War – nyet! Peace – da!

Az ukrán választói akarat a rendszertelenségből épít rendszert. Lassan már senki sem csodálkozik azon, ha az államfőt vagy a parlamentet a törvényben megszabott mandátumának lejárta előtt újraválasztják. Az országban tízévenként politikai szélvihar kerekedik, amely kisöpri az államfői palota termeit és a parlament széksoraiba is be-befúj. A kijevi Függetlenség tér (ukránul majdan nezalezsnosztyi) szimbolikus jelentőségű ebben a tekintetben. 2004-ben az elcsalt elnöki választásokat vétózta meg a népakarat az ország főterén, idén az elnököt és az unióellenes legfelső törvényhozást buktatta meg. Ez utóbbinak sokkal nagyobb volt az ára: az ország testéről leszakadt a Krím-félsziget, a keleti megyékben, Luhanszkban és Donyeckben pedig háború robbant ki az oroszbarát szakadárok és az ukrán egységet hirdető, az európai integráció mellett kiálló erők között. Vlagyimir Putyin elnök ügyesen taktikázott: megvárta, míg véget ér a téli olimpia Szocsiban, és csak utána kezdte el védeni az orosz érdekeket Ukrajnában. A dácsájában cárként élő Viktor Janukovics elnök áthelyezte trónját Rosztovba, és onnan küldözgette szappanbuborékba csomagolt fenyegető üzeneteit népének. Visszatérni azonban nem volt mersze. Májusban új elnököt választott az ország, júliusban pedig már nemzetközivé duzzadt az ukrán konfliktus a malajziai utasszállító repülőgép lelövésével. Még abban a hónapban feloszlott az ukrán legfelsőbb tanács, a ráda kormányt támogató többsége. Az európai társult tagságot szorgalmazó új elnök, Petro Porosenko soron kívüli választásokat írt ki októberre.

Tömeges hamisításoktól, provokációktól és merényletektől tartva a regnáló parlament nem hagyta jóvá, hogy a Krímen és a harcokban érintett területeken is szavazhassanak. Ez hozzávetőleg négy és fél millió ember távolmaradását jelentette az október 26-i választástól, ami a szavazatra jogosultak csaknem hetede. A szakadárok által megszállt területeken novemberben külön választást tartanak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság hívei. A keleti megyékben 27 körzetben ki sem nyitottak a szavazóhelyiségek. A Központi Választási Bizottság (KVB) 198 körzet adatai alapján állapította meg az 52,42 százalékos részvételi arányt. Ez azt jelenti, hogy a 45 milliós Ukrajnában a 33 millió szavazatra jogosult állampolgár közül mindössze 17 millió járult az urnákhoz. A nem éppen sztahanovista mutató már európai trendet sugall.

Brenzovics, a befutó

November 10-re ígéri a hivatalos végeredmény kihirdetését, ami a korábbi tapasztalatból kiindulva akár túlzott optimizmusnak is tűnhet: akkor az utolsó 1 százalékot napokig számolta a bizottság. A részeredmények megegyeznek az urnazárást követően közzétett exit poll felmérésekkel, valamint a megfigyelők által végzett párhuzamos szavazatszámlálással. Ezek értelmében 7 párt, illetve párttömb lépi át a parlamentbe kerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt: az államfő nevét viselő unió párti Petro Porosenko blokkja; a jelenlegi miniszterelnök, Arszen Jacenyuk által vezetett Népfront; a lembergi polgármester, Andrij Szadovij újkeletű pártja, a „Szamopomics” (Önsegély); a korábbi állampárt tagjait tömörítő „Opozicijnij blok” (Ellenzéki Tömörülés); a harcias kijelentéseiről ismert Oleh Ljasko Radikális Pártja; a börtönt is megjárt egykori miniszterelnök, Júlia Tyimosenko „Batykivscsina” (Haza) pártja és többek között a vereckei honfoglalási emlékmű meggyalázásában tevékeny részt vállaló, gyakran szélsőséges és idegengyűlölő nézeteket valló „Szvoboda” (Szabadság) párt.

Hogy lesz-e magyar képviselő az ukrán parlamentben? Nagy eséllyel igen.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség idén nyáron együttműködési megállapodást írt alá Petro Porosenkóval Ungváron. A támogatás egyik feltétele az volt, hogy Kárpátalján létrehoznak egy többségében magyarok lakta választási körzetet, így biztosítva esélyt, hogy magyar nemzetiségű képviselő is bejuthasson az ukrán törvényhozásba. A jelenlegi politikai légkörben ebből nem lett semmi. A beregszászi járás magyar falvait a munkácsi, ungvári és nagyszőlősi körzetekhez csatolták úgy, hogy a magyarság aránya legjobb esetben se haladja meg a 30 százalékot. Ilyen körülmények között magyar jelöltnek csak úgy volt esélye bejutni a rádába, ha felkerül valamelyik ukrán párt listájára, mégpedig előkelő helyen. Ezért szerepel Brenzovics László, a KMKSZ elnöke (képünkön) Petro Porosenko pártlistáján a 62., befutónak számító startpozícióban.

