
A kiskágyai (érmelléki) temetőkertben fellelt nemesi sírbolt, kiszabadítva a bozótból
Fotó: Sütő Éva
Az erdélyi, illetve a partiumi magyar temetőkről, síremlékekről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog látszik biztosnak: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul, sok közülük minden bizonnyal már megsemmisült.
2024. augusztus 15., 21:352024. augusztus 15., 21:35
2024. augusztus 15., 21:452024. augusztus 15., 21:45
Több száz éves történelem sűrűsödik egy-egy temetőkertben. A sírkövekről leolvasható a történelem, a művészettörténet, hogy milyen mesterek dolgoztak, mi volt a kor divatja, a helyesírás, a megrendelők köre, és milyen igényekkel rendelkeztek. Egy városnak vagy nagyobb falunak az élete, a története olvasható le a különböző sírkövekről.
Igen sok temetőnkben mutatkoznak a sírpusztulás, sírpusztítás jelei, legfeljebb a folyamat üteme különböző. Pedig ezek a temetők rejtik a magyar történelem legfontosabb családjainak földi maradványait, arisztokraták, politikusok, művészek, katonák porhüvelyeit egyaránt. Eme nyughelyek számos kiváló építész, szobrász alkotásait örökítették meg síremlékek, kripták, illetve kápolnák formájában.
Lepusztult nemesi kripta a Bihar megyei Gálospetriben: a Fráter és a Bernáth család egyik sírboltja
Fotó: Sütő Éva
Az elmúlt években tapasztalt sírrongálások miatt a kulturális és örökségvédelmi minisztérium felkérésére néhány évvel ezelőtt elkezdődött a Házsongárdi sírok felmérése. A munkát a szaktárca Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértők, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság munkatársai végezték, véglegesítették és a dokumentációt eljuttatták a kulturális tárcához.
Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság elfogadta az összesen 397 tételből álló műemlékké nyilvánításra javasolt sírok, síremlékek jegyzékét, a hozzájuk tartozó dokumentációval együtt, amelyeknek törvény általi védettséget kell biztosítani.
Ezek között található Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, az Esterházy-Mikó-Mikes család sírkertje, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Xántus János, Apáczai Csere János, Bánffy Miklós, Kós Károly, Brassai Sámuel sírboltja, valamint Szilágyi Domokos és Hervay Gizella síremléke is.
Az erdélyi temetők mellett a Bánságban, illetve a Partiumban is vannak védelemre szoruló sírok, síremlékek. A temetők feltérképezésével az erdélyi magyarság múltjának tekintélyes részét lehetne átmenteni az utókor számára. Épített örökségünk, köztéri szobraink mellett évszázados múltunkról a nemzet eme „pantheonjai” tanúskodnak leginkább. De ha az erdélyi sírkertek mellett a partiumi, illetve az érmelléki temetőkben is ebek harmincadjára jutnak a címeres kripták, mit várhatnánk a már „elesett” végektől, mint a Bánság, ahol építészeti műremek-számba menő, kétszáz éves magyar nemesi címeres kriptákban idegenek temetkeznek. Néhány évvel ezelőtt ezt nem is a magyar sajtó, hanem az országos román média verte nagydobra.
Magyarországon 1999 óta a Nemzeti Örökség Intézetnek köszönhetően több mint hatezer védett sírt tartanak nyilván, köztük olyan kiemelkedő nyughelyekről van szó, mint Kölcsey Ferencé Szatmárcsekén, Csokonai Vitéz Mihályé Debrecenben, Gárdonyi Gézáé Egerben, Kazinczy Ferencé Széphalmon. Ezzel szemben
amelyeket Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke állított össze.

A kőfaragás az egyik legősibb mesterség, bár Érmelléken nem volt elterjedt foglalkozás. A kövek örök életűek, megmunkálóinak is belépőt jelentenek az örökkévalóságba. Írásunkban Bihar megye legismertebb kőfaragójára, Pálinkás Miklósra emlékezünk.

A Házsongárd Alapítvány szeretettel várja az érdeklődőket az Atlas Házsongárd című kiállítás megnyitójára augusztus 16-án, csütörtökön 15 órakor Kolozsváron, a Szabók tornya kiállítóterében.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!