A kiskágyai (érmelléki) temetőkertben fellelt nemesi sírbolt, kiszabadítva a bozótból
Fotó: Sütő Éva
Az erdélyi, illetve a partiumi magyar temetőkről, síremlékekről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog látszik biztosnak: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul, sok közülük minden bizonnyal már megsemmisült.
2024. augusztus 15., 21:352024. augusztus 15., 21:35
2024. augusztus 15., 21:452024. augusztus 15., 21:45
Több száz éves történelem sűrűsödik egy-egy temetőkertben. A sírkövekről leolvasható a történelem, a művészettörténet, hogy milyen mesterek dolgoztak, mi volt a kor divatja, a helyesírás, a megrendelők köre, és milyen igényekkel rendelkeztek. Egy városnak vagy nagyobb falunak az élete, a története olvasható le a különböző sírkövekről.
Igen sok temetőnkben mutatkoznak a sírpusztulás, sírpusztítás jelei, legfeljebb a folyamat üteme különböző. Pedig ezek a temetők rejtik a magyar történelem legfontosabb családjainak földi maradványait, arisztokraták, politikusok, művészek, katonák porhüvelyeit egyaránt. Eme nyughelyek számos kiváló építész, szobrász alkotásait örökítették meg síremlékek, kripták, illetve kápolnák formájában.
Lepusztult nemesi kripta a Bihar megyei Gálospetriben: a Fráter és a Bernáth család egyik sírboltja
Fotó: Sütő Éva
Az elmúlt években tapasztalt sírrongálások miatt a kulturális és örökségvédelmi minisztérium felkérésére néhány évvel ezelőtt elkezdődött a Házsongárdi sírok felmérése. A munkát a szaktárca Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértők, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság munkatársai végezték, véglegesítették és a dokumentációt eljuttatták a kulturális tárcához.
Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság elfogadta az összesen 397 tételből álló műemlékké nyilvánításra javasolt sírok, síremlékek jegyzékét, a hozzájuk tartozó dokumentációval együtt, amelyeknek törvény általi védettséget kell biztosítani.
Ezek között található Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, az Esterházy-Mikó-Mikes család sírkertje, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Xántus János, Apáczai Csere János, Bánffy Miklós, Kós Károly, Brassai Sámuel sírboltja, valamint Szilágyi Domokos és Hervay Gizella síremléke is.
Az erdélyi temetők mellett a Bánságban, illetve a Partiumban is vannak védelemre szoruló sírok, síremlékek. A temetők feltérképezésével az erdélyi magyarság múltjának tekintélyes részét lehetne átmenteni az utókor számára. Épített örökségünk, köztéri szobraink mellett évszázados múltunkról a nemzet eme „pantheonjai” tanúskodnak leginkább. De ha az erdélyi sírkertek mellett a partiumi, illetve az érmelléki temetőkben is ebek harmincadjára jutnak a címeres kripták, mit várhatnánk a már „elesett” végektől, mint a Bánság, ahol építészeti műremek-számba menő, kétszáz éves magyar nemesi címeres kriptákban idegenek temetkeznek. Néhány évvel ezelőtt ezt nem is a magyar sajtó, hanem az országos román média verte nagydobra.
Magyarországon 1999 óta a Nemzeti Örökség Intézetnek köszönhetően több mint hatezer védett sírt tartanak nyilván, köztük olyan kiemelkedő nyughelyekről van szó, mint Kölcsey Ferencé Szatmárcsekén, Csokonai Vitéz Mihályé Debrecenben, Gárdonyi Gézáé Egerben, Kazinczy Ferencé Széphalmon. Ezzel szemben
amelyeket Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke állított össze.
A kőfaragás az egyik legősibb mesterség, bár Érmelléken nem volt elterjedt foglalkozás. A kövek örök életűek, megmunkálóinak is belépőt jelentenek az örökkévalóságba. Írásunkban Bihar megye legismertebb kőfaragójára, Pálinkás Miklósra emlékezünk.
A Házsongárd Alapítvány szeretettel várja az érdeklődőket az Atlas Házsongárd című kiállítás megnyitójára augusztus 16-án, csütörtökön 15 órakor Kolozsváron, a Szabók tornya kiállítóterében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!