
Fotó: Gov.ro
Az oktatási minisztériumi jövő évi költségvetése 61 százalékkal, 35 milliárd lejről 57 milliárd lejre nő, ami fedezi a tanügyi személyzet béremeléseit – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
2023. december 15., 12:442023. december 15., 12:44
A kormány csütörtök este hagyta jóvá a jövő évi állami költségvetés és társadalombiztosítási költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslatokat a jövő héten sürgősségi eljárással vitatja meg a parlament.
Az Agerpres hírügynökség által idézett pénteki hivatalos tájékoztatás szerint az egészségügyi minisztérium költségvetése 5,7 milliárd lejjel (27 százalékkal) 18,8 milliárd lejre nő. A legnagyobb mértékben jövőre a fejlesztési (54 százalék), a környezetvédelmi (46 százalék), a közlekedésügyi (44 százalék) és a digitalizálásért felelős tárca (22 százalék) büdzséje emelkedik.
A költségvetés tervezete a bevételeket 586 milliárd lejre becsüli, ezek nagyobbik része a társadalombiztosítási járulékokból (183 milliárd lej) és az áfából (119,4 milliárd lej) származik majd. Az uniós források becsült összege 69 milliárd lej, ami a bevételek 12 százaléka lesz.
A helyi és megyei önkormányzatok bevételei a tervezet szerint elérik a 130 milliárd lejt (a GDP 7,4 százalékát), a kiadásaik pedig a 130,6 milliárd lejt (a GDP 7,5 százalékát).
A helyi önkormányzatok összesen 3 milliárd lejt kapnak áfa-visszaosztásból többek között gyermekvédelemre, felnőtt fogyatékosok gondozására, idősotthonok működtetésére és otthoni szakápolásra, illetve 484 millió lejt egyebek mellett a diákok iskolai étkeztetésére.
A 2024-es bruttó hazai terméket (GDP-t) 1733 milliárd lejre, az éves infláció átlagát 6 százalékra, az év végi inflációt 4,6 százalékra, a GDP-arányos deficitet 5 százalékra becsüli a kormány.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a nettó átlagfizetés jövőre 9,3 százalékkal nő, amibe beleszámolták az országos minimálbér október elsejei megemelését is. Az alkalmazottak átlagos létszáma 2024-ben 1,6 százalékkal gyarapodik az idei évhez képest, a munkanélküliségi ráta pedig a becslések szerint az év végére 2,7 százalékra csökken. A bruttó átlagbér az előrejelzések szerint 7567 lejre emelkedik.
A tervezet szerint a folyó fizetési mérleg hiánya az előrejelzések szerint 6,9 százalékra (33,7 milliárd lejre) csökken, az export pedig 0,7 százalékkal mérsékeli majd a GDP növekedését.

A jövő évi költségvetés 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos átlagos inflációval és 5 százalékos GDP-arányos deficittel számol – derül ki a 2024-2026-os időszakra vonatkozó, szerdán közzétett pénzügyi-költségvetési stratégiából.

Az aktuális prioritásokra és szükségletekre épülő, korszerű jövő évi költségvetést dolgozott ki a kormány – állítja a pénzügyminiszter.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
szóljon hozzá!