2013. november 01., 10:192013. november 01., 10:19
Ha Európával akarok beszélni, akkor kit kell felhívnom? – tettel fel a költői kérdést évekkel ezelőtt a volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger. Úgy tűnik az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a kérdést egy huszárvágással oldotta meg: a német kancellártól kezdve, 60 millió spanyol mobilkészülékén át, egészen a legjelentősebb európai politikusokig, mindenkinek lehallgatta a telefonját. Kissinger úr nyugodtan hátradőlhet karosszékében: az Egyesült Államok titkosszolgálatai bőségesen nyújtanak információkat arról, mi történik Európa-szerte. No meg úgy általában a nagyvilágban. Hiszen a brazil elnök legalább úgy kikelt magából a lehallgatások miatt, mint a német kancellár…
Edward Snowden, a gyenge láncszem
Ahol kémek dolgoznak, ott számítani kell arra is, hogy előbb-utóbb valamelyiküknek eljár a szája – bizonyíték erre maga a történelem. Nem történt másként az NSA esetében sem: egyik informatikusuk, a ma már világhírnévnek örvendő Edward Snowden – vállalva azt a kockázatot, hogy soha többé nem teheti be a lábát szülőhazájába – kipakolt. A jobb híján egy orosz repülőtéren berendezkedett volt amerikai kém közölte a megdöbbent nagyvilággal: az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) több tízmillió amerikai telefonbeszélgetéseit hallgatta le egy titkos bírósági döntésre hivatkozva. A Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok szerint az NSA a PRISM fedőnevű rendszer segítségével a Microsoft, a Google, a Yahoo, a Facebook, a YouTube, a Skype, az AOL, az Apple és a PalTalk internetes óriásvállalatok és szolgáltatások adatforgalmát is megfigyelte. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az NSA hírszerzői külföldön is teljes mellbedobással végezték a munkát: a legfrissebb információk szerint mintegy 35 külföldi vezető politikus telefonbeszélgetéseit figyelte az ügynökség.
Saját szakállukra dolgoztak?
Úgy tűnik, az NSA főnökei saját maguk döntöttek arról, kiket és hogyan vesznek megfigyelés alá. Legalábbis ez derül ki Barack Obama amerikai elnök nyilatkozataiból. Az amerikai elnök ugyanis elismerte: miközben nagyon szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy a titkosszolgálatok mit tehetnek az országon belül, Edward Snowden, az NSA volt informatikusának kiszivárogatásai nyomán egy sor kérdés merült fel. „Ami a hírszerzők külföldi munkáját illeti, kevesebb a korlátozás” – mondta Obama.
Az amerikai elnök nem volt hajlandó nyilatkozni azokról a német sajtóértesülésekről, amelyek szerint ő tudta, hogy az NSA lehallgatta Angela Merkel német kancellár telefonját. Obama arra hivatkozott, hogy ez titkosított információ. A The Wall Street Journal című amerikai napilap úgy tudja, hogy az NSA a nyáron abbahagyta Angela Merkel német kancellár és több más vezető külföldi politikus telefonjának a lehallgatását, miután a tudomást szerzett róla a Fehér Ház is. Dianne Feinsten, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke közölte: a Fehér Ház biztosította őt, hogy nem folytatódik a szövetségeseket érintő adatgyűjtés. Leszögezte, hogy határozottan ellenzi a szövetséges országok – köztük Franciaország, Spanyolország, Mexikó és Németország –vezetőinek megfigyelését.
Angela Merkel, a jéghegy csúcsa
A jelek arra mutatnak, hogy felháborodott német kancellár esete csupán csepp a tengerben: az El Mundo című spanyol napilap már arról cikkezett – szintén az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva – , hogy az NSA 2012. december 10. és 2013. január 8. között mintegy 60,5 millió ember telefonbeszélgetésről gyűjtött adatokat Spanyolországban. Az amerikai ügynökség által végzett megfigyelés nem a beszélgetések tartalmának lehallgatását jelentette, hanem a hívások időtartamát és helyét, illetve a telefonszámokat és a telefonkészülékek adatait rögzítették. Az El Mundo információinak forrását illetően közölte: úgy jutott hozzá a Spanyolországot érintő dokumentumokhoz, hogy erről megállapodást kötött Glenn Greenwalddal, azzal a Brazíliában élő újságíróval, aki Snowden kiszivárogtatásai alapján hónapokkal ezelőtt először beszámolt az amerikaiak titkos adatgyűjtési programjáról. Mariano Rajoy spanyol kormányfő kijelentette: részletesen tájékozódni akar az ügyben és e célból berendelték a külügyminisztériumba James Costost, az Egyesült Államok madridi nagykövetét. Nem sokkal a spanyolok előtt a francia lapok arról írtak, hogy az NSA mintegy 70 millió francia telefonbeszélgetést is lehallgatta.
Tudta vagy nem?
A The Wall Street Journal című napilap amerikai illetékesek nyilatkozataiból arra következtet, hogy Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépése óta, tehát öt éven át nem tudott arról, hogy az NSA lehallgatja a világ vezetőinek telefonjait is. Az ügynökség olyan sok lehallgatást végzett, hogy gyakorlatilag nem tájékoztathatta mindegyikről a kormányzatot. Bár maga az elnök hagyta jóvá a hírszerző tevékenység tágabb értelemben vett „prioritásait”, de az NSA szintjén, az elnök tudomása nélkül hozták meg a konkrét döntéseket az ilyesfajta megfigyelésekről, és ez a gyakorlat jelenleg felülvizsgálat alatt van.
A The Wall Street Journal megjegyzi, hogy az amerikai kormányzat a nyári leleplezés után nem állította le az összes, külföldi politikai vezetőket érintő lehallgatási programot, mivel egyesek közülük hasznos információkhoz juttatják az Egyesült Államokat. Egyelőre azonban nem derült fény arra, hogy hány lehallgatásnak vetettek véget, és kik azok a külföldi vezetők, akiket mindmáig figyel az NSA – írja az amerikai napilap.
A lehallgatási botránnyal Kissinger úr kétségei is eloszlani látszanak: az NSA munkájának köszönhetően fel sem kell tárcsázni az európai politikusokat, csupán vissza kell hallgatni a szalagokat, hogy kiderüljön, mit főznek Európa konyhájában.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!