A jelenlegi gazdasági helyzetben elkerülhetetlenek voltak a megszorítások az elemzők szerint
Fotó: Pixabay
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, de ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el. A kormány ugyanis utólag kénytelen lett volna még szigorúbb megszorításokat bevezetni a deficit csökkentése érdekében, amelyek mély gazdasági recesszióhoz vezettek volna – állapítják meg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport szakértői. A közgazdászok szerint a megszorító intézkedések nélkül csökkent volna az államkötvények értéke, ami bankválságot idézhetett volna elő, továbbá a bizonytalanságok elriasztották volna a külföldi befektetéseket, még nehezebbé tették volna a gazdaság helyreállását.
2025. szeptember 15., 19:062025. szeptember 15., 19:06
„Az államadósság finanszírozásának válsága a külső hitelezők bizalmának elvesztéséhez vezetett volna, és végső soron ahhoz, hogy megtagadják a költségvetési hiány további támogatását” – idézte a kutatócsoport közleménye Szász Leventét, a BBTE rektorhelyettesét, a Romanian Economic Monitor koordinátorát. A gazdasági elemző rámutatott: Románia államadóssága 2024-ben elérte az össztermék (GDP) körülbelül 55 százalékát, ami 2018-hoz képest 20 százalékpontos növekedést jelent, és a költségvetési hiány tavaly meghaladta a 8,6 százalékot.
Bár vannak olyan országok, ahol az adósságszint messze meghaladja ezt a küszöböt anélkül, hogy azonnal finanszírozási válságot váltana ki – például Olaszország, amelynek adóssága 2024-ben a GDP 135 százalékát tette ki –, nem valószínű, hogy Románia politikailag és gazdaságilag képes lenne fenntartani a jelenleginél lényegesen magasabb adósságot” – fejtette ki a szakember. A gazdasági elemzések ugyanis azt mutatják, hogy a Romániához hasonlóan közepes jövedelmű országokban akkor fordul elő fizetésképtelenség, ha a külső adósság a GDP 60 százaléka alatt van.
„Egy ország államadósságának fenntarthatósága nemcsak gazdasági kapacitásától, hanem köz- és politikai intézményeinek erősségétől is függ. Amikor az adósság visszafizetése mind gazdasági, mind politikai szempontból túlzottan költségessé válik, ami az eladósodottság szintjének emelkedésével egyre valószínűbb lesz, a kormány dönthet úgy, hogy fizetésképtelenséget hirdet, és tárgyalásokat kezdeményez az állam hitelezőivel a pénzügyi adósságok részleges csökkentése érdekében” – magyarázták a kincses városi elemzők.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
„Ha a külső hitelezők elveszítik bizalmukat abban, hogy a kormány finanszírozni tudja vagy akarja az államadósságot, akkor megtagadhatják a költségvetési hiány finanszírozását, és eladhatják állampapírjaikat a másodlagos piacokon. Ez a forgatókönyv három fő következménnyel járhat:
– fogalmazta meg Markó Balázs, a kutatócsoport tagja.
„Jelenleg a Romániában bevezetett fiskális intézkedéseknek köszönhetően a pénzügyi piacok hajlandónak tűnnek finanszírozni a GDP 7–8 százalékát meghaladó hiányt 2025-ben, azzal a feltétellel, hogy a deficit a jövőben fokozatosan csökkenni fog.
– figyelmeztetett ugyanakkor Szász Levente.
Ha a bizalom elvesztésének közvetlen következményeként csökkenne az államkötvények értéke, az jelentősen gyengítené a román bankszektort. Az államadósság a román banki eszközök fontos eleme, és ha értékét veszti, akkor nő a fizetésképtelenség és a bankválság kockázata. Egy ilyen belföldi pénzügyi válság súlyosan érintette volna a reálgazdaságot, és a BBTE közgazdászai szerint nagy nyomást gyakorolt volna a korlátozott gazdasági erőforrásokkal rendelkező kormányra.
Mindemellett a magas gazdasági és pénzügyi volatilitás a közvetlen külföldi befektetések volumenének csökkenéséhez vezethet, ami a szakemberek szerint közép- és hosszú távon csökkenti a gazdasági növekedés potenciálját. A partnerországokkal való gazdasági kapcsolatok gyengülése pedig csökkentheti a tőke- és technológiatranszfert, ami akadályozza a gazdasági válságból való kilábalás esélyeit.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A közgazdászok szerint a jelenlegi romániai helyzet kapcsán releváns példa a szintén EU-tag Görögország, amely rendkívül súlyos adósságválságon ment keresztül. Miután a görög kormány nyilvánosságra hozta, hogy hamis adatokat tett közzé, alulbecsülve az államadósságot, amely 2009-ben a GDP körülbelül 130 százalékát tette ki, a külföldi befektetők elkezdték elhagyni az országot, és Görögországnak pénzügyi segítségre volt szüksége – hitelt vett fel az IMF-től és európai partnereitől. A görög kormány és hitelezői közötti tárgyalások eredményeként végül 2011-ben 50 százalékkal csökkent a magánbankoknál levő államadósság értéke, ami súlyosan érintette a bankok kitettségét.
