
2014. január 25., 20:092014. január 25., 20:09
2014. január 25., 21:522014. január 25., 21:52
Nem mindenki számára hozta el a várt változásokat az utóbbi évek felvidéki magyar politikai átrendeződése. A Magyar Koalíció Pártja éléről 2007-ben eltávolított Bugár Béla 2009-ben új mozgalmat indított Most–Híd etnikailag vegyes párttal. Az új képződmény kiszorította a szlovák parlamentből az MKP-t, amely inkább az önkormányzatokban és a megyei parlamentekben van hatékonyabban jelen. Az etnikai alapon működő elnökcserén az MKP élén Csáky Pált Berényi József váltotta, a névmódosításon – Magyar Közösség Pártja – átment alakulatból újabb tagok vállaltak külön utat, és fogalmaztak meg önálló elképzelést a felvidéki magyarok jövőjéről.
Korszakváltás?
A 2012 őszén bejelentett pártalakítási szándék nyomán, némi vajúdás után, 2013 elején világra jött a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) nevű párt. Ennek okait nem csak a közelmúlt pártszakadásában kell keresni, hanem a húsz évvel ezelőtti Komáromi Nagygyűlés célkitűzései – az állam keretein belüli önrendelkezés jog, nyelvi egyenlőség, területi önkormányzatok, Beneš-dekrétumok visszavonása – valóra váltásának elmaradásában. Az 1998-as pártegyesülés és a nyolc éves kormányszerep eredménytelensége, majd a szervilis viszonyulás a szlovák politika diktálta ütemhez sokakban új irányelvnek, de elsősorban modern, európaibb, a mai, már a kommunista múlttal nem terhelt, fiatal és tevékeny generáció szükségleteinek megfelelő politikai képviselet megteremtését eredményezte.
A Fehér Csaba és Sárközi János köré tömörülő fiatalok indította mozgalom három rendezőelv mentén kívánja feléleszteni a felvidéki magyarság politikába vetett hitét. Jelszavuk az Erény-Erély-Érdem egyben program is: vissza kell adni a magyarok méltóságát, amelyet csakis a megalkuvásokat kiküszöbölő politizálás, az érdekképviselet adott esetekben erélyes érvényesítése és az egyéni elkötelezettség, az érdembeli munka folyamatossága képes biztosítani.
Az új politikai képviselet jelentős nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkezik, tagja az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártnak, amelynek hét képviselője van az EP-ben, az állam nélküli európai nemzeteket, népcsoportokat tömöríti, érdekeik, jogaik kiharcolását biztosítja. Az MKDSZ vezetőségének 2013. novemberi brüsszeli útja az EFA elnökénél, Eric Defoortnál és a szervezet több EP-képviselőjénél a párt jövőbeni elképzeléseinek, célkitűzéseinek ismertetését szolgálta. Az EFA EP-képviselői már a csatlakozást megelőző időkben kiálltak a felvidéki magyarok jogos követelései mellett, a dekrétumok, deportálások, nyelvi jogok ügyét egyedüli politikai erőként tartották napirenden.
Kivárás és főpróba
Szlovákia többhullámú választások színtere. Tavaly novemberben tartották a megyei választásokat, amelyek eredményei alig módosítottak valamit a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd erőviszonyain, az idei év kihívásai között pedig az is szerepel, hogy meg tudják-e még győzni a választókat egy harmadik politikai tömörülés indulása mellett is az egymással eddig párharcban vetélkedő pártok. Márciusban államelnöki, májusban Európa-parlamenti, év végén pedig önkormányzati megméretés előtt állnak a politikai alakulatok. Szlovákia történetében első ízben indul magyar elnökjelölt Bárdos Gyula személyében az MKP színeiben, míg a Most-Híd a kereszténydemokrata Pavol Hrusovsky szlovák jelöltet részesíti előnyben.
Az MKDSZ egyelőre kivár. Politikai elemzők szerint magyar jelölt indítása eleve kilátástalan, mivel Robert Fico miniszterelnökkel szemben a jobboldali jelöltek túlzott száma miatt inkább szlovák jelölt kerül a második fordulóba. Bárdos Gyula indulását az EP-választások főpróbájának szánják.
Alapítók és elutasítások
Fehér Csaba tanulmányai befejezése után lépett be az MKP-be. „Vallásos ember lévén a párton belül természetesen a kereszténydemokrata értékek érvényesítését tartottam a feladatomnak. Mindig a konszenzusos politikai megegyezést támogattam, sohasem törekedtem más politikai gondolkodások elsöprésére. A keresztény politikai gondolkodásnak és önálló politizálásnak ezért is van ideje és helye a felvidéki magyar közéletben, ennek Felvidéken régi hagyománya van” – tartja a politikus. Sárközi János 18 évesen a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban, a pártok 1998-as egyesülése előtt kezdett politizálni, mindig a keresztény értékrend közéletben való megjelenítését igyekezett szorgalmazni. Az új párt tagjai a 20-40 évesek tömörülése, a tagoknak nincs kommunista múltja. Ezzel együtt az MKDSZ megalapítási szándékának bejelentése után néhány nappal a KDNP közreadott egy Semjén Zsolt és Harrach Péter által aláírt közleményt, amelyben elhatárolódik az alakuló új párttól, azzal az indokkal, hogy kizárólag az etnikai alapokon szerveződő politikai pártokat támogatják. „Megnyilvánulásukat Janus-arcú politikának tartjuk, mivel a többi határon túli magyar közösség esetében vagy nem ellenzik, vagy kimondottan támogatják a többpártrendszert. Mi osztjuk az Erdélyi Magyar Néppárt jelszavát, amely szerint minden magyart megillet a választás szabadsága. Elutasítjuk azt a politikát, amely jó és rossz magyarokra osztja a közösséget, a magyarságot érintő lényeges kérdésekben együtt kívánunk dolgozni valamennyi politikai párttal” – mondja Fehér Csaba.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
szóljon hozzá!