A kormány sikere azon múlik, hogy meg tud-e valósítani lényeges reformintézkedéseket
Fotó: Gov.ro
Semmiképpen sem indokolt az a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás – a költségvetési előirányzathoz képest a GDP csaknem 4%-ával nagyobb kiadások –, 2025-ben nem folytatódhat. A politikai nyilatkozatokon túl egyértelmű volt, hogy január 1-től költségvetési kiadáscsökkentést és adóemelést vezetnek be. Ion M. Ionita politikai elemző írása az Adevărul honlapjáról.
2025. január 05., 20:482025. január 05., 20:48
2025. január 05., 20:542025. január 05., 20:54
A helyzet fintora, hogy ugyanannak a miniszterelnöknek a kormánya kell megoldást találjon az állami költségvetés összeomlásának megállítására, akinek a kormánya összehozta a 2024-es rekordhiányt. 2024. a választások éve volt, jöttek a hitelek, a kormány két kézzel szórta a pénzt. Az eredmény? Marcel Ciolacu miniszterelnök nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába, pártja pedig– a PSD – az eddigi legalacsonyabb támogatást kapta, ugyanakkor a kormányzásban partner liberálisok még mélyebbre süllyedtek.
De ez történik, amikor azt gondolják, hogy a népszerűség csak választási ajándékokkal szerezhető meg, hogy nagyon egyszerűen, pusztán a nyugdíjak és fizetések emelésével, hatékonyan lehet szavazatokat szerezni. Óriási tévedés, az emberek megkapták a pénzüket, de az urnáknál a kormányzás minőségével szembeni elégedetlenségüket fejezték ki.
A törvényként ható sürgősségi kormányrendelet igyekszik befoltozni a költségvetést, és 2025-re 7 százalékra csökkenteni a hiányt, ami az első lépés azon az úton, amely a következő években visszatérítheti a fenntarthatósághoz a költségvetési kiadások és bevételek közötti különbségeket.
A valódi és hatékony reformok azonban máshonnan kellene jöjjenek. A költségvetési apparátusra fordított túlságosan nagy kiadások csökkentése, a közigazgatás reformja, a fekete- és szürkegazdaság tényleges megnyesése meglehetősen rövid idő alatt látható javulást hozna a költségvetési egyenlegben.
A miniszterelnök azt mondta, hogy 2025-ben nem akar népszerű lenni. A szavazás eredménye szerint 2024-ben sem volt az. De elméletileg, ha tényleges reformintézkedéseket hozna – nem csak a felületeseket –, akkor népszerűvé válhatna. Az emberek tényleges reformokat várnak, és a legtöbben megértik, hogy ezeknek a reformoknak a hatásai érdekében érdemes egy megszorító időszakot vállalni.
Ha a lakosság azt látná, hogy bátran alkalmaznak egy összefüggő, átfogó reformtervet, akkor az javítaná az intézményekbe és a politikai osztályba vetett bizalmat. De a salátatörvény elfogadása nem mutat lényeges reformelképzeléseket. Befagyasztják a költségvetési bevételeket és a nyugdíjakat, levágnak a kiadásokból, de a terhek nagy része megint a versenyszféra vállára hárul. Szokás szerint áthárítják a terheket a versenygazdaságra, amely nem részesült az állami fizetésemelésekből, és új adókat vezetnek be.
Nyilvánvaló, hogy csak a kétségbeesés, hogy rövid távon valami plusz pénzt hozzon a költségvetésbe, okozhat ilyen őrültséget. Még jó, hogy legalább az utolsó pillanatban csökkentették az adó mértékét és elhalasztották a hatályba lépését, lehet, hogy végső soron a kormány teljesen feladja az ötletet, és megteszi a valóban szükséges intézkedéseket.
Mondhatnánk, hogy csinálhatták volna rosszabbul is, de jobban is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!