Ezen sürgősségi intézkedések mellett a kormány kénytelen volt szigorú megszorító intézkedéseket bevezetni:
A görög bankok is súlyos pénzügyi nehézségeken mentek keresztül, ami tovább súlyosbította a gazdasági válságot, és a bankszektor többszöri konszolidációra és feltőkésítésre szorult, hogy túlélje ezt az időszakot.
„Ezeknek az eseményeknek súlyos humanitárius és gazdasági válság volt a következménye: Görögország GDP-je 2009 és 2012 között mintegy 25 százalékkal csökkent, és a fellendülés rendkívül lassú volt, a bruttó hazai termék ma is több mint 10 százalékkal alacsonyabb a 2009-es szintnél. A háztartások fogyasztási kiadásai 2010 és 2015 között 30 százalékkal csökkentek, a munkanélküliségi ráta pedig a 2009-es 9,7 százalékról 2013-ra 27,6 százalékra emelkedett.
– húzta alá Markó Balázs.
Amint az elemzés is felidézi, Romániában már 2024 folyamán egyre egyértelműbbé váltak az államadósság-finanszírozási válság kockázatának jelei. Miután a hosszú lejáratú (10 éves) állampapírok kamatlába a 2021-es 3 százalékról 2024 októberére 7 százalékra emelkedett – ami mind a költségvetési hiány fenntarthatatlan növekedését, mind a szigorúbb monetáris politikát tükrözte –, a 2024 végi választások után nagy volatilitású időszakot élt át, és a 2025-ös elnökválasztások idején elérte a 8,5 százalékot. Bár a politikai stabilizáció némi normalizálódást hozott, és a volatilitás csökkent, a kamatlábak továbbra is magasak, 7 százalék felett vannak. Ez a helyzet a BBTE közgazdászai szerint azt jelenti, hogy az állam magas költségekkel vesz fel hosszú lejáratú hitelt – ami befektetési és gazdasági növekedési szempontból elkerülhetetlen –, tehát
Az elemzés továbbá kiemeli: a szuverén adósság nem teljesítés elleni biztosítás (Credit Default Swap, CDS) ára hasonlóképpen körülbelül 60 százalékkal emelkedett 2019 és 2024 között, mivel a strukturális költségvetési problémák súlyosbodtak. Mi több, 2024 októbere és 2025 májusa között körülbelül 50 százalékkal emelkedett, ami a politikai helyzet változékonyságát tükrözi. A BBTE közgazdászai szerint ez az emelkedés valójában azt bizonyítja, hogy a pénzügyi piacok nagyobb valószínűséggel számoltak az állam fizetésképtelenségének kockázatával.
„A 2025-ös választások után azonban a CDS-árak a 2024. októberi szintre estek vissza, ami a szakértők szerint némi fellendülésre utal, de a kockázat még mindig magasabb, mint 2019-ben. Bár a külső hitelezők most nagyobb bizalommal tekintenek a kormányra és annak adósságai visszafizetésére való képességére, a hosszú távú bizalom csak felelősségteljes fiskális politikával és a bejelentett fiskális intézkedések hiteles, következetes és – a jelenlegi kontextusban – a lehető legméltányosabb végrehajtásával tartható fenn” – összegezte Szász Levente.
Tényleg nyakunkon a recesszió? Ha igen, milyen hatással lesz a mindennapjainkra? – tettük fel a kérdést Bálint Csabának, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának, akit a deficitcsökkentő intézkedések hatásairól is faggattunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Dacia Sandero 2025 első 11 hónapja után is Európa legkelendőbb új autója.
Közös megegyezéssel megszűnik az MVM Csoport és az E.ON Csoport között 2024. december 16-án megkötött adásvételi megállapodás, amely az E.ON Energie Románia 68 százalékos részesedésének megvásárlására vonatkozott.
A külföldön élő román állampolgárok 2013-tól és 2025 közepéig mintegy 60 milliárd eurót utaltak haza, ami több mint kétszerese a Románia számára elérhető uniós helyreállítási forrásoknak egy friss elemzés szerint.
Nem írják alá szombaton a dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur és az Európai Unió kiözötti szabadkereskedelmi egyezményt – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken hajnalban.
Románia Magyarországon át kapcsolódna szorosabban a nyugat-európai villamosenergia-hálózathoz az úgynevezett energetikai autópálya révén.
Összefogás alakult ki Romániában az új genomikai technikákkal (NGT) előállított növények uniós piacra engedésével szemben. A mezőgazdasági érdekvédelem valamennyi jelentős hazai szervezete közös állásfoglalásban tiltakozik a brüsszeli megállapodás ellen.
Kiderült, melyek számítanak a legkeresettebb munkahelyeknek Romániában, és az is, hogy mekkorák a fizetések.
A Bolojan-kabinet szerdán elfogadott sürgősségi ,kormányrendelete szerint a helyi önkormányzatoknak december 31-éig jóvá kell hagyniuk a 2026-ra megállapított adók és illetékek szintjét.
Augusztus és november között csaknem 18 millió lej értékben szabtak ki bírságot az adóellenőrök az alapélelmiszerek árréskorlátozásának megsértése miatt.
A Tarom eladását tanácsolja a bukaresti hatóságoknak Váradi József, a Wizz Air magyar légitársaság vezérigazgatója, aki szerint a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét nem hatékony vállalatokra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!