Leült az ingatlanpiac. A jelenlegi bizonytalan helyzetben nem sok lakáskulcs cserél tulajdonost
Fotó: Haáz Vince
Érdemes a jelenlegi bizonytalanságban és a jelenlegi banki kamatok mellett lakást vásárolni? Maradjon egyelőre albérlet? És mit tegyen az, akinek eladó ingatlana van? – szegeztük neki a kérdéseket Nagy Bálint Zsolt közgazdásznak. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója, a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja szerint jelenleg a kivárás a jelszó mindenkinek, aki ezt megteheti, az albérletnél viszont a romániai nagyvárosokban gyakorolt árszintek mellett már jobb, ha az ember azt a pénzt saját otthona havi törlesztőrészletére fordítja.
2023. március 10., 09:172023. március 10., 09:17
2023. március 10., 12:012023. március 10., 12:01
Hacsak nem égető szükséglet a lakásvásárlás, a kivárást javasolja a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben és a jelenlegi magas banki kamatok mellett az otthonteremtési jelzárloghitel igénylését fontolgatóknak Nagy Bálint Zsolt közgazdász, aki szerint ugyanakkor már pislákol a fény az alagút végén, de pontosan nem lehet még megbecsülni, hogy mikorra alakul ki olyan környezet, amikor felpöröghet az ingatlanpiac.
„Tekintve a rendkívül bizonytalan helyzetet, nem tudnék jelen pillanatban jó szívvel ajánlani befektetési célú lakásvásárlást. Akinek feltétlenül szüksége van egy otthonra, ahol lakjon, az más kérdés, de befektetési céllal most inkább a kivárás idejét éljük.
– értékelt a Krónika kérdésére a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója.
Rámutatott: a teljes éves hiteldíjmutatót (THM vagy DAE) nézve még mindig 8 százalék fölötti értékeket látunk, és néhol felmennek egészen 10 százalékig, ami
Ami a kilátásokat illeti, a szakértő leszögezte: jelen pillanatban az látszik, hogy az infláció – ami a jelenlegi válsághelyzet legfontosabb mozgatórugója – elkezdett csökkenni, az áremelkedések most már lassulnak, ez pedig azonnal húzza maga után a kamatokat.
Például már a bankközi kamatláb, a ROBOR – amely alapján a 2019 előtt igényelt kölcsönök havi törlesztőrészlett meghatározzák – elindult lefele, 8 százalék feletti értékről most már 7 százalék alatt jár. Ám az azóta igényelt kölcsönöknél alkalmazott irányadó mutató (IRCC) egyelőre még felfelé tart, a negyedévente aktualizált mutató az elemzők várakozásai szerint áprilisban még mindenképp tovább fog nőni a jelenlegi 5,71 százalékos szintről, ami a törlesztőrészletek további emelkedését eredményezi majd.
Fotó: Jakab Mónika
Hiszen – húzta alá Nagy Bálint Zsolt – nagyon sok a kérdőjel. „Maga az infláció csökkenése sem biztos, hogy egy lineáris folyamat lesz. A legutóbbi adatok az eurózóna bizonyos országaiban – elsősorban Spanyolországban és Franciaországban – azt mutatják, hogy vannak újrahevülései az inflációnak, váratlanul egyik hónapról a másikra hirtelen megnő az áremelkedés. Ugyanez történt most Amerikában is, úgy hogy a leszálló ágnak még nagyon az elején vagyunk, és bökkenős lesz ez a lefelé vezető út” – fejtette ki a közgazdász.
Kérdésünkre ugyanakkor elmondta, amennyiben valakinek feltétlenül most kell jelzáloghitelből lakást vásárolnia, azt is megteheti, hogy felveszi a mostani magas kamatlábbal a bankkölcsönt, de ahogy elkezd csökkenni a kamatláb, refinanszírozza a hitelt.
