
A kormány sikere azon múlik, hogy meg tud-e valósítani lényeges reformintézkedéseket
Fotó: Gov.ro
Semmiképpen sem indokolt az a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás – a költségvetési előirányzathoz képest a GDP csaknem 4%-ával nagyobb kiadások –, 2025-ben nem folytatódhat. A politikai nyilatkozatokon túl egyértelmű volt, hogy január 1-től költségvetési kiadáscsökkentést és adóemelést vezetnek be. Ion M. Ionita politikai elemző írása az Adevărul honlapjáról.
2025. január 05., 20:482025. január 05., 20:48
2025. január 05., 20:542025. január 05., 20:54
A helyzet fintora, hogy ugyanannak a miniszterelnöknek a kormánya kell megoldást találjon az állami költségvetés összeomlásának megállítására, akinek a kormánya összehozta a 2024-es rekordhiányt. 2024. a választások éve volt, jöttek a hitelek, a kormány két kézzel szórta a pénzt. Az eredmény? Marcel Ciolacu miniszterelnök nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába, pártja pedig– a PSD – az eddigi legalacsonyabb támogatást kapta, ugyanakkor a kormányzásban partner liberálisok még mélyebbre süllyedtek.
De ez történik, amikor azt gondolják, hogy a népszerűség csak választási ajándékokkal szerezhető meg, hogy nagyon egyszerűen, pusztán a nyugdíjak és fizetések emelésével, hatékonyan lehet szavazatokat szerezni. Óriási tévedés, az emberek megkapták a pénzüket, de az urnáknál a kormányzás minőségével szembeni elégedetlenségüket fejezték ki.
A törvényként ható sürgősségi kormányrendelet igyekszik befoltozni a költségvetést, és 2025-re 7 százalékra csökkenteni a hiányt, ami az első lépés azon az úton, amely a következő években visszatérítheti a fenntarthatósághoz a költségvetési kiadások és bevételek közötti különbségeket.
A valódi és hatékony reformok azonban máshonnan kellene jöjjenek. A költségvetési apparátusra fordított túlságosan nagy kiadások csökkentése, a közigazgatás reformja, a fekete- és szürkegazdaság tényleges megnyesése meglehetősen rövid idő alatt látható javulást hozna a költségvetési egyenlegben.
A miniszterelnök azt mondta, hogy 2025-ben nem akar népszerű lenni. A szavazás eredménye szerint 2024-ben sem volt az. De elméletileg, ha tényleges reformintézkedéseket hozna – nem csak a felületeseket –, akkor népszerűvé válhatna. Az emberek tényleges reformokat várnak, és a legtöbben megértik, hogy ezeknek a reformoknak a hatásai érdekében érdemes egy megszorító időszakot vállalni.
Ha a lakosság azt látná, hogy bátran alkalmaznak egy összefüggő, átfogó reformtervet, akkor az javítaná az intézményekbe és a politikai osztályba vetett bizalmat. De a salátatörvény elfogadása nem mutat lényeges reformelképzeléseket. Befagyasztják a költségvetési bevételeket és a nyugdíjakat, levágnak a kiadásokból, de a terhek nagy része megint a versenyszféra vállára hárul. Szokás szerint áthárítják a terheket a versenygazdaságra, amely nem részesült az állami fizetésemelésekből, és új adókat vezetnek be.
Nyilvánvaló, hogy csak a kétségbeesés, hogy rövid távon valami plusz pénzt hozzon a költségvetésbe, okozhat ilyen őrültséget. Még jó, hogy legalább az utolsó pillanatban csökkentették az adó mértékét és elhalasztották a hatályba lépését, lehet, hogy végső soron a kormány teljesen feladja az ötletet, és megteszi a valóban szükséges intézkedéseket.
Mondhatnánk, hogy csinálhatták volna rosszabbul is, de jobban is.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
szóljon hozzá!