Milliárdokkal büntetne Brüsszel

Menekültenként 250 ezer euró „szolidaritási hozzájárulás” fejében tagadhatnák meg ideiglenesen az uniós tagállamok, hogy részt vegyenek a menekültek automatikus elosztásában – derül ki az Európai Bizottság (EB) által múlt héten elfogadott javaslatból. A brüsszeli testület az uniós menekültügyi eljárási szabályokat lefektető, úgynevezett dublini szabályok átalakítására tett javaslatot. A bizottság javaslata alapján továbbra is megmaradna az a szabály, hogy a menedékkérőknek ott kell menekültstátusért folyamodniuk, ahol elsőként az Európai Unió területére lépnek, de a tervezet bevezetne egy új „méltányossági mechanizmust”. Ez alapján lefektetnék, mikor tekinthető egy tagállam menekültügyi rendszere túlterheltnek, s az adott országokból, ha kérelmük elfogadható, automatikusan másik tagállamba helyeznék át a menedékkérőket előre meghatározott képlet szerint.

A pénzügyi hozzájárulás azoknak a tagállamoknak segít megérteni a szolidaritás jelentőségét, a kihívások közös megoldásainak fontosságát, amelyek nem kívánnak részt venni a menekültek elosztásának rendszerében – mondta el Frans Timmermans, a brüsszeli testület alelnöke. „Ha itt nincs, más területen sem lesz szolidaritás. Márpedig az óriási csapás lenne a közös európai program, és az unió egésze számára” – fogalmazott. Az Európai Bizottság elosztási képletében figyelembe vennék az adott ország gazdasági teljesítményét, népességét és azt is, hogy hány menekültet fogadott már be. Ha valamelyik tagállamban a meghatározott referenciaérték másfélszeresét meghaladó menedékkérelmet adnak be, a rendszer a többi, még szabad kapacitással rendelkező országba irányítja azokat a menedékkérőket, akiknek kérelme elfogadható. Az új rendszer Brüsszel szerint rövidebb idő alatt lesz képes feldolgozni a menedékkérelmeket, emellett teljesen kizárja, hogy valaki több országban is menedéket kérjen. A bizottság úgy véli: ezáltal védettebbé válnak azok, akik valóban menedéket keresnek.

Orbán: nem babra megy a játék

A brüsszeli javaslat közzététele után Európa-szerte megoszlanak a vélemények. Az EB „menekültügyi reformját” egyedül a német kormány tartotta minden szempontból elfogadhatónak, a kelet-európai országok jelentős része vagy fenntartásait hangoztatja az EB „szolidaritási hozzájárulásával” kapcsolatban, vagy határozottan elutasítja, ahogyan azt a magyar kormány teszi.

Orbán Viktor kormányfő felháborítónak tartja az európai bizottsági javaslatot. Orbán szerint a 250 ezer euró egy átlag magyar munkás 39 évnyi munkájának keresete. „Az Európai Bizottság büntetéses javaslata »lórúgás«, egy »gyomorszájra mért ütéssel ér fel«, a felháborodást nehéz civilizált nyelvi formákba önteni” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ennél erősebb propaganda az Európai Unió gondolata ellen még nem történt. Szerinte a brüsszeli vezetők egy elefántcsonttoronyban ülnek a világtól elszigetelve, nem is ismerik a valóságot, fogalmuk nincs, miről beszélnek.

„Nem babra megy a játék: arról van szó, hogy el akarják venni a magyaroktól azt a jogot, hogy mi mondhassuk meg, kikkel kívánunk, és kikkel nem kívánunk együtt élni, és valahova, egy idegen országba, valahova, egy Brüsszel nevű városba akarják telepíteni ezt a jogot” – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Az európai bizottsági javaslatot önmagában egy kész tévedésnek minősítette, szerinte ugyanis a testület menekültügyi kérdéssel foglakozik, pedig „a mi problémánk nem a menekültek szétosztása, hanem a határok megvédése”. Meg kell erősíteni a határvédelmet, ellenőrzés nélkül senkit sem szabad beengedni, a menekülttáborokat pedig az EU-n kívül kell létrehozni – ismertette a Schengen 2 akciótervben foglalt kezdeményezését.

A kormányfő azt is mondta, hogy a magyarok mutatták a legnagyobb szolidaritást menekültügyben, „csak én nem vettem magamnak azt a bátorságot, hogy kiszámlázzam Brüsszelnek a regisztrációs költségeket 175 ezer menekült után, a magyar rendőrség működési többletköltségeit, és a kerítésépítés költségeit”. „Mi európai módon viselkedünk” – jelentette ki.

Orbán Viktor beszélt a közép-európai szolidaritásról is: „urai vagyunk a helyzetnek, ellenőrzés alatt tartjuk az eseményeket, itt nem járulunk hozzá, hogy a kulturális örökségünk egyik pillanatról a másikra eltűnjön, itt nem fognak létrejönni párhuzamos társadalmak” – fogalmazott.

A kötelező betelepítési kvótáról tervezett népszavazás kérdését Orbán Viktor világosnak, egyszerűnek, érthetőnek nevezte. Megjegyezte: neki is van nemet mondási felhatalmazása, de az ő szava nem ér annyit, mint tízmillió magyaré. „Azért csináljuk az egész népszavazást, hogy Brüsszelt meg tudjuk állítani” – mondotta Orbán Viktor.

