Hirdetés

Lehallgatási világbotrány

Nánó Csaba

2013. november 01., 10:192013. november 01., 10:19

Ha Európával akarok beszélni, akkor kit kell felhívnom? – tettel fel a költői kérdést évekkel ezelőtt a volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger. Úgy tűnik az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a kérdést egy huszárvágással oldotta meg: a német kancellártól kezdve, 60 millió spanyol mobilkészülékén át, egészen a legjelentősebb európai politikusokig, mindenkinek lehallgatta a telefonját. Kissinger úr nyugodtan hátradőlhet karosszékében: az Egyesült Államok titkosszolgálatai bőségesen nyújtanak információkat arról, mi történik Európa-szerte. No meg úgy általában a nagyvilágban. Hiszen a brazil elnök legalább úgy kikelt magából a lehallgatások miatt, mint a német kancellár…

 

Edward Snowden, a gyenge láncszem

Ahol kémek dolgoznak, ott számítani kell arra is, hogy előbb-utóbb valamelyiküknek eljár a szája – bizonyíték erre maga a történelem. Nem történt másként az NSA esetében sem: egyik informatikusuk, a ma már világhírnévnek örvendő Edward Snowden – vállalva azt a kockázatot, hogy soha többé nem teheti be a lábát szülőhazájába – kipakolt. A jobb híján egy orosz repülőtéren berendezkedett volt amerikai kém közölte a megdöbbent nagyvilággal: az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) több tízmillió amerikai telefonbeszélgetéseit hallgatta le egy titkos bírósági döntésre hivatkozva. A Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok szerint az NSA a PRISM fedőnevű rendszer segítségével a Microsoft, a Google, a Yahoo, a Facebook, a YouTube, a Skype, az AOL, az Apple és a PalTalk internetes óriásvállalatok és szolgáltatások adatforgalmát is megfigyelte. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az NSA hírszerzői külföldön is teljes mellbedobással végezték a munkát: a legfrissebb információk szerint mintegy 35 külföldi vezető politikus telefonbeszélgetéseit figyelte az ügynökség.

Saját szakállukra dolgoztak?

Úgy tűnik, az NSA főnökei saját maguk döntöttek arról, kiket és hogyan vesznek megfigyelés alá. Legalábbis ez derül ki Barack Obama amerikai elnök nyilatkozataiból. Az amerikai elnök ugyanis elismerte: miközben nagyon szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy a titkosszolgálatok mit tehetnek az országon belül, Edward Snowden, az NSA volt informatikusának kiszivárogatásai nyomán egy sor kérdés merült fel. „Ami a hírszerzők külföldi munkáját illeti, kevesebb a korlátozás” – mondta Obama.

Az amerikai elnök nem volt hajlandó nyilatkozni azokról a német sajtóértesülésekről, amelyek szerint ő tudta, hogy az NSA lehallgatta Angela Merkel német kancellár telefonját. Obama arra hivatkozott, hogy ez titkosított információ. A The Wall Street Journal című amerikai napilap úgy tudja, hogy az NSA a nyáron abbahagyta Angela Merkel német kancellár és több más vezető külföldi politikus telefonjának a lehallgatását, miután a tudomást szerzett róla a Fehér Ház is. Dianne Feinsten, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke közölte: a Fehér Ház biztosította őt, hogy nem folytatódik a szövetségeseket érintő adatgyűjtés. Leszögezte, hogy határozottan ellenzi a szövetséges országok – köztük Franciaország, Spanyolország, Mexikó és Németország –vezetőinek megfigyelését.

Angela Merkel, a jéghegy csúcsa

A jelek arra mutatnak, hogy felháborodott német kancellár esete csupán csepp a tengerben: az El Mundo című spanyol napilap már arról cikkezett – szintén az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva – , hogy az NSA 2012. december 10. és 2013. január 8. között mintegy 60,5 millió ember telefonbeszélgetésről gyűjtött adatokat Spanyolországban. Az amerikai ügynökség által végzett megfigyelés nem a beszélgetések tartalmának lehallgatását jelentette, hanem a hívások időtartamát és helyét, illetve a telefonszámokat és a telefonkészülékek adatait rögzítették. Az El Mundo információinak forrását illetően közölte: úgy jutott hozzá a Spanyolországot érintő dokumentumokhoz, hogy erről megállapodást kötött Glenn Greenwalddal, azzal a Brazíliában élő újságíróval, aki Snowden kiszivárogtatásai alapján hónapokkal ezelőtt először beszámolt az amerikaiak titkos adatgyűjtési programjáról. Mariano Rajoy spanyol kormányfő kijelentette: részletesen tájékozódni akar az ügyben és e célból berendelték a külügyminisztériumba James Costost, az Egyesült Államok madridi nagykövetét. Nem sokkal a spanyolok előtt a francia lapok arról írtak, hogy az NSA mintegy 70 millió francia telefonbeszélgetést is lehallgatta.

Tudta vagy nem?

A The Wall Street Journal című napilap amerikai illetékesek nyilatkozataiból arra következtet, hogy Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépése óta, tehát öt éven át nem tudott arról, hogy az NSA lehallgatja a világ vezetőinek telefonjait is. Az ügynökség olyan sok lehallgatást végzett, hogy gyakorlatilag nem tájékoztathatta mindegyikről a kormányzatot. Bár maga az elnök hagyta jóvá a hírszerző tevékenység tágabb értelemben vett „prioritásait”, de az NSA szintjén, az elnök tudomása nélkül hozták meg a konkrét döntéseket az ilyesfajta megfigyelésekről, és ez a gyakorlat jelenleg felülvizsgálat alatt van.

A The Wall Street Journal megjegyzi, hogy az amerikai kormányzat a nyári leleplezés után nem állította le az összes, külföldi politikai vezetőket érintő lehallgatási programot, mivel egyesek közülük hasznos információkhoz juttatják az Egyesült Államokat. Egyelőre azonban nem derült fény arra, hogy hány lehallgatásnak vetettek véget, és kik azok a külföldi vezetők, akiket mindmáig figyel az NSA – írja az amerikai napilap.

A lehallgatási botránnyal Kissinger úr kétségei is eloszlani látszanak: az NSA munkájának köszönhetően fel sem kell tárcsázni az európai politikusokat, csupán vissza kell hallgatni a szalagokat, hogy kiderüljön, mit főznek Európa konyhájában.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 08., szerda

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené
Hirdetés
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
2026. július 04., szombat

Kanári-szigetek: utazás az őslakosok nyomában Gran Canarián (1. rész)

Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.

Kanári-szigetek: utazás az őslakosok nyomában Gran Canarián (1. rész)
2026. június 30., kedd

Tanítónőportré: a kút lett a tábla, a játékból pedig hivatás

Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.

Tanítónőportré: a kút lett a tábla, a játékból pedig hivatás
Hirdetés
2026. június 29., hétfő

Cápák, repülőgéproncsok és búvárélmények a Vörös-tengertől Erdélyig – Búvároktató a „víz alatti moziról”

Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.

Cápák, repülőgéproncsok és búvárélmények a Vörös-tengertől Erdélyig – Búvároktató a „víz alatti moziról”
2026. június 27., szombat

Korzika megosztja Franciaországot: autonómia vagy egységes nemzetállam?

A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.

Korzika megosztja Franciaországot: autonómia vagy egységes nemzetállam?
2026. június 23., kedd

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség

A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez

Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.

Terroristagyanús futballvilág?
Terroristagyanús futballvilág?
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

2026. június 13., szombat

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán

Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán
Hirdetés
Hirdetés