
Öt új madárinfluenza-fertőzésről érkezett hír a napokban Kína négy tartományából, eddig 127 esetet jelentettek, közülük 23 halálos volt. A kínai sajtó beszámolói szerint a lakosság körében általánosan tapasztalható aggodalom ellenére a vírus a május elsejéhez kapcsolódó háromnapos munkaszüneti időszakban azonban csak korlátozott mértékben volt hatással a belföldi turizmusra. Igaz ugyan, hogy az utazásszervezők már nem ajánlják a madárvonulások megfigyelésére szervezett, korábban népszerű programokat, a madárvárták nem fogadnak vendégeket. A vidéki éttermek java része pedig levette menüjéről a csirke- és kacsaételeket.
2013. május 10., 22:252013. május 10., 22:25
Merre repülnek a madarak?
A szakemberek egyrészt azt hangsúlyozzák, hogy a jól megfőzött baromfi nem jelenthet veszélyt, másrészt azonban azt is, hogy a H7N9 jelű vírus egyelőre nem terjed bizonyíthatóan emberről emberre. A közvéleményt viszont aggodalommal tölti el, hogy egyre több térségben jelenik meg a kór, holott korábban elsősorban a keleti országrészre volt jellemző.
Több, élő baromfit értékesítő városi piacot bezártak azt követően, hogy – akár legutóbb a déli Tungkuanban – az ott lévő szárnyasokat levágták, miután találtak egy fertőzött állatot. A várható turistaáradat miatt Hongkong hatóságai a korábbinál is nagyobb készenlétben vannak, míg Tajvanon – miután ott is találtak egy beteget – azt fontolgatják, hogy a tervezettnél előbb bevezetik az élő baromfi piaci levágásának tilalmát.
Hszü Csian-kuo, a betegségmegelőzési központ kutatója Pekingben úgy nyilatkozott: továbbra is kevés az esélye annak, hogy járvány törjön ki, de nem vonta kétségbe a helyzet súlyosságát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tisztségviselője korábban kijelentette, hogy az emberek számára szokatlanul veszélyes vírusról van szó. A kutatók a megelőzés legnagyobb akadályát abban látják, hogy nem ismerik a vírushordozó szárnyasok fellelhetőségi helyét, és nem tudnak következtetni a mozgásuk irányaira sem.
Alkalmazkodó vírus
Kínai kutatók egy tanulmányban nyilvánosságra hozták a keleti Csöcsiang tartományban négy embert érintő H7N9 madárinfluenza fertőzés részleteit, és megerősítették, hogy a H7N9 influenzavírus madarakról, pontosabban piacokon árult csirkékről terjed az emberre. A fertőzött páciensek által látogatott piacokról származó öt galamb közül kettőben, továbbá húsz megvizsgált csirke közül négyben találtak H7N9 vírust, de a megvizsgált kacsákban nem.
A fertőzött páciensekkel kapcsolatba került emberek esetében nem tudták kimutatni a vírus jelenlétét. A 14 napos megfigyelési időszak alatt semmilyen tünet sem jelentkezett, ami azt jelenti, hogy a vírus egyelőre mégsem képes emberről emberre terjedni. A genetikai elemzésekből azonban arra lehet következtetni, hogy a vírusnak olyan tulajdonságai jelentek meg, amelyek arra utalnak: a jövőben képes lehet az emberek közötti fertőzéshez alkalmazkodni. „Epidemiológiai és virológiai szempontokból nézve kijelenthetjük, hogy a madarakról emberekre terjedő, illetve az emberek között terjedő későbbi vírusfertőzés kontrollálása a madarak közötti fertőzés kontrollálásán múlik, ezért ideiglenesen be kell zárni az élő baromfiakat árusító piacokat” – fogalmazott Kvok-Jung Jüen, a Hongkongi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője a Lancet című orvostudományi szaklap cikkében.
Megfertőződöttek
„Az új H7N9 vírus minden kétséget kizáróan az egyik leghalálosabb influenzavírus” – közölte dr. Fukuda Keidzsi, a WHO szakértője, aki szerint számos enyhébb lefolyású fertőzéses eset nem került nyilvánosságra.
A madárinfluenza H7N9-es típusú vírusával fertőzötteknek körülbelül 40 százaléka nem érintkezett szárnyasokkal, illetve nem járt olyan környezetben, ahol madarakkal találkozhatott volna. A madárinfluenzával kapcsolatos központi rendelkezéseket kiadó egészségügyi főhatóság illetékese mindazonáltal elismerte, különleges körülmények között elképzelhető, hogy emberek egymást fertőzzék meg. De az ilyen esetek előfordulása rendkívül szórványos lehet.
Vizsgálják a H7N9 első hivatalosan bejelentett áldozat családját, mivel az elhalálozott 87 éves sanghaji férfi idősebb fia szintén a fertőzöttek között van. A vírus terjedése továbbra is a keleti országrészben jellemző, de a Jangce folyó deltájának térségét elhagyva, immár a fővárosban és Közép-Kínában is megjelent a H7N9 vírus, amely ellen egyelőre nincs oltóanyag.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!