A romaintegrációt kéri számon Soros

Krivánszky Miklós, Brüsszel

Soros György, az Open Society Foundation elnökének fővédnökségével került sor júniusban, Brüsszelben a Roma Integráció 2020 című konferenciára. A nemzetközi közéletben folyamatosan jelen levő és vérmes véleményeivel nagy vitákat gerjesztő milliárdos üzletember elköteleződése közismert: ő az, aki az utóbbi egy-két évtizedben a leghatározottabban szorgalmazta a cigányság európai integrációját.

A brüsszeli találkozó célja az EU-csatlakozás előtt álló nyugat-balkáni országok és Törökország eddigi eredményeinek és a szükséges lépések számbavétele volt. A résztvevők névsora – Blendi Klosi albán, Semiha Borovac bosznia-hercegovinai, Nezdet Mustafa macedón, Suad Numanovic montenegrói, Valon Murtezaj koszovói miniszterek, Miodrag Poledica szerb államtitkár és Deren Dogan Yavuz, Törökországnak az Európai Unió melletti állandó képviseleti tanácsosa és az érintett országok nagykövetei – alapján elmondható, olyan miniszterek és államtitkárok érkeztek, akiknek érdekük, hogy az Európai Unió részéről a csatlakozási tárgyalásokat vezető EB-biztossal és számos uniós intézmény beosztottjával körüljárják a témát.

Johannes Hahn EB-biztos megnyitójában azt hangsúlyozta, hogy a romák intergációja fontos eleme a bővítésnek. Ahhoz, hogy az érintett országok felvételt nyerhessenek az EU-ba, ezen a téren is kézzelfogható eredményeket kell felmutatniuk. A mostani konferencia tulajdonképpen egy tízéves program különböző fejezeteit és megvalósításait vette számba. Az EU-biztos szerint fenntartható eredményekre van szükség, az integráció csak úgy működik, ha az a való életben is megtapasztalható. „Soros György nagyban hozzájárult annak a szemléletnek a meghonosításához, hogy a romák megtartsák kultúrájukat, sajátosságaikat, és ezzel együtt integrálódjanak az európai társadalmakba. Valódi integrációról akkor beszélhetünk, ha az a társadalom minden szintjén teljes mértékű” – fogalmazott Johannes Hahn.

Tanulni kell a sikertelenségekből

Európában ma tizenöt millió roma él. Az EU-biztos úgy látja, a valós integráció csak akkor valósulhat meg, ha minden kormány konkrét, kivitelezhető terveket léptet életbe, ami elsősorban nem pénz, hanem elhatározás kérdése. Az Európai Bizottság szakemberei szerint az előzőleg már csatlakozott országok tapasztalatai alapján kell számba venni azt, hogy hol történtek hibák és hiányosságok. Ma már jól látható, hogy több kelet-európai EU-tagország látványos akciókat hajtott végre, hogy megfeleljen a csatlakozás feltételeinek, valójában azonban a romaintegrációt nem oldották meg. „Miután bekerültek az Európai Unióba, Románia, Szlovákia, Magyarország és Csehország felhagyott a romák integrációs erőfeszítéseivel” – fogalmazott az EU-biztos. Ebből okulva Brüsszel az új tagországok felvétele előtt sokkal komolyabban veszi a roma integrációt is. Feltételül szabja, hogy a pontos célkitűzések meghatározásának része kell hogy legyen a többországos projektek beindítása és azok anyagi feltételeinek biztosítása. Cserében az Európai Bizottság a programok egy részét finanszírozza. Ezek a programok arra kötelezik a tagjelölt balkáni országokat, hogy a romák oktatása, foglalkoztatása, egészségügyi ellátása és a lakásproblámák megoldása terén konkrét lépéseket tegyenek, amelyek számon kérhetőek. Az EU álláspontja szerint elsődleges lépés a krónikus szegénység enyhítése: a lecsúszott, anyagi nyomorban vergődő közösségek integrálására kevés az esély, így ennek kiküszöbölésére kell megtenni az első hathatós lépéseket. Az EU-biztos szerint az EU nem várja el, hogy ezt a jelölt országok kormányai önerőből vállalják fel, ehhez hathatós nemzetközi segítséget kapnak.

