
Miután Németország vasárnap bejelentette, hogy a migránshelyzet miatt ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést az osztrák határon, Ausztria hétfőn kivezényelte a hadsereget az osztrák–magyar határra, Szlovákia pedig részlegesen ugyancsak viszszaállította a határellenőrzést.
2015. szeptember 19., 13:402015. szeptember 19., 13:40
A keddtől életbe lépő magyar határőrizeti szigorítások miatt – amelyek lehetővé teszik az illegális határátlépők letartóztatását – minden eddiginél többen lépték át egy nap alatt illegálisan a magyar–szerb határt, az európai politikusok pedig közben megpróbáltak megoldásokat találni a migránsválságra. Werner Faymann osztrák kancellár bejelentette: Ausztria katonákat vezényel a határaihoz, akiknek feladata a menekültek humanitárius segítése lesz. A bejelentés szerint 2200 katonát küldenek a határra. Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár elmondta: amennyiben Németország határellenőrzést vezet be, Ausztriának is ezt kell tenni. Az alkancellár tájékoztatása szerint az ellenőrzés szigorítása a schengeni egyezmény keretein belül történik. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter közölte: Ausztria a németországihoz hasonló ellenőrzést fog bevezetni a magyar határon. Közben a szlovák belügyi tárca sajtóosztálya is közölte: ideiglenes jelleggel határellenőrzéseket vezetett be Szlovákiának a magyar és osztrák határon lévő átkelőhelyein. Az ellenőrzések szúrópróbaszerűek lesznek, az intézkedés ideiglenes, ám azt, hogy meddig lesz hatályos, egyelőre nem lehet megmondani. Eközben Ewa Kopacz lengyel kormányfő is bejelentette: ha az ország biztonsága ellen fenyegetés merül föl, szintén visszavezetik a határellenőrzést, és Theo Francken belga bevándorlásügyi államtitkár is arról beszélt: Brüsszel mérlegeli a belga határok ideiglenes lezárását a menekültek előtt. Mindeközben hétfőn rekordszámú illegális bevándorló érkezett Magyarországra a szerb–magyar határon, korábban soha ennyien nem érkeztek egyetlen nap alatt. Vasárnap 5809-en, hétfőn pedig több mint tízezren érkeztek a szerb–magyar határra, velük mintegy 200 ezerre nőtt idén az illegális bevándorlók száma. A magyar hatóságok busszal szállították őket az osztrák határig. Az áradat miatt a burgenlandi rendőrség néhány órára ismét lezárta a nickelsdorfi (miklóshalmai) határátkelőt.
Újabb roham
Eközben a szerbiai magyarkanizsai pihenőhelyre folyamatosan csapatokban érkeztek a migránsok. A szerb–magyar határ menti településekre a hét végén naponta hat-nyolcezer migráns jött. Alekszandar Vulin szociálisügyi miniszter szerint a napokban azért nőtt meg hirtelen a migránsok száma Szerbiában, mert mindenki igyekezett minél hamarabb elérni a magyar határt, még a szigorúbb ellenőrzések és jogszabályváltozások életbelépése előtt. Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter eközben arra figyelmeztetett: idén az egymilliót is elérheti a Németországba érkező menekültek száma a korábbi 800 ezres becsléssel szemben. A magyar kormány amúgy kezdeményezte Brüsszelben, hogy az Európai Unió haladéktalanul hozzon döntést az EU külső határát is jelentő görög határ védelmének közös erővel történő biztosítására – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap este a dunakeszi városháza előtt tartott sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter egyúttal – Orbán Viktor kormányfőhöz hasonlóan – üdvözölte a berlini döntést.
Megoldást keres az EU
Az Európai Unió belügyminisztereinek hét eleji tanácskozásán az EU nyugati és keleti tagállamai között feszülő ellentétek elsimításával próbálkoztak, miután a keleti, volt kommunista országok nem fogadják el azt, hogy az EU területére érkezett illegális bevándorlókat kötelező kvóták szerint osszák el a tagállamok között. A tanácskozás előtt François Hollande francia államfő azt mondta: Berlin és Párizs nyomást gyakorol a többi tagállamra, hogy az unió külső határainak védelme érdekében ellenőrzési és regisztrációs pontokat hozzanak létre Olaszországban, Görögországban és Magyarországon. A Corriere della Sera című olasz napilap hétfőn arról írt: a dél-olaszországi Lampedusa szigetén szeptember 17-én tervezik megnyitni a bevándorlók regisztrálására szolgáló első olaszországi pontot. Megszólalt az ügyben Traian Băsescu volt államfő is, aki azt mondta: Romániának már csak azért sem szabad elfogadnia a kötelező kvótát, mert nem tagja a schengeni övezetnek.
A találkozót megelőzően még vasárnap délután Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke több európai vezetővel is telefonon egyeztetett, így Klaus Johannis román államfő mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Angela Merkel német kancellárral is tárgyalt. Merkellel egyetértettek abban, hogy nyitva kell tartani a tagállamok közötti határokat, illetve szükséges az európai integráció elmélyítése, valamint a szolidaritás.
A román államfői hivatal is közleményt adott ki, amelyben tudatta: Johannis szolidaritásáról biztosította a nyugati tagállamokat, de azt is megerősítette, hogy Románia továbbra is ellenzi a kötelező menekültkvótákat. Sajtótájékoztatóján megjegyezte: véleménye szerint a kvótakérdés lekerül a napirendről, mivel egyetlen tagállam sem kötelezhető erre. Hozzátette: a schengeni rendszer jelenleg működésképtelen, ez pedig a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén is szóba kerül majd. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Románia schengeni csatlakozásának kérdését és a migránsügyet nem szabad összekötni.
Új szakaszba léphet az embercsempészet elleni művelet
Az európai uniós tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács hétfőn hivatalosan elfogadta azt az értékelést, miszerint az embercsempészet elleni földközi-tengeri uniós műveletben teljesültek az első szakasz hírszerzéssel és információgyűjtéssel kapcsolatos katonai célkitűzései, így adottak a feltételek ahhoz, hogy áttérjenek a művelet második szakaszára. A második szakasz a gyanús hajók átvizsgálását jelentené, valamint annak megakadályozását, hogy a zömmel Líbiából útnak induló, menekültekkel zsúfolt vízi járművek eljussanak az olasz partokig. A művelet harmadik szakaszára – a líbiai parti vizekre való behatolásra, a csempészhajók elindulás előtti megsemmisítésére –az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása hiányában egyelőre nem akar vállalkozni az unió.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!