A jelenlegi gazdasági helyzetben elkerülhetetlenek voltak a megszorítások az elemzők szerint
Fotó: Pixabay
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, de ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el. A kormány ugyanis utólag kénytelen lett volna még szigorúbb megszorításokat bevezetni a deficit csökkentése érdekében, amelyek mély gazdasági recesszióhoz vezettek volna – állapítják meg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport szakértői. A közgazdászok szerint a megszorító intézkedések nélkül csökkent volna az államkötvények értéke, ami bankválságot idézhetett volna elő, továbbá a bizonytalanságok elriasztották volna a külföldi befektetéseket, még nehezebbé tették volna a gazdaság helyreállását.
2025. szeptember 15., 19:062025. szeptember 15., 19:06
„Az államadósság finanszírozásának válsága a külső hitelezők bizalmának elvesztéséhez vezetett volna, és végső soron ahhoz, hogy megtagadják a költségvetési hiány további támogatását” – idézte a kutatócsoport közleménye Szász Leventét, a BBTE rektorhelyettesét, a Romanian Economic Monitor koordinátorát. A gazdasági elemző rámutatott: Románia államadóssága 2024-ben elérte az össztermék (GDP) körülbelül 55 százalékát, ami 2018-hoz képest 20 százalékpontos növekedést jelent, és a költségvetési hiány tavaly meghaladta a 8,6 százalékot.
Bár vannak olyan országok, ahol az adósságszint messze meghaladja ezt a küszöböt anélkül, hogy azonnal finanszírozási válságot váltana ki – például Olaszország, amelynek adóssága 2024-ben a GDP 135 százalékát tette ki –, nem valószínű, hogy Románia politikailag és gazdaságilag képes lenne fenntartani a jelenleginél lényegesen magasabb adósságot” – fejtette ki a szakember. A gazdasági elemzések ugyanis azt mutatják, hogy a Romániához hasonlóan közepes jövedelmű országokban akkor fordul elő fizetésképtelenség, ha a külső adósság a GDP 60 százaléka alatt van.
„Egy ország államadósságának fenntarthatósága nemcsak gazdasági kapacitásától, hanem köz- és politikai intézményeinek erősségétől is függ. Amikor az adósság visszafizetése mind gazdasági, mind politikai szempontból túlzottan költségessé válik, ami az eladósodottság szintjének emelkedésével egyre valószínűbb lesz, a kormány dönthet úgy, hogy fizetésképtelenséget hirdet, és tárgyalásokat kezdeményez az állam hitelezőivel a pénzügyi adósságok részleges csökkentése érdekében” – magyarázták a kincses városi elemzők.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
„Ha a külső hitelezők elveszítik bizalmukat abban, hogy a kormány finanszírozni tudja vagy akarja az államadósságot, akkor megtagadhatják a költségvetési hiány finanszírozását, és eladhatják állampapírjaikat a másodlagos piacokon. Ez a forgatókönyv három fő következménnyel járhat:
– fogalmazta meg Markó Balázs, a kutatócsoport tagja.
„Jelenleg a Romániában bevezetett fiskális intézkedéseknek köszönhetően a pénzügyi piacok hajlandónak tűnnek finanszírozni a GDP 7–8 százalékát meghaladó hiányt 2025-ben, azzal a feltétellel, hogy a deficit a jövőben fokozatosan csökkenni fog.
– figyelmeztetett ugyanakkor Szász Levente.
Ha a bizalom elvesztésének közvetlen következményeként csökkenne az államkötvények értéke, az jelentősen gyengítené a román bankszektort. Az államadósság a román banki eszközök fontos eleme, és ha értékét veszti, akkor nő a fizetésképtelenség és a bankválság kockázata. Egy ilyen belföldi pénzügyi válság súlyosan érintette volna a reálgazdaságot, és a BBTE közgazdászai szerint nagy nyomást gyakorolt volna a korlátozott gazdasági erőforrásokkal rendelkező kormányra.
Mindemellett a magas gazdasági és pénzügyi volatilitás a közvetlen külföldi befektetések volumenének csökkenéséhez vezethet, ami a szakemberek szerint közép- és hosszú távon csökkenti a gazdasági növekedés potenciálját. A partnerországokkal való gazdasági kapcsolatok gyengülése pedig csökkentheti a tőke- és technológiatranszfert, ami akadályozza a gazdasági válságból való kilábalás esélyeit.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A közgazdászok szerint a jelenlegi romániai helyzet kapcsán releváns példa a szintén EU-tag Görögország, amely rendkívül súlyos adósságválságon ment keresztül. Miután a görög kormány nyilvánosságra hozta, hogy hamis adatokat tett közzé, alulbecsülve az államadósságot, amely 2009-ben a GDP körülbelül 130 százalékát tette ki, a külföldi befektetők elkezdték elhagyni az országot, és Görögországnak pénzügyi segítségre volt szüksége – hitelt vett fel az IMF-től és európai partnereitől. A görög kormány és hitelezői közötti tárgyalások eredményeként végül 2011-ben 50 százalékkal csökkent a magánbankoknál levő államadósság értéke, ami súlyosan érintette a bankok kitettségét.
