Tárgyalások zajlanak Korzika autonómiájáról, az Európai Szabad Szövetség Erdélyre is figyel

– Az Európai Szabad Szövetség az európai regionalista és önrendelkezés-párti politikai szervezetek szövetsége. Milyen országokban vannak jelen?

– Az EFA a tíz bejegyzett európai párt közül az egyetlen, amelyik az önrendelkezést képviseli. Érdekes egybeesés, hogy az Európai Unió lakosságának tíz százaléka valamely etnikai vagy nemzeti közösséghez tartozik. A pártot 1981-ben jegyezték be, bő negyvenéves tapasztalat fűződik tevékenységéhez.

19 európai tagállamban vagyunk jelen, összesen 41 tagpártunk van. Mindez számunkra azt is jelenti, hogy az európai politikához tudjuk közelebb vinni az erdélyi ügyet.

– Lengyelországból, Csehországból, Romániából és Bulgáriából –, de a volt szovjet térségből is. A tagság feltétele, hogy a párt békés eszközökkel harcoljon és képviselje egy régió vagy egy közösség érdekeit.

Az elzászi Unser Land is autonómiát követel a hazáját jelentő régiójának. Azt hiszem a spanyol és a francia példák nyomán Bukarestnek is be kellene látnia, hogy az autonómiáról szóló igazi párbeszéd visszautasítása Romániában tarthatatlan és nem szolgálja sem a demokrácia, sem pedig a stabilitás ügyét. Ebben a témában Bukarestnek is váltania kellene.

– Nemrég tértek haza az EFA Strasbourgban szervezett kongresszusáról. Hogyan értékelné az idei találkozót, milyen fontosabb célkitűzéseket fogalmazott meg?

– Jövőre európai választások lesznek, megkezdtük a felkészülést. Elfogadtuk a választási programot és kijelöltük azt a két csúcsjelöltet, akik az európai vitákban fogják képviselni politikai közösségünket. Egy fiatal hölgy, Maylis Rosberg a németországi dánok képviseletében és Raul Romeva volt katalán külügyminiszter, aki a 2017-es katalán népszavazás után politikai fogolyként négy évet ült börtönben. Erdélyből Zakariás Zoltán elnökünkkel vettünk részt a kongresszuson. A programdokumentum szavazásánál több olyan javaslatunkat is elfogadták, amelyet az EP-kampányban képviselni fogunk szerte Európában. Ilyenek például az Európai Kisebbségi Ombudsman intézményének létrehozása, a választási küszöb helyett a belga model alkalmazása, vagyis részarányos helyek biztosítása a kisebbségeknek és az uniós döntéshozatalnál a veto megtartása a fontos ügyek eldöntésénél.

– Az Európai Unióban háttérbe szorultak a magyar autónómiatörekvések, polgári kezdeményezéseink vakvágányra futottak. Az EFA milyen mértékben és hatékonysággal tudja felvállalni a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvéseket?

– Jó látni, hogy amit mi követelünk az Európa-szerte érvényes, értelmezhető és támogatható kérés. Az EFA is támogatja. A probléma az EU döntéshozási szerveivel – elsősorban az Európai Bizottsággal – van, ugyanis az a cinikus visszautasítás, amellyel a Minority Safe Packet és a nemzeti régiókról szóló sikeres aláírásgyűjtéseket kezelik, megbocsáthatatlan. Éppen ezért

– A korábbi választásokon a romániai pártok közül egyedül az Erdélyi Magyar Néppártnak volt hangsúlyos kampánya Románia közigazgatásának régiók szerinti újjászervezésére. A mai helyzetben, amikor a kormánypártok egyre gyakrabban emlegetik a közigazgatási reformot, ezt hogyan kellene elkezdeni?

– A társadalmi vita megkerülhetetlen, és az is, hogy a reform a történelmi régiókon alapuljon. Ahogyan az európai regionalisták mondják: a régiót nem kijelölni kell, hanem elfogadni. Az európai regionalizmus, szubszidiaritás és a sikeres federális országok jó kiindulópontot adnak. Azt mondtuk, hogy Románia transzilvanizálását akarjuk, ami ma is változatlanul érvényes.

– Mi jellemzi a romániai magyarság autonómiaküzdelmét? Miben van egyetértés a romániai magyar politikai alakulatok között? Mit tudnak közösen képviselni, illetve milyen esélyek vannak a magyar autonómiatörekvések megvalósítására?

– Nem szabad feladnunk, ki kell tartani. Látható, hogy Bukarest mindeddig csak a nyelvi, kulturális jogokról akart tárgyalni. Azonban az a tény, hogy Magyarországon és Szerbiában immár hosszú évek, évtizedek óta működik a személyelvű, kulturális autonómia, és Skócia és Katalónia népszavazást rendezett, ez nekünk is reményt ad. A Székely Nemzeti Tanács is megtartotta véleménynyilvánító népszavazását. Sok minden változik Európában és a világban, és nálunk is fog.

– Mekkora szerepe lehet Magyarországnak, a magyar kormánynak az erdélyi magyar autonómiaküzdelem sikerre vitelében?

– Látjuk, hogy Magyarország önrendelkezés-párti ország. Saját maga akarja meghatározni sorsát. Azt hiszem, ez az elv egyetemes és alkalmazható a méret és a mérték betartásával a Kárpát-medencében is. A franciához hasonló alkotmányos reformra van szükség Romániában is. Ehhez egy gazdasági alapon álló partnerség adhatá a közös alapot a két ország és nemzet között. Mi mindig békésen, demokratikusan harcoltunk jogainkért. Az autonómiával a magyarság a megmaradás keretét teremtené meg, és Románia is gazdagabb és demokratikusabb lenne.

korábban írtuk

Vasárnap több mint száz településen őrtüzekkel emlékeztetnek Székelyföld autonómiaigényére

Őrtüzekkel emlékeztetnek vasárnap a székelyföldi autonómiaigényre több mint száz településen Székelyföld Autonómiájának Napján – közölte az MTI-vel Izsák Balázs, a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.