Az ukrán parlament 450 helyére 225-en pártlistáról, ugyanennyien egyéni listáról jutnak be. Nagy valószínűséggel a Porosenko-blokkból kerül ki majd az új ukrán kormány 7-10 tagja, ezért, ha figyelembe vesszük, hogy összeférhetetlenség miatt kormánytag nem lehet egyszerre honatya is, Brenzovics esélyei tovább nőnek, akár még feljebb is léphet a listán. Arra nem lehet számítani, hogy valamilyen kormánytisztséget kapjon, legfeljebb az egyik parlamenti bizottság elnökeként vagy alelnökeként képviselheti a kárpátaljai magyarságot. Nem elhanyagolható szempont viszont, hogy megerősödnek tárgyalási pozíciói mind odahaza, mind pedig a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán.

Az új szín
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke új színt vihet a kijevi törvényhozásba és megjelenítheti a kárpátaljai magyarság érdekeit – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet ukrán választásról tartott budapesti beszélgetésén. Brenzovics szerint nyugodt körülmények között, demokratikus módon zajlott a választás, nem lehetett érzékelni „az állam túlzott beavatkozását” a választás menetébe. A két vezető párt a jelenleg hatalmon lévő elit pártja, valamint a békevágy, a biztonságra törekvés „középre húzta” a választókat, akik nem a szélsőségeket támogatták, mutatott rá KMKSZ elnöke. Elmondta: most megkezdődik a kormányalakítás folyamata, amely Ukrajnában mindig elhúzódik, ha nincs egy hegemón erő, amely köré csoportosulhat a többi. Éles küzdelmek várhatók, ami nem jó egy ilyen rendkívül nehéz helyzetben lévő országnak, inkább azonnali kormányalakítás, azonnali intézkedések kellenének.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) igazgatójának elemzésében az áll, hogy az ukrajnai parlamenti választás az előrejelzések szerint alapvetően változtatja meg az ukrán parlament és az ukrán politikai elit eddigi összetételét. Ám ha az új politikai elit nem kísérel meg valóban széles és átfogó reformokat végrehajtani, úgy az Ukrajnában uralkodó társadalmi elégedetlenség újabb nagy társadalmi megmozduláshoz vezethet.

Luke Skywalkerben bízva

A választási adatokból már most világos, hogy egyetlen politikai erő sem tudhatja magáénak a kormányzáshoz szükséges többséget. Petro Porosenko a választások másnapjára azt ígérte, hogy leül tárgyalni a kormánykoalíció ügyében. A Népfront tovább ment, és meg is fogalmazta követeléseit: csak abban az esetben csatlakozik a koalícióhoz, ha Arszen Jacenyuk marad a miniszterelnök, és megkapják az igazságügyi, a belügyi és a pénzügyi tárcát, melléje pedig még a parlament elnöki székét. Az unióbarát koalíció tagja lehet még a „Batykivscsina”, a mérleg nyelvét képezheti a Radikális Párt, a Szvoboda és a „Szamopomics” attól függően, hogy a politikai széljárás milyen koncot sodor éppen feléjük. Az ellenzék szerepét egyértelműen a Régiók Pártjából ki tudja hányadszor átvedlett „Opozicijnij blok” tölti be. Leegyszerűsítve: ha eddig a parlamenti belviszályokat az ukrán–orosz érdekek ütköztetése határozta meg, úgy most a képet árnyaltabbá teszi az uniós követelményrendszer kötelező betartása.

Hogy megéri-e az új ukrán parlament a rászabott négy évet? Az nagyjából attól függ, hogyan fogja kezelni a Tisztelt Ház a keleti határain kirobbant háborús konfliktust. Mivé fejlődik Donyeck és Luhanszk különleges önkormányzati státusa: újabb Krím-félszigetté vagy föderatív berendezkedéssé. Elismeri-e a parlament az orosz nyelvet ebben a térségben államnyelvnek, vagy csak regionális státuszt biztosít számára. Elfogadja-e a vízummentességért cserébe a kettős állampolgárságot, vagy tovább simlizik: nemzetállamot épít, miközben a zsebében ott lapul az izraeli, orosz, panamai, netán magyar útlevél…

A kampány idején minden politikai erő egyetértett abban, hogy a háborúnak véget kell vetni. A legmarkánsabban ezt Darth Vader, az Ukrán Internet Párt frontembere fogalmazta meg, hogy mindenki értse: „War – nyet, peace – da!” A sötétség árnyékát veti a szlogenre, hogy a második része ukránul nyomdafestéket nem tűrő homofónia. Az angol hangalak a szláv zsargonban véget is jelent, egy kilátástalan helyzetet. Csak remélni lehet, hogy október 26-án Ukrajnában megszületett Luke Skywalker, aki képes legyőzni a háború sötét nagy urát ebben a kilátástalan helyzetben is.