Hirdetés

Magyar múltunk egy része kerül ebek harmincadjára a sírkertek és síremlékek pusztulásával

A kiskágyai (érmelléki) temetőkertben fellelt nemesi sírbolt, kiszabadítva a bozótból •  Fotó: Sütő Éva

A kiskágyai (érmelléki) temetőkertben fellelt nemesi sírbolt, kiszabadítva a bozótból

Fotó: Sütő Éva

Az erdélyi, illetve a partiumi magyar temetőkről, síremlékekről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog látszik biztosnak: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul, sok közülük minden bizonnyal már megsemmisült.

Sütő Éva

2024. augusztus 15., 21:352024. augusztus 15., 21:35

2024. augusztus 15., 21:452024. augusztus 15., 21:45

Több száz éves történelem sűrűsödik egy-egy temetőkertben. A sírkövekről leolvasható a történelem, a művészettörténet, hogy milyen mesterek dolgoztak, mi volt a kor divatja, a helyesírás, a megrendelők köre, és milyen igényekkel rendelkeztek. Egy városnak vagy nagyobb falunak az élete, a története olvasható le a különböző sírkövekről.

A Nagyváradon megszüntetett és felszámolt váradolaszi sírkertet követően a kolozsvári Házsongárdi temető síremlékei is az enyészet útját járják.

Hirdetés

Igen sok temetőnkben mutatkoznak a sírpusztulás, sírpusztítás jelei, legfeljebb a folyamat üteme különböző. Pedig ezek a temetők rejtik a magyar történelem legfontosabb családjainak földi maradványait, arisztokraták, politikusok, művészek, katonák porhüvelyeit egyaránt. Eme nyughelyek számos kiváló építész, szobrász alkotásait örökítették meg síremlékek, kripták, illetve kápolnák formájában.

Lepusztult nemesi kripta a Bihar megyei Gálospetriben: a Fráter és a Bernáth család egyik sírboltja •  Fotó: Sütő Éva Galéria

Lepusztult nemesi kripta a Bihar megyei Gálospetriben: a Fráter és a Bernáth család egyik sírboltja

Fotó: Sütő Éva

A Házsongárdi temetőben mentik a menthetőt

Az elmúlt években tapasztalt sírrongálások miatt a kulturális és örökségvédelmi minisztérium felkérésére néhány évvel ezelőtt elkezdődött a Házsongárdi sírok felmérése. A munkát a szaktárca Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértők, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság munkatársai végezték, véglegesítették és a dokumentációt eljuttatták a kulturális tárcához.

Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság elfogadta az összesen 397 tételből álló műemlékké nyilvánításra javasolt sírok, síremlékek jegyzékét, a hozzájuk tartozó dokumentációval együtt, amelyeknek törvény általi védettséget kell biztosítani.

A 397 síremlék műemlékké való nyilvánítása a legmagasabb fokú védelem biztosítását jelenti a 439 éves temető számára, amelyet évtizedekkel ezelőtt már „B” kategóriás műemlékké nyilvánítottak.

Ezek között található Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, az Esterházy-Mikó-Mikes család sírkertje, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Xántus János, Apáczai Csere János, Bánffy Miklós, Kós Károly, Brassai Sámuel sírboltja, valamint Szilágyi Domokos és Hervay Gizella síremléke is.

Nemesi címeres bánsági kriptákban idegenek temetkeznek

Az erdélyi temetők mellett a Bánságban, illetve a Partiumban is vannak védelemre szoruló sírok, síremlékek. A temetők feltérképezésével az erdélyi magyarság múltjának tekintélyes részét lehetne átmenteni az utókor számára. Épített örökségünk, köztéri szobraink mellett évszázados múltunkról a nemzet eme „pantheonjai” tanúskodnak leginkább. De ha az erdélyi sírkertek mellett a partiumi, illetve az érmelléki temetőkben is ebek harmincadjára jutnak a címeres kripták, mit várhatnánk a már „elesett” végektől, mint a Bánság, ahol építészeti műremek-számba menő, kétszáz éves magyar nemesi címeres kriptákban idegenek temetkeznek. Néhány évvel ezelőtt ezt nem is a magyar sajtó, hanem az országos román média verte nagydobra.

Magyarországon 1999 óta a Nemzeti Örökség Intézetnek köszönhetően több mint hatezer védett sírt tartanak nyilván, köztük olyan kiemelkedő nyughelyekről van szó, mint Kölcsey Ferencé Szatmárcsekén, Csokonai Vitéz Mihályé Debrecenben, Gárdonyi Gézáé Egerben, Kazinczy Ferencé Széphalmon. Ezzel szemben

az Érmelléken, a Partiumban és a Bánságban csak helytörténeti szinten sikerült összeírni néhány tanulmánykötetben a védelemre szoruló sírokat,

amelyeket Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke állított össze.

korábban írtuk

Az utolsó cédula, avagy rekviem egy kőfaragóért
Az utolsó cédula, avagy rekviem egy kőfaragóért

A kőfaragás az egyik legősibb mesterség, bár Érmelléken nem volt elterjedt foglalkozás. A kövek örök életűek, megmunkálóinak is belépőt jelentenek az örökkévalóságba. Írásunkban Bihar megye legismertebb kőfaragójára, Pálinkás Miklósra emlékezünk.

korábban írtuk

Atlas Házsongárd: a sírkert virtuális bejárását lehetővé tevő anyagból nyílik kiállítás Kolozsváron
Atlas Házsongárd: a sírkert virtuális bejárását lehetővé tevő anyagból nyílik kiállítás Kolozsváron

A Házsongárd Alapítvány szeretettel várja az érdeklődőket az Atlas Házsongárd című kiállítás megnyitójára augusztus 16-án, csütörtökön 15 órakor Kolozsváron, a Szabók tornya kiállítóterében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 17., vasárnap

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország

,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások

Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások
2026. május 12., kedd

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső

A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső
2026. május 10., vasárnap

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön

Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön
Hirdetés
2026. május 08., péntek

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?

Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?
2026. május 07., csütörtök

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe

Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe
2026. május 04., hétfő

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik

Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik
Hirdetés
2026. május 03., vasárnap

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség
2026. április 30., csütörtök

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését

Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését
2026. április 30., csütörtök

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő

Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő
Hirdetés
Hirdetés