Hirdetés

Gazdasági unió orosz felügyelettel

Oroszország felügyeletével január 1-jétől Eurázsiai Gazdasági Unió néven vált működőképessé egy új gazdasági szövetség. Az Európai Unió mintájára életre hívott szervezet hosszabb távon az Európába irányuló teljes földgázmennyiséget felügyelné.

EN-összeállítás

2015. január 10., 14:402015. január 10., 14:40

Összesen 170 millió lakossal és a Föld felületének mintegy 15 százalékát kitevő területen, négy állam részvételével lépett működésbe január elsejétől az Eurázisia Gazdasági Unió. Előzményeként 2000. október 10-én a kazasztáni Asztanában Oroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország, Kirgisztán és Tádzsikisztán elnöke létrehozta az Eurázsiai Gazdasági Közösséget, amelynek 2006-ban Üzbegisztán is tagja lett, később azonban visszavonult a Moszkva által felügyelt közösségből. Az immár 15 éve működő gazdasági közösség nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket. A továbblépés fontosságát 2011-ben először Vlagyimir Putyin, majd 2013-ban az őt követő orosz államfő, Dimitrij Medvegyev hangsúlyozta. Az időközben létrejött orosz–fehérorosz–kazah vámunió továbblépést jelentett a kétezres évek eleji állapotokhoz képest, Oroszország azonban az Európai Unió mintájára akarta intézményesíteni a résztvevő tagállamok uniós együttműködését.

A 2011-ben ismertté vált orosz elképzeléssel azonban többen nem értettek egyet. A négy évvel ezelőtti csúcstalálkozón megfigyelői státusban részt vevő Viktor Janukovics ukrán elnök nem tartotta indokoltnak országa csatlakozását a putyini unióhoz, a két másik megfigyelői státust élvező ország, Moldova Köztársaság és Örményország elnöke pedig tartózkodott. Az új gazdasági unió létrejöttét Oroszország mellett akkor Fehéroroszország, Kirgisztán és Tádzsikisztán támogatta.

Szabad áruforgalom

A január elsejétől működő Eurázsiai Gazdasági Unió Oroszországgal, Kazasztánnal és Fehéroroszországgal indult, majd január 2-án Örményország is aláírta a belépési szerződést, így négy taggal kezdhette el működését az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad forgalmát célul kitűző új unió. A szerződés szerint Örményország is teljes jogú tagja a gazdasági szövetségnek, azonban a vámok, a növény- és állategészségügyi szabványok és az árumozgás szabályainak harmonizálására néhány év türelmi időt kapott.

Az unió alkotmányos kerete széleskörű együttműködést ír elő az energia-, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedéspolitika összehangolására és fejlesztésére. A tagországok arra is kötelezettséget vállalnak, hogy egymás állampolgárai számára ingyenes orvosi és szociális ellátást biztosítanak. A köz- és a felsőoktatás kapui az unióban részt vevő minden állampolgár számára hozzáférhetővé válik.

A merész tervek ezzel nem érnek véget. Az Európai Gazdasági Unió egységes gyógyszerpiacot szeretne kiépíteni, 2019-re pedig egységes villamosenergia-piac, 2025-re pedig az egységes kőolaj- és földgázpiac létrejöttét vizionálják.

Egyes gazdasági terveik az Európai Unión belüli együttműködéshez képest is merészebb elképzelések, a gazdasági együttműködésen túl azonban mégsem terveznek olyanszerű chartát, ami az uniós tagállamok értékelvű együttműködését, egymáshoz való viszonyát szabályozná.

Orosz erőfölény

Az egymást váltó két orosz államfő által szorgalmazott új eurázsiai unió népszerűségén sokat rontottak az Oroszország ellen tavaly bevezetett európai uniós és amerikai szankciók. Az utóbbi hónapokban Moszkva stratégiája egyféle kitörési lehetőséget látott az új együttműködésben, arra törekedve, hogy minden olyan volt szovjet ázsiai tagországot bevonjon, amely az Európai Unió tagországainak a földgázellátásában játszhat szerepet. Ez jól látszik az orosz diplomácia brüsszeli megnyilvánulásaiban is: az orosz nagykövet arra próbálja rávenni a brüsszeli illetékeseket, hogy ezután az új gazdasági unióval tárgyaljanak, mintegy átlépve az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatótávolságán.

