Hirdetés

Tárgyalások zajlanak Korzika autonómiájáról, az Európai Szabad Szövetség Erdélyre is figyel

Elkötelezett autonómiapártiak. Strasbourgi csoportkép az EFA kongresszusi résztvevőivel •  Fotó: Facebook/Szilágyi Zsolt

Elkötelezett autonómiapártiak. Strasbourgi csoportkép az EFA kongresszusi résztvevőivel

Fotó: Facebook/Szilágyi Zsolt

Az európai regionalistákat és autonomistákat tömörítő Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance – EFA) – az európai parlamenti választásokra való felkészülés jegyében – Strasbourgban tartotta kongresszusát. Romániai tagpártja, az Erdélyi Magyar Szövetség részéről Zakariás Zoltán pártelnök és Szilágyi Zsolt, az EMSZ Külügyi- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője vett részt. Szilágyi Zsoltot az őshonos európai népcsoportok autonómiaküzdelméről kérdeztük. Illetve arról is, hogy mit üzenhet az erdélyi magyarságnak az a tény, hogy a francia kormány részéről elkezdődött az egyeztetés a korzikai autonómia megvalósításáról.

Makkay József

2023. október 27., 18:112023. október 27., 18:11

2023. október 28., 09:362023. október 28., 09:36

– Az Erdélyi Magyar Néppárt 2015 óta tagja az Európai Szabad Szövetségnek. Milyen meggondolásból kérték felvételüket az európai uniós párttömörülésbe?

– Az erdélyi magyar nemzeti erők és az Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance – EFA) kapcsolata immár két évtizede tart. Természetes módon kerestük egymás társaságát, hiszen az önrendelkezés igénye és a nemzeti közösségek jogainak programszerű képviselete egyetlen más európai tömörülésre sem érvényes.

Hirdetés
Idézet
Kétéves megfigyelő státus után, 2015-ben fogadtak be teljes jogú tagnak, majd személyemben első alkalommal Romániából alelnököt is választottak.

– Az Európai Szabad Szövetség az európai regionalista és önrendelkezés-párti politikai szervezetek szövetsége. Milyen országokban vannak jelen?

– Az EFA a tíz bejegyzett európai párt közül az egyetlen, amelyik az önrendelkezést képviseli. Érdekes egybeesés, hogy az Európai Unió lakosságának tíz százaléka valamely etnikai vagy nemzeti közösséghez tartozik. A pártot 1981-ben jegyezték be, bő negyvenéves tapasztalat fűződik tevékenységéhez.

Idézet
A pártcsaládhoz tartozik a skót, a flamand, a katalán és a korzikai kormányok miniszterelnöke és a regionális parlamentek legnagyobb frakciói.

19 európai tagállamban vagyunk jelen, összesen 41 tagpártunk van. Mindez számunkra azt is jelenti, hogy az európai politikához tudjuk közelebb vinni az erdélyi ügyet.

Zakariás Zoltán, Jordi Solé EP-képviselő, az EFA főtitkára, Lorena Lopez EFA-elnök és Szilágyi Zsolt •  Fotó: Facebook/Szilágyi Zsolt Galéria

Zakariás Zoltán, Jordi Solé EP-képviselő, az EFA főtitkára, Lorena Lopez EFA-elnök és Szilágyi Zsolt

Fotó: Facebook/Szilágyi Zsolt

– Hogyan jellemezné az EFA pártideológiáját?

– Elég nagy belső változatosságot mutat, mert nem a klasszikus politikai eszmék köré szerveződött szövetségről van szó, viszont az önrendelkezés a közös érték. Meg kell, hogy találjuk az együttműködés lehetőségét akkor is, ha a nyugat-európai nemzeti mozgalmak általában baloldaliak, a kelet-közép-európaiak pedig inkább jobboldaliak vagy centristák.

