Fotó: Pixabay
A jövő évi költségvetés 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos átlagos inflációval és 5 százalékos GDP-arányos deficittel számol – derül ki a 2024-2026-os időszakra vonatkozó, szerdán közzétett pénzügyi-költségvetési stratégiából.
2023. december 13., 16:052023. december 13., 16:05
Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentum szerint a jelentősebb állami és magánberuházások hatására 6,5 százalékkal nő jövőre a bruttó állóeszköz-felhalmozás, a végső fogyasztás pedig a GDP-nél valamivel kisebb mértékben, 3,3 százalékkal bővül.
főként az európai alapok hatékony felhasználására alapozó, 7,1 százalékos bruttó hozzáadottérték-növekedéssel (GVA). A 3,5 százalékkal bővülő szolgáltatási szektor szintén hozzá fog járulni a gazdasági növekedéshez.
A tervezet szerint jövőre a becsült bruttó nemzeti termék eléri az 1733 milliárd lejt, a GDP-arányos költségvetési hiány 5 százalékos lesz, 586 milliárd lej feletti bevétellel és 673 milliárd lejes kiadással. A becslések szerint a kiadások el fogják érni a GDP 38,8 százalékát, a bevételek pedig a 33,8 százalékát.
A várakozások szerint a munkanélküliek száma 215 000 fő lesz 2024-ben, a nettó átlagbér pedig 4733 lej.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn bejelentette, hogy a közméltóságok kivételével minden közalkalmazottnak 5 százalékkal nőni fog a bére jövő évtől.
Marcel Boloş pénzügyminiszter a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hétfői képviselőházi frakcióülése után bejelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezete magában foglalja majd a nyugdíjemelésekkel és a tanárok bérének növelésével kapcsolatos kiadásokat.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!