Az Európai Unión belül nem egységes az új gazdasági unió szerepének értékelése, illetve az együttműködéstől való elzárkózás. Az orosz nagykövet Brüsszelben arról beszélt, hogy Angela Merkel német kancellár nyitottságot mutat az új gazdasági közösséggel való szélesebb körű együttműködésre, de jól látható a francia államfő békülékenyebb álláspontja is Oroszország irányába. (A napokban François Hollande az Oroszország elleni szankciók lehetséges felfüggesztéséről beszélt annak kapcsán, hogy nemrég személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel.)

Az egykori volt szovjet tagköztársaságok közül Kirgizisztán is jelezte, hogy csatlakozni kíván az új szövetséghez, májusban írná alá a csatlakozási szerződést. Az Eurázsiai Gazdasági Uniónak Moszkvában székel a Gazdasági Bizottsága, a pénzügyi szabályozó hatósága Almatiban, a kereskedelmi ügyeket tárgyaló bírósága pedig Minszkben. Rotációs alapon, egy-egy évig az Eurázsiai Uniót a benne részt vevő tagállamok vezetik, idén a fehérorosz elnökség a soros.

Magyar kilátások

EU-s szakemberek szerint a Putyin által megálmodott és az Európai Unió ellenpólusaként életre hívott Eurázsiai Gazdasági Unió már eleve azért sem lehet egyenrangú az EU-val, mert az eurázsiai gazdasági közösség 2700 milliárd eurós GDP-jével szemben az EU Bruttó Nemzeti Összterméke 16 700 milliárd euró, azaz hétszer nagyobb. A putyini törekvéseket bírálók szerint az Eurázsiai Unió leginkább abban különbözik az Európai Uniótól, hogy nem értékek, hanem gazdasági érdekek mentén jött létre. A sokat bírált EU-ban például nem lehetne helye a demokratikus intézményrendszer látszatára sem adó Fehéroroszországnak, az orosz érdekszférába tartozó volt szovjet tagállamokban azonban ilyen apróságra nem adnak: ezzel is magyarázható, hogy az uniós szerződések kidolgozásakor Moszkva tapintatosan került minden olyan belső szabályozást, amely a demokrácia intézményi működésének a számonkérését, a beleszólást egymás „belügyeibe” körülírná. Ahogyan egyik bírálója fogalmazott: odahaza minden kis diktátor azt tesz, amit akar, csupán a közös gázeladás a fontos.

Persze, nem mindenki látja ennyire borúsan az Oroszország köré szerveződött új unió helyzetét. Az energiahordozók megbízható importjában érdekelt európai államok közül többen – köztük Magyarország is – szeretné normalizálni kapcsolatait Oroszországgal. Magyarország ebben példát is mutat, hiszen a Keleti Nyitás folyamatának éllovasaként nemcsak Oroszországgal, hanem a posztszovjet térség többi államával is új kereskedelmi együttműködésre törekszik. Az orosz–magyar kapcsolatok bővülése egyféle magyar hídfőállás kialakítását segítheti elő az Oroszország által meghatározott közös eurázsiai gazdasági konglomerátum számára az EU fele. Amennyiben ezt a magyar tökevést nem hiúsítja meg brüsszeli ellenállás, Magyarország az új Eurázsiai Gazdasági Unió egyik fontos haszonélvezője lehet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 17., vasárnap

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország

,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások

Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások
2026. május 12., kedd

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső

A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső
2026. május 10., vasárnap

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön

Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön
Hirdetés
2026. május 08., péntek

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?

Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?
2026. május 07., csütörtök

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe

Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe
2026. május 04., hétfő

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik

Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik
Hirdetés
2026. május 03., vasárnap

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség
2026. április 30., csütörtök

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését

Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését
2026. április 30., csütörtök

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő

Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő
Hirdetés
Hirdetés