„Tehát nem katasztrófa az sem, ha valaki most vásárol lakást jelzáloghitelből, kisebb kockázatokkal, extraköltségekkel, de megteheti” – húzta alá a szakember.
„Láttuk a koronavírus-járvány alatt is, amikor mindenki azt mondta, hogy az online oktatás mellett be fog szakadni a kolozsvári ingatlanpiac, ez nem történt meg, mindössze egy nagyon kicsi korrekciót láthattunk az ingatlanárakban, egy enyhe csökkenést, ami után aztán vígan ment tovább az emelkedés, nagyobb mértékben, mint azelőtt. Én inkább azt prognosztizálom, hogy egy apró megtorpanás után ismét fel fognak szaladni az ingatlanárak. Ilyen értelemben lehet, hogy még nem is olyan rossz pillanat a mostani a befektetésre” – fogalmazta meg az egyetemi oktató.
Kérdésünkre, hogy maradjon-e még albérletben az, aki saját otthonba költözés tervét szövögeti. Nagy Bálint Zsolt leszögezte: „az albérletet a romániai nagyvárosok esetében én kényszermegoldásnak látom, hiszen olyan csillagászati bérek mellett, ami például Kolozsváron vagy Bukarestben van, érdemes inkább azt a pénzt banki törlesztőrészletként egy ingatlanhitelre felhasználni, és akkor legalább befektetési céllal megvan az az ingatlanunk”.
Fotó: Jakab Mónika
Felmerül ugyanakkor a kérdés, miért lehet az, hogy tőlünk nyugatabbra egészen más a hozzáállás, és például Németországban a társadalom egy jelentős szegmense bérleményben él, miközben Románia hivatalosan is a lakástulajdonosok országa, itt élnek a legtöbben saját otthonban európai uniós összevetésben.
„Ennek kulturális okai vannak, főként a kilencvenes évekig visszanyúló kulturális okok. Az akkori infláció miatt – és ezt emeljük ki, hogy abban az időben három számjegyű volt a megszokott – alakult ki az az általános nézet a romániai társadalomban, hogy az ingatlan nagyon jól őrzi az értéket, továbbá a valuta mellett szinte az egyetlen befektetési eszköz volt abban az időben. Aztán a 2000-es évek és a 2010-es évek nagy ingatlanár-felfutása – világszinten – tovább erősítette ezt a nézőpontot” – válaszolta Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette:
Kivételt igazából csak azok jelentenek, akik 2008–2009-es csúcson vásároltak lakást, és arra kényszerültek, hogy azt 2013–2014-ben értékesítsék. De ha nem kellett eladniuk, akkor nem jártak rosszul, mert például a kolozsvári piacon a mostani ingatlanárak bőven meghaladják a 2008-as szintet is.
„Ilyen bizonytalanságban azoknak is a kivárást ajánlanám, akik ingatlanértékesítésre készülnek. Ha csak tehetik, és nincsenek rákényszerítve valamilyen pénzügyileg leterhelő esemény által arra, hogy felszámolják az ingatlanbefektetésüket, akkor inkább várjanak” – válaszolta kérdésünkre a BBTE oktatója.
Fotó: Haáz Vince
Egy nagyon jelentős része ezeknek az ingatlanoknak nem is hitelből volt vásárolva, hanem készpénzzel, és kivárnak, tartva az árakat. Az a kevés tranzakció, ami megtörténik, az nagyjából ugyanazon az árszinten történik, mint körülbelül fél évvel ezelőtt, vagy esetleg egy kicsivel olcsóbban, de nem igazán engednek az árból” – vázolta a helyzetet Nagy Bálint Zsolt, leszögezve, ha neki befektetési célú ingatlana lenne, akkor ő maga sem engedne az árból, hanem inkább kivárna.
Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa és a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja úgy számol, hogy a háború miatt az infláció kétszer vagy akár háromszor magasabb lett egy háború nélküli forgatókönyvhöz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!