A kormány vállalásai szerint augusztus vége előtt el kell fogadni az új közalkalmazotti bértörvényt
Fotó: Orbán Orsolya
A romániai közalkalmazottak valamivel több mint felének hozhat fizetésemelést a készülő bértörvény, amelynek hatályba lépését az is sürgeti, hogy fontos mérföldkő az országos helyreállítási tervben (PNRR), és ha késik az elfogadása, hatalmas pénzösszegek úszhatnak el. A Digi24.ro információi szerint az új közalkalmazotti bértábla alkalmazása 174 milliárd lejre emelheti a bérköltségeket.
2026. május 20., 10:312026. május 20., 10:31
Az új közalkalmazotti bértörvény a bukaresti kormány által az Európai Bizottságnak tett vállalás szerint augusztus vége előtt el kell fogadni.
A hírtelevíziós úgy tudja, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt már lassan egy hónapja, április 24-én véglegesítette a munkaügyi minisztérium, és elküldte Ilie Bolojan miniszterelnöknek.
Mivel a koalíciós pártok nehezen tudtak megegyezni a végleges formáról, a kormány bukásával a tárgyalásokat az elnökség vette át.
A múlt héten a parlamentben tartották az első ülést a tervezet véglegesítésére. A Digi24.ro információi szerint a találkozón csak a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ képviselői vettek részt, más pártok képviselői nem.
a PNRR összes megkésett projektjéről, beleértve a bukaresti hatóságok által kidolgozott új bértáblát is.
2024-ben Romániában több mint 1,2 millió állami alkalmazott dolgozott közel 14 000 intézményben, és a személyzeti kiadások meghaladták a 164 milliárd lejt – derül ki egy, az ügyvivő Bolojan-kormány által pénteken közzétett átfogó jelentésből.
A Digi24.ro forrásai szerint a román állam által a bérek kifizetésére elkülönített költségvetés a jelenlegi 166 milliárd lejről 174 milliárd lejre emelkedhet. Más szavakkal, a pénzügyminisztérium hajlandó lenne további mintegy 8 milliárd lejt elkülöníteni.
„A létező megszorítások előírják, hogy a bérkeret csak egy kicsivel haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 8 százalékát. Most 8,1 százaléknál tartunk, ezért a következő években nem növelhetjük a bérkeret arányát, mert egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak. A közszférában a bérköltségek összesen körülbelül 166 milliárd lejre rúgnak, ami a pénzügyminisztérium által közzétett adatok szerint a GDP 8,1 százalékát teszi ki” – nyilatkozta Ilie Bolojan miniszterelnök a múlt heti kormány ülésén.
Abban az esetben viszont, ha – a kiszivárgott információknak megfelelően – a bérekre szánt költségvetés 8 milliárd lejjel növekszik, a közszféra alkalmazottainak körülbelül 53 százaléka részesülne emelésben. Egy másik, szintén fontolóra vett lehetőség az lett volna, hogy a bérekre szánt költségvetést 12 milliárd lejjel egészítsék ki, ami vagy nagyobb béremeléseket, vagy több kedvezményezettet jelentett volna. Még a múlt héten a miniszterelnök azt mondta, hogy ha nagyobb béremelést akarnak, akkor „az egyetlen megoldás a közkiadások csökkentése, vagyis a létszámleépítés”.
„Ahol ez nem indokolt, úgy, hogy a felszabaduló helyek lehetővé tegyék, hogy jobban fizessük azokat, akik valóban dolgoznak a közszférában” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Nem hivatalos dokumentum és nem az egységes közalkalmazotti bértörvény végső változata a sajtóban két napja megjelent állítólagos jogszabálytervezet – jelentette ki szombaton a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
„A közszférában kifizetett jövedelmek nem csökkennek az új bértörvény alkalmazása után” – szögezte Dragoș Pîslaru európai alapokért felelős miniszter és ideiglenes munkaügyi tárcavezető április végén, a szakszervezetekkel folytatott megbeszélés után.
Az új törvény értelmében ugyanakkor a közszféra alkalmazottai többé nem kapnak külön juttatásokat, hanem azokat beépítik az alapfizetésbe. Az étkezési juttatást is a fizetéssel együtt számolják majd. A Digi24 által idézett források szerint az egyetlen juttatás, amelyet továbbra is külön fizetnek ki, az uniós forrásokból finanszírozott projektek menedzseléséért járó összeg marad, amely a fizetés legfeljebb 40 százalékát teheti ki.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken kijelentette, hogy az új közalkalmazotti egységes bértörvény nem fog jövedelemcsökkenést okozni, hanem egyes jövedelmek fokozatosan emelkedni fognak a méltányosság biztosítása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!