
Oroszország felügyeletével január 1-jétől Eurázsiai Gazdasági Unió néven vált működőképessé egy új gazdasági szövetség. Az Európai Unió mintájára életre hívott szervezet hosszabb távon az Európába irányuló teljes földgázmennyiséget felügyelné.
2015. január 10., 14:402015. január 10., 14:40
Összesen 170 millió lakossal és a Föld felületének mintegy 15 százalékát kitevő területen, négy állam részvételével lépett működésbe január elsejétől az Eurázisia Gazdasági Unió. Előzményeként 2000. október 10-én a kazasztáni Asztanában Oroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország, Kirgisztán és Tádzsikisztán elnöke létrehozta az Eurázsiai Gazdasági Közösséget, amelynek 2006-ban Üzbegisztán is tagja lett, később azonban visszavonult a Moszkva által felügyelt közösségből. Az immár 15 éve működő gazdasági közösség nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket. A továbblépés fontosságát 2011-ben először Vlagyimir Putyin, majd 2013-ban az őt követő orosz államfő, Dimitrij Medvegyev hangsúlyozta. Az időközben létrejött orosz–fehérorosz–kazah vámunió továbblépést jelentett a kétezres évek eleji állapotokhoz képest, Oroszország azonban az Európai Unió mintájára akarta intézményesíteni a résztvevő tagállamok uniós együttműködését.
A 2011-ben ismertté vált orosz elképzeléssel azonban többen nem értettek egyet. A négy évvel ezelőtti csúcstalálkozón megfigyelői státusban részt vevő Viktor Janukovics ukrán elnök nem tartotta indokoltnak országa csatlakozását a putyini unióhoz, a két másik megfigyelői státust élvező ország, Moldova Köztársaság és Örményország elnöke pedig tartózkodott. Az új gazdasági unió létrejöttét Oroszország mellett akkor Fehéroroszország, Kirgisztán és Tádzsikisztán támogatta.
Szabad áruforgalom
A január elsejétől működő Eurázsiai Gazdasági Unió Oroszországgal, Kazasztánnal és Fehéroroszországgal indult, majd január 2-án Örményország is aláírta a belépési szerződést, így négy taggal kezdhette el működését az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad forgalmát célul kitűző új unió. A szerződés szerint Örményország is teljes jogú tagja a gazdasági szövetségnek, azonban a vámok, a növény- és állategészségügyi szabványok és az árumozgás szabályainak harmonizálására néhány év türelmi időt kapott.
Az unió alkotmányos kerete széleskörű együttműködést ír elő az energia-, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedéspolitika összehangolására és fejlesztésére. A tagországok arra is kötelezettséget vállalnak, hogy egymás állampolgárai számára ingyenes orvosi és szociális ellátást biztosítanak. A köz- és a felsőoktatás kapui az unióban részt vevő minden állampolgár számára hozzáférhetővé válik.
A merész tervek ezzel nem érnek véget. Az Európai Gazdasági Unió egységes gyógyszerpiacot szeretne kiépíteni, 2019-re pedig egységes villamosenergia-piac, 2025-re pedig az egységes kőolaj- és földgázpiac létrejöttét vizionálják.
Egyes gazdasági terveik az Európai Unión belüli együttműködéshez képest is merészebb elképzelések, a gazdasági együttműködésen túl azonban mégsem terveznek olyanszerű chartát, ami az uniós tagállamok értékelvű együttműködését, egymáshoz való viszonyát szabályozná.
Orosz erőfölény
Az egymást váltó két orosz államfő által szorgalmazott új eurázsiai unió népszerűségén sokat rontottak az Oroszország ellen tavaly bevezetett európai uniós és amerikai szankciók. Az utóbbi hónapokban Moszkva stratégiája egyféle kitörési lehetőséget látott az új együttműködésben, arra törekedve, hogy minden olyan volt szovjet ázsiai tagországot bevonjon, amely az Európai Unió tagországainak a földgázellátásában játszhat szerepet. Ez jól látszik az orosz diplomácia brüsszeli megnyilvánulásaiban is: az orosz nagykövet arra próbálja rávenni a brüsszeli illetékeseket, hogy ezután az új gazdasági unióval tárgyaljanak, mintegy átlépve az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatótávolságán.
Az Európai Unión belül nem egységes az új gazdasági unió szerepének értékelése, illetve az együttműködéstől való elzárkózás. Az orosz nagykövet Brüsszelben arról beszélt, hogy Angela Merkel német kancellár nyitottságot mutat az új gazdasági közösséggel való szélesebb körű együttműködésre, de jól látható a francia államfő békülékenyebb álláspontja is Oroszország irányába. (A napokban François Hollande az Oroszország elleni szankciók lehetséges felfüggesztéséről beszélt annak kapcsán, hogy nemrég személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel.)
Az egykori volt szovjet tagköztársaságok közül Kirgizisztán is jelezte, hogy csatlakozni kíván az új szövetséghez, májusban írná alá a csatlakozási szerződést. Az Eurázsiai Gazdasági Uniónak Moszkvában székel a Gazdasági Bizottsága, a pénzügyi szabályozó hatósága Almatiban, a kereskedelmi ügyeket tárgyaló bírósága pedig Minszkben. Rotációs alapon, egy-egy évig az Eurázsiai Uniót a benne részt vevő tagállamok vezetik, idén a fehérorosz elnökség a soros.
Magyar kilátások
EU-s szakemberek szerint a Putyin által megálmodott és az Európai Unió ellenpólusaként életre hívott Eurázsiai Gazdasági Unió már eleve azért sem lehet egyenrangú az EU-val, mert az eurázsiai gazdasági közösség 2700 milliárd eurós GDP-jével szemben az EU Bruttó Nemzeti Összterméke 16 700 milliárd euró, azaz hétszer nagyobb. A putyini törekvéseket bírálók szerint az Eurázsiai Unió leginkább abban különbözik az Európai Uniótól, hogy nem értékek, hanem gazdasági érdekek mentén jött létre. A sokat bírált EU-ban például nem lehetne helye a demokratikus intézményrendszer látszatára sem adó Fehéroroszországnak, az orosz érdekszférába tartozó volt szovjet tagállamokban azonban ilyen apróságra nem adnak: ezzel is magyarázható, hogy az uniós szerződések kidolgozásakor Moszkva tapintatosan került minden olyan belső szabályozást, amely a demokrácia intézményi működésének a számonkérését, a beleszólást egymás „belügyeibe” körülírná. Ahogyan egyik bírálója fogalmazott: odahaza minden kis diktátor azt tesz, amit akar, csupán a közös gázeladás a fontos.
Persze, nem mindenki látja ennyire borúsan az Oroszország köré szerveződött új unió helyzetét. Az energiahordozók megbízható importjában érdekelt európai államok közül többen – köztük Magyarország is – szeretné normalizálni kapcsolatait Oroszországgal. Magyarország ebben példát is mutat, hiszen a Keleti Nyitás folyamatának éllovasaként nemcsak Oroszországgal, hanem a posztszovjet térség többi államával is új kereskedelmi együttműködésre törekszik. Az orosz–magyar kapcsolatok bővülése egyféle magyar hídfőállás kialakítását segítheti elő az Oroszország által meghatározott közös eurázsiai gazdasági konglomerátum számára az EU fele. Amennyiben ezt a magyar tökevést nem hiúsítja meg brüsszeli ellenállás, Magyarország az új Eurázsiai Gazdasági Unió egyik fontos haszonélvezője lehet.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
szóljon hozzá!