Párizsi klímacsúcs: elkerülhetjük a katasztrófát

A 195 ország részvételével Párizsban megtartott 21. ENSZ-klímakonferencián szombaton hosszas viták után megszületett a klímavédelmi megállapodás, amelyben a világ országai elkötelezik magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemben. „Ahogy körbenézek a teremben, látom, hogy pozitív a hangulat, nincs ellenvetés, a párizsi klímamegállapodást elfogadtuk” – jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter a jelenlévők viharos tapsa közepette. A delegációk tagjai hosszú perceken át állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő. „Ez egy kis kalapács, de nagy dolgokra lehet képes” – fogalmazott Laurent Fabius, amikor a kalapáccsal jelképesen leütött a klímaegyezmény elfogadására. A tribünön jelen volt François Hollande francia államfő és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is. Al Gore volt amerikai alelnök fantasztikusnak nevezte a történteket a több száz miniszter és delegált gyűrűjében. A hírügynökségek történelmi jelentőségűnek nevezték a megállapodást, amelynek tervezetét a házigazda Franciaország még annak elfogadása előtt ambiciózusnak és kiegyensúlyozottnak minősítette.

Igazságos, tartós, dinamikus

Az ENSZ november 30-án kezdődött 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották. Az utolsó, szombat esti plenáris ülés előtt a két nagy környezetszennyező országot, Kínát és Indiát, valamint az egyik legjelentősebb olajtermelő Szaúd-Arábiát is magában foglaló fejlődő országok csoportja, a G77+Kína már jelezte, elégedett a klímamegállapodás végleges tervezetével, amelynek szövegén még az utolsó éjszaka is módosítottak.

Az elfogadott klímaegyezmény megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak elfogadni.

A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg „differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített és jogilag kötelező érvényű”. Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig egy lépcsőfok, „az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni” – mondta a szöveg bemutatásán Laurent Fabius. A kötelezettségvállalásokra 2025-től vonatkozó ötévenkénti felülvizsgálat is belekerült a megállapodásba.

A fosszilis energia vége

„Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdők megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában” – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter. Hozzátette: ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni küzdelem, az alapjogok és végül a béke.

A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is fordulatnak minősítette. „A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart” – mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.

A kiotói egyezményt váltja fel
A világ országai most először írtak alá globális klímavédelmi egyezményt, amelynek céljairól 2011-ben a dél-afrikai Durbanban határoztak. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20–30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Áder: új ipar és energiapolitika kell

Párizs legnagyobb erénye, hogy sikerült letérni a klímaváltozás okozta katasztrófák felé vezető útról, de ez még nem a globális felmelegedés megállítása – fogalmazott hétfőn, Budapesten tartott sajtóértekezletén Áder János magyar köztársasági elnök.

A politikai résztvevők közül szinte kivétel nélkül mindenki örömmel és elégedettséggel nyugtázta a párizsi klímacsúcs eredményeit, és a nemzetközi sajtó is történelmi jelentőségűnek minősítette azt – összegezte tapasztalatait a köztársasági elnök. Áder János kiemelte: az elfogadott megállapodás nagy eredménye, hogy azt ötévente felülvizsgálják.

Nagy vitát váltott ki, és az utolsó pillanatban fogadták el, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dolláros keretösszeget kell fordítani a fejlődő országok felzárkózásának, alkalmazkodásának biztosítására. Áder szerint Párizs legfontosabb tanulsága, hogy lélektani áttörés történt a választók, az érintett idősek és fiatalok aktivizálásában, sikerült tudatosítani a veszélyt. Lélektani áttörést hozott a klímacsúcs a politikusok szempontjából is: mert nem nagyon volt olyan politikusi nyilatkozat Obamától Putyinig vagy Merkeltől a kínai elnökig, amelyik ne kötelezte volna el magát a hosszú távú fenntarthatósági célok mellett, és az egyéni elköteleződés mellett szervezeti-kormányzati elköteleződés is látható volt – sorolta Áder János.

Az államfő ismertette az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) adatait, miszerint az árvizek, aszályok, természeti katasztrófák gyakoribbá válása mellett a tengerek savasodása vagy a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése is valós veszély a vízért folytatott háborúk és a jelenleginél súlyosabb migráció mellett.

A köztársasági elnök a következő öt év feladatai közé sorolta a tudományos kutatások felgyorsítását. Ezeknek három fő célt kell szolgálniuk: hogyan lehet az eddiginél is jobban csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogyan lehet megoldani az energiatárolás problémáját, és hogyan lehet a nap-, szélenergiát még hatékonyabban kihasználni. Ezekhez új ipar-, energiapolitikára, és a fosszilis energiatámogatások kivezetésére lesz szükség – mondta. Áder János szerint mindez érinteni fogja a részvényárfolyamokat, a befektetett tőke mozgását és a munkahelyeket vagy a képzési-átképzési programokat a középiskoláktól egészen az egyetemekig. Fontos időszaknak nevezte a következő öt évet, amiben lesz munka bőven, és Magyarország több szempontból is fontos szereplője lehet ennek az időszaknak. Egyrészt az itt felhalmozott szellemi tőkéből a világ más részén is profitálni lehet, másrészt Magyarország és a Kárpát-medence más európai régióknál sokkal jobban érintett, a megállapodás végrehajtása az országnak sokkal fontosabb. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy itt a klímaváltozás hatásai sokkal előbb és intenzívebben érződnek más európai országokhoz képest – mutatott rá. Áder János saját és munkatársai elkötelezettségét fejezte ki a munka folytatása mellett, és kérdésre válaszolva közölte: Magyarország közös, előre kialakított uniós kompromisszumos álláspontot képviselt, az államigazgatási rendszer felkészült a megállapodás végrehajtására.