedést jósoltak 2023-ra. Akkor az infláció kapcsán megállapították, hogy a jelek szerint tetőzött vagy legalábbis a csúcspont közelében van, és miután több hónapig a 15-16 százalékos szint körül ingadozott, a következő időszakban csökkenő tendenciának kellene következnie.

A bukaresti statisztikai intézet (INS) legfrissebb, március elején közzétett adatsorában lefelé módosította a tavalyi negyedik negyedévi gazdasági növekedést, a tavalyi év egészét illetően azonban megerősítette a korábbi prognózist, miszerint 2022-ben 4,8 százalékkal bővült a román gazdaság. A román kormány a tavalyi évre 4,6 százalékos gazdasági növekedésre számított, idén 2,8 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. A Világbank szerint 2023-ban 2,6 százalékos, az Európai Bizottság szerint 2,5 százalékos, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank előrejelzése szerint pedig 1,7 százalékos GDP-bővülésre lehet számítani Romániában.