Idézet
Az utóbbi évtizedben sikerült kelet felé terjeszkedni, az egykori vasfüggöny keleti oldaláról is vannak már pártok

– Lengyelországból, Csehországból, Romániából és Bulgáriából –, de a volt szovjet térségből is. A tagság feltétele, hogy a párt békés eszközökkel harcoljon és képviselje egy régió vagy egy közösség érdekeit.

Az erdélyi résztvevők Korzika kulturális miniszterével, Antonia Lucianival •  Fotó: Facebook/Szilágyi Zsolt Galéria

Az erdélyi résztvevők Korzika kulturális miniszterével, Antonia Lucianival

Fotó: Facebook/Szilágyi Zsolt

– Az EFA kiemelt ,,vadászterülete” Katalónia, folyamatosan kiáll a börtönbe került függetlenségpárti katalán politikusok mellett. Megítélése szerint milyen irányba tart a katalán kérdés megoldása?

– A spanyol választások nyomán mindkét oldal rá van kényszerítve a kompromisszumokra. Nagy dolog, hogy az EFA tagpártjai elérték, hogy Brüsszelben Spanyolország javasolta, hogy a katalán és a baszk legyenek az unió hivatalos nyelvei. Jó esély van arra, hogy az EFA tagpártjai részesei legyenek az új spanyol kormányzati többségnek. Ugyanakkor Korzika sokat szenvedett évtezedei után

Idézet
Párizs is belátta, hogy a sziget autonómiát követel és érdemel, ezért már hónapok óta tárgyalások zajlanak Korzika autonóm státusának megteremtésétől.

Az elzászi Unser Land is autonómiát követel a hazáját jelentő régiójának. Azt hiszem a spanyol és a francia példák nyomán Bukarestnek is be kellene látnia, hogy az autonómiáról szóló igazi párbeszéd visszautasítása Romániában tarthatatlan és nem szolgálja sem a demokrácia, sem pedig a stabilitás ügyét. Ebben a témában Bukarestnek is váltania kellene.

– Nemrég tértek haza az EFA Strasbourgban szervezett kongresszusáról. Hogyan értékelné az idei találkozót, milyen fontosabb célkitűzéseket fogalmazott meg?

– Jövőre európai választások lesznek, megkezdtük a felkészülést. Elfogadtuk a választási programot és kijelöltük azt a két csúcsjelöltet, akik az európai vitákban fogják képviselni politikai közösségünket. Egy fiatal hölgy, Maylis Rosberg a németországi dánok képviseletében és Raul Romeva volt katalán külügyminiszter, aki a 2017-es katalán népszavazás után politikai fogolyként négy évet ült börtönben. Erdélyből Zakariás Zoltán elnökünkkel vettünk részt a kongresszuson. A programdokumentum szavazásánál több olyan javaslatunkat is elfogadták, amelyet az EP-kampányban képviselni fogunk szerte Európában. Ilyenek például az Európai Kisebbségi Ombudsman intézményének létrehozása, a választási küszöb helyett a belga model alkalmazása, vagyis részarányos helyek biztosítása a kisebbségeknek és az uniós döntéshozatalnál a veto megtartása a fontos ügyek eldöntésénél.

– Az Európai Unióban háttérbe szorultak a magyar autónómiatörekvések, polgári kezdeményezéseink vakvágányra futottak. Az EFA milyen mértékben és hatékonysággal tudja felvállalni a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvéseket?

– Jó látni, hogy amit mi követelünk az Európa-szerte érvényes, értelmezhető és támogatható kérés. Az EFA is támogatja. A probléma az EU döntéshozási szerveivel – elsősorban az Európai Bizottsággal – van, ugyanis az a cinikus visszautasítás, amellyel a Minority Safe Packet és a nemzeti régiókról szóló sikeres aláírásgyűjtéseket kezelik, megbocsáthatatlan. Éppen ezért

Idézet
az EFA partnerének és szövetségesének tekinti mindazokat a szervezőket és kezdeményezőket, akik az aláírásgyűjtést sikerre vitték.