Soros: mindig szívügyem volt a romaintegráció

Felszólalásában Soros György azt hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni országok roma stratégiája lényegében EU-s kezdeményezés, ezért az Európai Uniónak nemcsak a szerepe, hanem a befolyása is számottevő. „A csatlakozókat arra kell rábírni, hogy jobban teljesítsenek, mint a már EU-taggá vált kelet-európai országok. Alapítványom hathatós szerepet vállalt abban, hogy a romakérdést a nemzeti kormányok és az EU napirendjére tűzze, és remélem, hogy az új Roma Integráció 2020 kezdeményezés a magasrangú politikusokat és hivatalnokokat arra készteti, hogy  kézzelfogható eredményeket biztosítsanak a roma polgárok számára Európa-szerte” – fogalmazott Soros. A milliárdos amerikai üzletember arra is kitért Brüsszelben, hogy a menekültválság európai térnyerésének nem szabad negatívan befolyásolnia a romakérdést. „A sikeres romaintegráció a menekültek sikeres integrációjának a példája is lehet” – fogalmazott, habár hozzátette: a kettőt nehéz összevetni, mert a két jelenség összetevői nagyon különböznek egymástól, kulturális és civilizációs meghatározói teljes mértékben eltérőek. Soros felszólalásában részletesen foglalkozott a migránsok kérdésével is. Úgy vélte, a menekültek heterogén jellege nehezen viselné az olyan megoldásokat, amelyeket a romák integrációja terén alkalmaztak. A menekültek iskolázottsági foka, társadalmi helye, önértékelése és a hátrahagyott társadalmakból magukkal hozott hagyományaik más-más szinten könnyítik vagy bonyolítják beilleszkedésüket. Ezzel szemben a romák integrációjának egyik előnye, hogy igazából nincsenek nyelvi nehézségeik, hiszen mindenhol beszélik az ország hivatalos nyelvét.

Soros szólt az integráció romaszempontjairól is. Úgy fogalmazott: fontos tényező az integrációs szándék, a hajlandóság, amely helytől és környezettől függően változó. Ennek kapcsán Soros György megítélésében számottevő változás észlelhető. Mint fogalmazott, az integráció célja nem az asszimiláció, tehát az oktatási rendszert ennek értelmében kell alakítani. Az óvodákat, iskolákat lehetőleg roma környezetben kell létrehozni. A kora gyermekkori (1–5 év közti) és az alapiskolai oktatás mentori rendszerben kell működjön, a gimnáziumi és középiskolai oktatás pedig iskola utáni foglalkoztatást is feltételez, hogy a diákok sikerrel vegyék a tanulmányi akadályokat. Az egyetemi felkészítést célozza a Romversitas program, hogy a cigányság minél hamarabb ki kudja termelni saját értelmiségét. Soros egy sikeres romaintegrációt többgenerációs perspektívában lát kivitelezhetőnek.

Felelevenítve az elmúlt évtized tapasztalatait, azt mondta: a romakérdés mindig szívügye volt, de nem biztos, hogy a kormányoknak is. Soros mégis sikernek tartja, hogy a számos kelet-európai országban felellhető etnikai kirekesztés ellenére az uniós erőfeszítések átsegítették a kormányokat a nehézségeken, és különböző szinteken beindult a romák integrációja. Soros szerint a 2020 roma projekt a tíz évvel ezelőtt elkezdődött folyamat befejező szakasza lesz. Ennek egyik finanszírozója továbbra is a Soros Alapítvány marad, amelynek névadója szerint az egyik célja a roma oktatási alap kibővítése. Ennek részfinanszírozásába beszállt a Világbank is. Soros fontosnak tartotta a Berlinbe tervezett Roma Kulturális Intézet létrehozását is.

Az Erdélyi Napló részéről megkérdeztük Soros Györgyöt, hogy miként vélekedik Nely Maes flamand EP-képviselő által 1999-ben felvetett Közép-Európai Roma Egyetem létrehozásáról Kassán, illetve egy bukaresti székhelyű, balkáni romákat ellátó egyetem alapításáról. Kérdésünkre Soros György azt válaszolta, hogy ennek a két egyetemnek a létrehozása szegregációhoz vezetne a roma közösségben, illetve elősegítené az asszimilációt, ezért nem támogatja.

A többségi politikusok szerint elégedettek a romák

A jelenlévő miniszterek előadásaikban az eddig elért eredményeket ecsetelték bemutatva kormányaik idevágó célkitűzéseit. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a rengeteg megvalósításnál csak a tervek voltak impozánsabbak. A macedón Nezdet Mustafa miniszter szerint hazájában négyezer roma diák kap rendszeresen ösztöndíjat, aminek köszönhetően a középiskolába járó roma diákok hetven százaléka beiratkozik egyetemre is. Mustafa szerint az országban nemcsak a roma oktatás terén nyitottak új fejezetet, hanem a cigányság lakhatási problémáin is sokat javítottak az elmúlt években. Semiha Borovac szerint Boszniában mintegy huszonötezer roma él, de különösebb problémáik nincsenek, szerinte a cigány közösség elégedett. De hasonlóan optimista volt a szerb Miodrag Poledica is, aki többek között arról számolt be, hogy a belgrádi egyetemen roma filológiai szak indult. A török helyzetről szólva a török diplomatától megtudtuk, hogy országában szociális integrációs program működik sikeresen.

Ez a diplomáciai pávatánc azokat az üléseket juttatták eszünkbe, amelyeknek Románia, Csehország és Szlovákia csatlakozási folyamatánál lehettünk tanúi Brüsszelben, amikor a többségi politikusok magabiztosan állították, hogy a kisebbségeket érintő kérdésekben nagyon jól állunk, tehát a kisebbségek – közöttük a magyarok – elégedettek. A hallgatóság soraiból többen is megkérdezték, hogy ezúttal lesz-e politikai akarat arra, hogy az eddigi tapasztalatoktól eltérően a romák helyzete – a többi kisebbségével együtt – valóban rendeződjön a nyugat-balkáni országokban is?