A kormány sikere azon múlik, hogy meg tud-e valósítani lényeges reformintézkedéseket
Fotó: Gov.ro
Semmiképpen sem indokolt az a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás – a költségvetési előirányzathoz képest a GDP csaknem 4%-ával nagyobb kiadások –, 2025-ben nem folytatódhat. A politikai nyilatkozatokon túl egyértelmű volt, hogy január 1-től költségvetési kiadáscsökkentést és adóemelést vezetnek be. Ion M. Ionita politikai elemző írása az Adevărul honlapjáról.
2025. január 05., 20:482025. január 05., 20:48
2025. január 05., 20:542025. január 05., 20:54
A helyzet fintora, hogy ugyanannak a miniszterelnöknek a kormánya kell megoldást találjon az állami költségvetés összeomlásának megállítására, akinek a kormánya összehozta a 2024-es rekordhiányt. 2024. a választások éve volt, jöttek a hitelek, a kormány két kézzel szórta a pénzt. Az eredmény? Marcel Ciolacu miniszterelnök nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába, pártja pedig– a PSD – az eddigi legalacsonyabb támogatást kapta, ugyanakkor a kormányzásban partner liberálisok még mélyebbre süllyedtek.
De ez történik, amikor azt gondolják, hogy a népszerűség csak választási ajándékokkal szerezhető meg, hogy nagyon egyszerűen, pusztán a nyugdíjak és fizetések emelésével, hatékonyan lehet szavazatokat szerezni. Óriási tévedés, az emberek megkapták a pénzüket, de az urnáknál a kormányzás minőségével szembeni elégedetlenségüket fejezték ki.
A törvényként ható sürgősségi kormányrendelet igyekszik befoltozni a költségvetést, és 2025-re 7 százalékra csökkenteni a hiányt, ami az első lépés azon az úton, amely a következő években visszatérítheti a fenntarthatósághoz a költségvetési kiadások és bevételek közötti különbségeket.
A valódi és hatékony reformok azonban máshonnan kellene jöjjenek. A költségvetési apparátusra fordított túlságosan nagy kiadások csökkentése, a közigazgatás reformja, a fekete- és szürkegazdaság tényleges megnyesése meglehetősen rövid idő alatt látható javulást hozna a költségvetési egyenlegben.
A miniszterelnök azt mondta, hogy 2025-ben nem akar népszerű lenni. A szavazás eredménye szerint 2024-ben sem volt az. De elméletileg, ha tényleges reformintézkedéseket hozna – nem csak a felületeseket –, akkor népszerűvé válhatna. Az emberek tényleges reformokat várnak, és a legtöbben megértik, hogy ezeknek a reformoknak a hatásai érdekében érdemes egy megszorító időszakot vállalni.
Ha a lakosság azt látná, hogy bátran alkalmaznak egy összefüggő, átfogó reformtervet, akkor az javítaná az intézményekbe és a politikai osztályba vetett bizalmat. De a salátatörvény elfogadása nem mutat lényeges reformelképzeléseket. Befagyasztják a költségvetési bevételeket és a nyugdíjakat, levágnak a kiadásokból, de a terhek nagy része megint a versenyszféra vállára hárul. Szokás szerint áthárítják a terheket a versenygazdaságra, amely nem részesült az állami fizetésemelésekből, és új adókat vezetnek be.
Nyilvánvaló, hogy csak a kétségbeesés, hogy rövid távon valami plusz pénzt hozzon a költségvetésbe, okozhat ilyen őrültséget. Még jó, hogy legalább az utolsó pillanatban csökkentették az adó mértékét és elhalasztották a hatályba lépését, lehet, hogy végső soron a kormány teljesen feladja az ötletet, és megteszi a valóban szükséges intézkedéseket.
Mondhatnánk, hogy csinálhatták volna rosszabbul is, de jobban is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!