– A korábbi választásokon a romániai pártok közül egyedül az Erdélyi Magyar Néppártnak volt hangsúlyos kampánya Románia közigazgatásának régiók szerinti újjászervezésére. A mai helyzetben, amikor a kormánypártok egyre gyakrabban emlegetik a közigazgatási reformot, ezt hogyan kellene elkezdeni?

– A társadalmi vita megkerülhetetlen, és az is, hogy a reform a történelmi régiókon alapuljon. Ahogyan az európai regionalisták mondják: a régiót nem kijelölni kell, hanem elfogadni. Az európai regionalizmus, szubszidiaritás és a sikeres federális országok jó kiindulópontot adnak. Azt mondtuk, hogy Románia transzilvanizálását akarjuk, ami ma is változatlanul érvényes.

– Mi jellemzi a romániai magyarság autonómiaküzdelmét? Miben van egyetértés a romániai magyar politikai alakulatok között? Mit tudnak közösen képviselni, illetve milyen esélyek vannak a magyar autonómiatörekvések megvalósítására?

– Nem szabad feladnunk, ki kell tartani. Látható, hogy Bukarest mindeddig csak a nyelvi, kulturális jogokról akart tárgyalni. Azonban az a tény, hogy Magyarországon és Szerbiában immár hosszú évek, évtizedek óta működik a személyelvű, kulturális autonómia, és Skócia és Katalónia népszavazást rendezett, ez nekünk is reményt ad. A Székely Nemzeti Tanács is megtartotta véleménynyilvánító népszavazását. Sok minden változik Európában és a világban, és nálunk is fog.

– Mekkora szerepe lehet Magyarországnak, a magyar kormánynak az erdélyi magyar autonómiaküzdelem sikerre vitelében?

– Látjuk, hogy Magyarország önrendelkezés-párti ország. Saját maga akarja meghatározni sorsát. Azt hiszem, ez az elv egyetemes és alkalmazható a méret és a mérték betartásával a Kárpát-medencében is. A franciához hasonló alkotmányos reformra van szükség Romániában is. Ehhez egy gazdasági alapon álló partnerség adhatá a közös alapot a két ország és nemzet között. Mi mindig békésen, demokratikusan harcoltunk jogainkért. Az autonómiával a magyarság a megmaradás keretét teremtené meg, és Románia is gazdagabb és demokratikusabb lenne.

korábban írtuk

Vasárnap több mint száz településen őrtüzekkel emlékeztetnek Székelyföld autonómiaigényére
Vasárnap több mint száz településen őrtüzekkel emlékeztetnek Székelyföld autonómiaigényére

Őrtüzekkel emlékeztetnek vasárnap a székelyföldi autonómiaigényre több mint száz településen Székelyföld Autonómiájának Napján – közölte az MTI-vel Izsák Balázs, a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Feladatlap és műanyag figura élő irodalom helyett? Visszaesett a megrendelések száma, veszélyben a gyermeklapok

Idén először nem kelt el annyi példány, hogy a januárban hetvenéves Napsugár és a 45 éves Szivárvány gyermeklap fenntartsa önmagát: a szükséges 17 ezer helyett mindössze 14 200 fogyott. László Noémi főszerkesztővel beszélgettünk.

Feladatlap és műanyag figura élő irodalom helyett? Visszaesett a megrendelések száma, veszélyben a gyermeklapok
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK

Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK
2026. november 13., péntek

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?

Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?
2026. november 10., kedd

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt

Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt
Hirdetés
2026. november 04., szerda

Trump saját maga által előidézett kudarca

Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.

Trump saját maga által előidézett kudarca
2026. november 03., kedd

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben

Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.

Miért drágul megint a villanyáram?
Miért drágul megint a villanyáram?
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

Hirdetés
2026. október 21., szerda

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod

Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod
2026. október 20., kedd

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés

A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés
2026. október 19., hétfő

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e

Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e
Hirdetés
Hirdetés