
A kormány sikere azon múlik, hogy meg tud-e valósítani lényeges reformintézkedéseket
Fotó: Gov.ro
Semmiképpen sem indokolt az a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás – a költségvetési előirányzathoz képest a GDP csaknem 4%-ával nagyobb kiadások –, 2025-ben nem folytatódhat. A politikai nyilatkozatokon túl egyértelmű volt, hogy január 1-től költségvetési kiadáscsökkentést és adóemelést vezetnek be. Ion M. Ionita politikai elemző írása az Adevărul honlapjáról.
2025. január 05., 20:482025. január 05., 20:48
2025. január 05., 20:542025. január 05., 20:54
A helyzet fintora, hogy ugyanannak a miniszterelnöknek a kormánya kell megoldást találjon az állami költségvetés összeomlásának megállítására, akinek a kormánya összehozta a 2024-es rekordhiányt. 2024. a választások éve volt, jöttek a hitelek, a kormány két kézzel szórta a pénzt. Az eredmény? Marcel Ciolacu miniszterelnök nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába, pártja pedig– a PSD – az eddigi legalacsonyabb támogatást kapta, ugyanakkor a kormányzásban partner liberálisok még mélyebbre süllyedtek.
De ez történik, amikor azt gondolják, hogy a népszerűség csak választási ajándékokkal szerezhető meg, hogy nagyon egyszerűen, pusztán a nyugdíjak és fizetések emelésével, hatékonyan lehet szavazatokat szerezni. Óriási tévedés, az emberek megkapták a pénzüket, de az urnáknál a kormányzás minőségével szembeni elégedetlenségüket fejezték ki.
A törvényként ható sürgősségi kormányrendelet igyekszik befoltozni a költségvetést, és 2025-re 7 százalékra csökkenteni a hiányt, ami az első lépés azon az úton, amely a következő években visszatérítheti a fenntarthatósághoz a költségvetési kiadások és bevételek közötti különbségeket.
A valódi és hatékony reformok azonban máshonnan kellene jöjjenek. A költségvetési apparátusra fordított túlságosan nagy kiadások csökkentése, a közigazgatás reformja, a fekete- és szürkegazdaság tényleges megnyesése meglehetősen rövid idő alatt látható javulást hozna a költségvetési egyenlegben.
A miniszterelnök azt mondta, hogy 2025-ben nem akar népszerű lenni. A szavazás eredménye szerint 2024-ben sem volt az. De elméletileg, ha tényleges reformintézkedéseket hozna – nem csak a felületeseket –, akkor népszerűvé válhatna. Az emberek tényleges reformokat várnak, és a legtöbben megértik, hogy ezeknek a reformoknak a hatásai érdekében érdemes egy megszorító időszakot vállalni.
Ha a lakosság azt látná, hogy bátran alkalmaznak egy összefüggő, átfogó reformtervet, akkor az javítaná az intézményekbe és a politikai osztályba vetett bizalmat. De a salátatörvény elfogadása nem mutat lényeges reformelképzeléseket. Befagyasztják a költségvetési bevételeket és a nyugdíjakat, levágnak a kiadásokból, de a terhek nagy része megint a versenyszféra vállára hárul. Szokás szerint áthárítják a terheket a versenygazdaságra, amely nem részesült az állami fizetésemelésekből, és új adókat vezetnek be.
Nyilvánvaló, hogy csak a kétségbeesés, hogy rövid távon valami plusz pénzt hozzon a költségvetésbe, okozhat ilyen őrültséget. Még jó, hogy legalább az utolsó pillanatban csökkentették az adó mértékét és elhalasztották a hatályba lépését, lehet, hogy végső soron a kormány teljesen feladja az ötletet, és megteszi a valóban szükséges intézkedéseket.
Mondhatnánk, hogy csinálhatták volna rosszabbul is, de jobban is.
Idén először nem kelt el annyi példány, hogy a januárban hetvenéves Napsugár és a 45 éves Szivárvány gyermeklap fenntartsa önmagát: a szükséges 17 ezer helyett mindössze 14 200 fogyott. László Noémi főszerkesztővel beszélgettünk.
Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.
Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.
Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.
Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
szóljon hozzá!