Visegrádi elutasítás

Európában lehetetlen a nemzeti sajátosságok figyelembe vétele nélkül bárkire is rákényszeríteni a migrációs válság megoldását – jelentette ki Miro Kovac horvát külügyminiszter Prágában, miután tárgyalt Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszterrel. Zaorálek és Kovac egyaránt bírálták, hogy az Európai Bizottság az Európai Unió befogadási politikáját módosító javaslatában újra visszahozta a menekültek kvóták szerinti elosztását, amelyet a visegrádi négyek ismételten elutasítottak. „Lehetetlen erőszakkal átnyomni egy olyan megoldást, amely nem venné figyelembe a nemzeti sajátosságokat és bizonyos kérdések érzékenységét” – mondta Miro Kovac újságíróknak.

A horvát diplomácia vezetője úgy véli, hogy Brüsszel javaslatáról alapos vitát kell folytatni, amelyben minden uniós tagállamnak, azok illetékes minisztereinek és kormányfőinek is véleményt kell nyilvánítaniuk.

A négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – a prágai külügyminiszteri találkozón egyaránt elutasította az Európai Bizottság javaslatát. A három balti állam is elutasító álláspontot fogalmazott meg. Miro Kovac nyilatkozatával Horvátország is csatlakozott a V4-ek álláspontjához

Írók pro és kontra

A migráció kezelése során egyszerre kell érvényesülnie a lelkiismeret szavának és az európai kultúra iránti felelősségnek – hangsúlyozta Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke a szervezet Budapesten rendezett konferencián, amelyen közép-európai irodalmi személyiségek tekintették át a kérdést. Az Európa válaszúton – meg kell-e mentenünk Európát? című tanácskozáson Szőcs Géza kiemelte: az európai értékrend egyik meghatározó pillére a testvériség, vagyis a szolidaritás az elesettekkel, a rászorulókkal, a szerencsétlenekkel. „Amikor Európa jövőjéről beszélünk, a lelkiismeret szavára ugyanúgy kötelességünk odafigyelni, mint a felelősség parancsára, amely az európai értékrend felszámolásának vagy átalakításának minden kísérletére határozott tagadó választ kell, hogy adjon” – fogalmazott. Mint mondta, az 1980-as években unalomig emlegetett „európai ház” ma a vihar kapujában áll, miközben alapvető igazság, hogy az érkezők „nem az Európai Unióba akarnak jönni, hanem Németországba”, ezért is megkerülhetetlen Berlin szerepe, helyzete, jövője ebben a kérdésben.

A Szlovákiából érkezett Jozef Banás szerint az EU vezetése rossz kezekben van, de a működési mechanizmusok sem megfelelőek, hiszen „az Európai Unió minden szabálya olyan helyzetre épít, amikor nem történik semmi” – így most ezek alkalmazhatatlanok. A helyzet kezelésének lényeges elemeként említette, hogy állítsák le a közel-keleti öldöklést, és segítsenek a harcok elől elmenekülteknek a szülőhazájukban boldogulni. David Zabransky cseh író szerint „ez a konfliktus nincs felkészülve a hordákra”. Megjegyezte azt is: „ez a válság újra leeresztette a vasfüggönyt”, hiszen a helyzet azt mutatja, hogy a kommunizmustól negyedszázada megszabadult országok és Németország nem eveznek egy hajóban.

A Lengyelországból érkezett Maciej Zieba arra hívta fel a figyelmet: minél inkább a szabadság felé fordulunk, annál kisebb biztonsággal számolhatunk, de ez fordítva is igaz. Európát egy nagymamához hasonlította, mondván, polgárai számára a kontinens nem termékeny és nem vonzó. Hozzátette, hogy különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között, és a közép-európai történelem viharaira utalva kijelentette, a mi népeink is megtapasztalták, nagylelkűnek és szolidárisnak kell lenni azokkal, akik szükséget szenvednek.

Mircea Dinescu román költő – utalva arra, hogy nehezen szólhat elfogulatlanul a témában, amikor négymillió honfitársa keresi boldogulását Nyugat-Európában – megjegyezte, az exodus mellett az európaiak előítéletességével is meg kell küzdeni. Utalt arra, hogy mint azt a régi erdélyi temetők is tanúsítják, Európa e részében nem szóvirág vagy vágyálom volt egykor a multikulturalizmus. A szintén román Dorin Tudoran arról beszélt, Brüsszelnek nincs joga önhatalmúlag perifériát kijelölni, pedig úgy tűnik, politikai autizmusában ezt teszi, vagy háttérbe szorítja „az országprojekteket”. Ezért ha Európát akarunk, annak egyenlő nemzetek szövetségének kell lennie.

A magyar származású, évtizedekig a BBC-nél dolgozó Sárközi Mátyás arról beszélt a konferencián, elfogadhatatlan, hogy egyes államok kvótarendszert akarnak kényszeríteni másokra, ugyanakkor kellő válogatás után Magyarország talán befogadhatna embereket a Közel-Keletről. A magyarság kitűnő asszimilátor, jelentette ki, hozzátéve, az így érkezettek beilleszkedését támogatni kellene, a kirekesztésre nulla toleranciával tekintve, egyben elutasítva a vallási alapú iszlám törvénykezés, a saría bevezetésének bármilyen formáját is.