Fotó: Gov.ro
Az oktatási minisztériumi jövő évi költségvetése 61 százalékkal, 35 milliárd lejről 57 milliárd lejre nő, ami fedezi a tanügyi személyzet béremeléseit – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
2023. december 15., 12:442023. december 15., 12:44
A kormány csütörtök este hagyta jóvá a jövő évi állami költségvetés és társadalombiztosítási költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslatokat a jövő héten sürgősségi eljárással vitatja meg a parlament.
Az Agerpres hírügynökség által idézett pénteki hivatalos tájékoztatás szerint az egészségügyi minisztérium költségvetése 5,7 milliárd lejjel (27 százalékkal) 18,8 milliárd lejre nő. A legnagyobb mértékben jövőre a fejlesztési (54 százalék), a környezetvédelmi (46 százalék), a közlekedésügyi (44 százalék) és a digitalizálásért felelős tárca (22 százalék) büdzséje emelkedik.
A költségvetés tervezete a bevételeket 586 milliárd lejre becsüli, ezek nagyobbik része a társadalombiztosítási járulékokból (183 milliárd lej) és az áfából (119,4 milliárd lej) származik majd. Az uniós források becsült összege 69 milliárd lej, ami a bevételek 12 százaléka lesz.
A helyi és megyei önkormányzatok bevételei a tervezet szerint elérik a 130 milliárd lejt (a GDP 7,4 százalékát), a kiadásaik pedig a 130,6 milliárd lejt (a GDP 7,5 százalékát).
A helyi önkormányzatok összesen 3 milliárd lejt kapnak áfa-visszaosztásból többek között gyermekvédelemre, felnőtt fogyatékosok gondozására, idősotthonok működtetésére és otthoni szakápolásra, illetve 484 millió lejt egyebek mellett a diákok iskolai étkeztetésére.
A 2024-es bruttó hazai terméket (GDP-t) 1733 milliárd lejre, az éves infláció átlagát 6 százalékra, az év végi inflációt 4,6 százalékra, a GDP-arányos deficitet 5 százalékra becsüli a kormány.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a nettó átlagfizetés jövőre 9,3 százalékkal nő, amibe beleszámolták az országos minimálbér október elsejei megemelését is. Az alkalmazottak átlagos létszáma 2024-ben 1,6 százalékkal gyarapodik az idei évhez képest, a munkanélküliségi ráta pedig a becslések szerint az év végére 2,7 százalékra csökken. A bruttó átlagbér az előrejelzések szerint 7567 lejre emelkedik.
A tervezet szerint a folyó fizetési mérleg hiánya az előrejelzések szerint 6,9 százalékra (33,7 milliárd lejre) csökken, az export pedig 0,7 százalékkal mérsékeli majd a GDP növekedését.
A jövő évi költségvetés 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos átlagos inflációval és 5 százalékos GDP-arányos deficittel számol – derül ki a 2024-2026-os időszakra vonatkozó, szerdán közzétett pénzügyi-költségvetési stratégiából.
Az aktuális prioritásokra és szükségletekre épülő, korszerű jövő évi költségvetést dolgozott ki a kormány – állítja a pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!