Ezen sürgősségi intézkedések mellett a kormány kénytelen volt szigorú megszorító intézkedéseket bevezetni:
A görög bankok is súlyos pénzügyi nehézségeken mentek keresztül, ami tovább súlyosbította a gazdasági válságot, és a bankszektor többszöri konszolidációra és feltőkésítésre szorult, hogy túlélje ezt az időszakot.
„Ezeknek az eseményeknek súlyos humanitárius és gazdasági válság volt a következménye: Görögország GDP-je 2009 és 2012 között mintegy 25 százalékkal csökkent, és a fellendülés rendkívül lassú volt, a bruttó hazai termék ma is több mint 10 százalékkal alacsonyabb a 2009-es szintnél. A háztartások fogyasztási kiadásai 2010 és 2015 között 30 százalékkal csökkentek, a munkanélküliségi ráta pedig a 2009-es 9,7 százalékról 2013-ra 27,6 százalékra emelkedett.
– húzta alá Markó Balázs.
Amint az elemzés is felidézi, Romániában már 2024 folyamán egyre egyértelműbbé váltak az államadósság-finanszírozási válság kockázatának jelei. Miután a hosszú lejáratú (10 éves) állampapírok kamatlába a 2021-es 3 százalékról 2024 októberére 7 százalékra emelkedett – ami mind a költségvetési hiány fenntarthatatlan növekedését, mind a szigorúbb monetáris politikát tükrözte –, a 2024 végi választások után nagy volatilitású időszakot élt át, és a 2025-ös elnökválasztások idején elérte a 8,5 százalékot. Bár a politikai stabilizáció némi normalizálódást hozott, és a volatilitás csökkent, a kamatlábak továbbra is magasak, 7 százalék felett vannak. Ez a helyzet a BBTE közgazdászai szerint azt jelenti, hogy az állam magas költségekkel vesz fel hosszú lejáratú hitelt – ami befektetési és gazdasági növekedési szempontból elkerülhetetlen –, tehát
Az elemzés továbbá kiemeli: a szuverén adósság nem teljesítés elleni biztosítás (Credit Default Swap, CDS) ára hasonlóképpen körülbelül 60 százalékkal emelkedett 2019 és 2024 között, mivel a strukturális költségvetési problémák súlyosbodtak. Mi több, 2024 októbere és 2025 májusa között körülbelül 50 százalékkal emelkedett, ami a politikai helyzet változékonyságát tükrözi. A BBTE közgazdászai szerint ez az emelkedés valójában azt bizonyítja, hogy a pénzügyi piacok nagyobb valószínűséggel számoltak az állam fizetésképtelenségének kockázatával.
„A 2025-ös választások után azonban a CDS-árak a 2024. októberi szintre estek vissza, ami a szakértők szerint némi fellendülésre utal, de a kockázat még mindig magasabb, mint 2019-ben. Bár a külső hitelezők most nagyobb bizalommal tekintenek a kormányra és annak adósságai visszafizetésére való képességére, a hosszú távú bizalom csak felelősségteljes fiskális politikával és a bejelentett fiskális intézkedések hiteles, következetes és – a jelenlegi kontextusban – a lehető legméltányosabb végrehajtásával tartható fenn” – összegezte Szász Levente.
Tényleg nyakunkon a recesszió? Ha igen, milyen hatással lesz a mindennapjainkra? – tettük fel a kérdést Bálint Csabának, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának, akit a deficitcsökkentő intézkedések hatásairól is faggattunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
Kedden rajtol a Tengerpart mindenkinek elnevezésű program, amelynek keretében szeptember 30-ig személyenként és éjszakánként 39 lejtől lehet szállást foglalni.
Ahogy az várható volt, a jövedéki adó újabb csökkentése nyomán kedden literenként 17 banival csökkent a standard gázolaj ára a piacvezető Petromnál – akárcsak az OMV-nél –, és egyes versenytársak már a reggeli órákban hasonló árcsökkentést alkalmaztak.
Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!