A kiskágyai (érmelléki) temetőkertben fellelt nemesi sírbolt, kiszabadítva a bozótból
Fotó: Sütő Éva
Az erdélyi, illetve a partiumi magyar temetőkről, síremlékekről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog látszik biztosnak: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul, sok közülük minden bizonnyal már megsemmisült.
2024. augusztus 15., 21:352024. augusztus 15., 21:35
2024. augusztus 15., 21:452024. augusztus 15., 21:45
Több száz éves történelem sűrűsödik egy-egy temetőkertben. A sírkövekről leolvasható a történelem, a művészettörténet, hogy milyen mesterek dolgoztak, mi volt a kor divatja, a helyesírás, a megrendelők köre, és milyen igényekkel rendelkeztek. Egy városnak vagy nagyobb falunak az élete, a története olvasható le a különböző sírkövekről.
Igen sok temetőnkben mutatkoznak a sírpusztulás, sírpusztítás jelei, legfeljebb a folyamat üteme különböző. Pedig ezek a temetők rejtik a magyar történelem legfontosabb családjainak földi maradványait, arisztokraták, politikusok, művészek, katonák porhüvelyeit egyaránt. Eme nyughelyek számos kiváló építész, szobrász alkotásait örökítették meg síremlékek, kripták, illetve kápolnák formájában.
Lepusztult nemesi kripta a Bihar megyei Gálospetriben: a Fráter és a Bernáth család egyik sírboltja
Fotó: Sütő Éva
Az elmúlt években tapasztalt sírrongálások miatt a kulturális és örökségvédelmi minisztérium felkérésére néhány évvel ezelőtt elkezdődött a Házsongárdi sírok felmérése. A munkát a szaktárca Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértők, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság munkatársai végezték, véglegesítették és a dokumentációt eljuttatták a kulturális tárcához.
Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság elfogadta az összesen 397 tételből álló műemlékké nyilvánításra javasolt sírok, síremlékek jegyzékét, a hozzájuk tartozó dokumentációval együtt, amelyeknek törvény általi védettséget kell biztosítani.
Ezek között található Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, az Esterházy-Mikó-Mikes család sírkertje, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Xántus János, Apáczai Csere János, Bánffy Miklós, Kós Károly, Brassai Sámuel sírboltja, valamint Szilágyi Domokos és Hervay Gizella síremléke is.
Az erdélyi temetők mellett a Bánságban, illetve a Partiumban is vannak védelemre szoruló sírok, síremlékek. A temetők feltérképezésével az erdélyi magyarság múltjának tekintélyes részét lehetne átmenteni az utókor számára. Épített örökségünk, köztéri szobraink mellett évszázados múltunkról a nemzet eme „pantheonjai” tanúskodnak leginkább. De ha az erdélyi sírkertek mellett a partiumi, illetve az érmelléki temetőkben is ebek harmincadjára jutnak a címeres kripták, mit várhatnánk a már „elesett” végektől, mint a Bánság, ahol építészeti műremek-számba menő, kétszáz éves magyar nemesi címeres kriptákban idegenek temetkeznek. Néhány évvel ezelőtt ezt nem is a magyar sajtó, hanem az országos román média verte nagydobra.
Magyarországon 1999 óta a Nemzeti Örökség Intézetnek köszönhetően több mint hatezer védett sírt tartanak nyilván, köztük olyan kiemelkedő nyughelyekről van szó, mint Kölcsey Ferencé Szatmárcsekén, Csokonai Vitéz Mihályé Debrecenben, Gárdonyi Gézáé Egerben, Kazinczy Ferencé Széphalmon. Ezzel szemben
amelyeket Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke állított össze.
A kőfaragás az egyik legősibb mesterség, bár Érmelléken nem volt elterjedt foglalkozás. A kövek örök életűek, megmunkálóinak is belépőt jelentenek az örökkévalóságba. Írásunkban Bihar megye legismertebb kőfaragójára, Pálinkás Miklósra emlékezünk.
A Házsongárd Alapítvány szeretettel várja az érdeklődőket az Atlas Házsongárd című kiállítás megnyitójára augusztus 16-án, csütörtökön 15 órakor Kolozsváron, a Szabók tornya kiállítóterében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!