
A kormány vállalásai szerint augusztus vége előtt el kell fogadni az új közalkalmazotti bértörvényt
Fotó: Orbán Orsolya
A romániai közalkalmazottak valamivel több mint felének hozhat fizetésemelést a készülő bértörvény, amelynek hatályba lépését az is sürgeti, hogy fontos mérföldkő az országos helyreállítási tervben (PNRR), és ha késik az elfogadása, hatalmas pénzösszegek úszhatnak el. A Digi24.ro információi szerint az új közalkalmazotti bértábla alkalmazása 174 milliárd lejre emelheti a bérköltségeket.
2026. május 20., 10:312026. május 20., 10:31
Az új közalkalmazotti bértörvény a bukaresti kormány által az Európai Bizottságnak tett vállalás szerint augusztus vége előtt el kell fogadni.
A hírtelevíziós úgy tudja, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt már lassan egy hónapja, április 24-én véglegesítette a munkaügyi minisztérium, és elküldte Ilie Bolojan miniszterelnöknek.
Mivel a koalíciós pártok nehezen tudtak megegyezni a végleges formáról, a kormány bukásával a tárgyalásokat az elnökség vette át.
A múlt héten a parlamentben tartották az első ülést a tervezet véglegesítésére. A Digi24.ro információi szerint a találkozón csak a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ képviselői vettek részt, más pártok képviselői nem.
a PNRR összes megkésett projektjéről, beleértve a bukaresti hatóságok által kidolgozott új bértáblát is.

2024-ben Romániában több mint 1,2 millió állami alkalmazott dolgozott közel 14 000 intézményben, és a személyzeti kiadások meghaladták a 164 milliárd lejt – derül ki egy, az ügyvivő Bolojan-kormány által pénteken közzétett átfogó jelentésből.
A Digi24.ro forrásai szerint a román állam által a bérek kifizetésére elkülönített költségvetés a jelenlegi 166 milliárd lejről 174 milliárd lejre emelkedhet. Más szavakkal, a pénzügyminisztérium hajlandó lenne további mintegy 8 milliárd lejt elkülöníteni.
„A létező megszorítások előírják, hogy a bérkeret csak egy kicsivel haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 8 százalékát. Most 8,1 százaléknál tartunk, ezért a következő években nem növelhetjük a bérkeret arányát, mert egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak. A közszférában a bérköltségek összesen körülbelül 166 milliárd lejre rúgnak, ami a pénzügyminisztérium által közzétett adatok szerint a GDP 8,1 százalékát teszi ki” – nyilatkozta Ilie Bolojan miniszterelnök a múlt heti kormány ülésén.
Abban az esetben viszont, ha – a kiszivárgott információknak megfelelően – a bérekre szánt költségvetés 8 milliárd lejjel növekszik, a közszféra alkalmazottainak körülbelül 53 százaléka részesülne emelésben. Egy másik, szintén fontolóra vett lehetőség az lett volna, hogy a bérekre szánt költségvetést 12 milliárd lejjel egészítsék ki, ami vagy nagyobb béremeléseket, vagy több kedvezményezettet jelentett volna. Még a múlt héten a miniszterelnök azt mondta, hogy ha nagyobb béremelést akarnak, akkor „az egyetlen megoldás a közkiadások csökkentése, vagyis a létszámleépítés”.
„Ahol ez nem indokolt, úgy, hogy a felszabaduló helyek lehetővé tegyék, hogy jobban fizessük azokat, akik valóban dolgoznak a közszférában” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Nem hivatalos dokumentum és nem az egységes közalkalmazotti bértörvény végső változata a sajtóban két napja megjelent állítólagos jogszabálytervezet – jelentette ki szombaton a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
„A közszférában kifizetett jövedelmek nem csökkennek az új bértörvény alkalmazása után” – szögezte Dragoș Pîslaru európai alapokért felelős miniszter és ideiglenes munkaügyi tárcavezető április végén, a szakszervezetekkel folytatott megbeszélés után.
Az új törvény értelmében ugyanakkor a közszféra alkalmazottai többé nem kapnak külön juttatásokat, hanem azokat beépítik az alapfizetésbe. Az étkezési juttatást is a fizetéssel együtt számolják majd. A Digi24 által idézett források szerint az egyetlen juttatás, amelyet továbbra is külön fizetnek ki, az uniós forrásokból finanszírozott projektek menedzseléséért járó összeg marad, amely a fizetés legfeljebb 40 százalékát teheti ki.

Ilie Bolojan kormányfő pénteken kijelentette, hogy az új közalkalmazotti egységes bértörvény nem fog jövedelemcsökkenést okozni, hanem egyes jövedelmek fokozatosan emelkedni fognak a méltányosság biztosítása érdekében.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 3,9 százalékról 5,5 százalékra rontotta a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig 2,9 százalékos inflációval számol – jelentette be kedden Mugur Isărescu.
Literenként 10 banival emelte kedden mind a benzin, mind a gázolaj literenkénti árát a Romániában piacvezető Petrom, miután a múlt hét végén két alkalommal is kizárólag utóbbi árát emelte.
Júniustól elektronikus számlát kellett volna kibocsátaniuk a szerzői jogdíjat rendszeresen kapó vagy szabadfoglalkozású magánszemélyek is, de a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottsága hétfőn elfogadta a pénzügyminisztérium módosító indítványát.
A Nemzetközi Energiaügynökség (AIE) igazgatója, Fatih Birol hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi kőolajkészletek gyorsan kimerülnek.
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma mostani jelentése egyértelmű üzenetet hordoz: az árakat visszafogó sokévi növekedés után a világ gabonapiaca egyre szűkösebbé, érzékenyebbé és drágábbá válhat a következő időszakban.
Idén áprilisban Romániában 4 682 638 nyugdíjast tartottak nyilván, ami 1 836 fővel kevesebb az előző hónaphoz képest.
Megerősítette Románia hosszú és rövid lejáratú adósságának ,,BBB mínusz/A-3Á” szintű besorolását az S&P Global Ratings, változatlanul negatív kilátás mellett. Ez azt jelenti, hogy az or
Az Európai Bizottság adatai szerint a román gazdaságoknál a sertéshús átlagára egyetlen hét alatt több mint 7%-kal esett vissza, ami az EU-n belül a legmeredekebb csökkenés.
A halogatás után akár már idén nyáron elkezdhetik építeni a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi utat – derült ki csütörtökön.
szóljon hozzá!