Hirdetés

Még messze van az orosz–ukrán háború vége: beszélgetés Stier Gábor politikai elemzővel, Oroszország-szakértővel

Stier Gábor a moszkvai találkozón személyesen is feltett kérdéseket Vlagyimir Putyin orosz elnöknek

Stier Gábor a moszkvai találkozón személyesen is feltett kérdéseket Vlagyimir Putyin orosz elnöknek

Néhány napja ülésezett Moszkvában a Valdaj Klub. Számos volt államfő, tudós, egykori és jelenlegi politikus, valamint újságíró találkozik rendszeresen, ahol állandó vendég Vlagyimir Putyin orosz elnök. A klubnak egyetlen magyar tagja van: Stier Gábor újságíró, politikai elemző. Őt kérdeztük az ukrajnai háborúról és Oroszország jövőjéről.

Samu Tamás Gergő

2022. november 06., 09:182022. november 06., 09:18

2022. november 07., 08:262022. november 07., 08:26

– Újságíróként a világ egyik legbefolyásosabb és manapság legvitatottabb emberét, Vlagyimir Putyint kérdezte a Valdaj Klub moszkvai találkozóján. Egy ilyen helyzetben mennyire lehet valódi kérdéseket feltenni, és nem sablonos politikusi válaszokat kapni?
– Mint azt a televíziós felvételekből láthatták, fel lehet tenni valódi kérdéseket Vlagyimir Putyinnak. Én legalábbis nem gondolom sablonosnak azt, amikor azt kérdeztem az orosz elnöktől, gondolta-e volna február 24-én, hogy nyolc hónap múlva is a harcokról beszélünk. Azt is valódinak érzem, amikor

Idézet
kicsit évődve arról faggattam az orosz államfőt, hogy két év múlva vajon ukrán vagy orosz vízummal juthatok el egyik kedvenc városomba, Odesszába.

Éles kérdéseket tett fel Vlagyimir Putyin beszéde után a moderátor is, majd a résztvevők már kevésbé voltak bátrak, és többen inkább egyfajta udvariaskodásra használták az adódó lehetőséget. Putyin egyébként tartalmasan válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek beleillettek az orosz narratívába. Több felvetést azonban inkább megkerült. Részben érthető módon, hiszen a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben egy politikus nem mondhat akármit. Ezért adott kitérő választ nekem is, bár megjegyzem, valahol ez is válasz. Az viszont egyértelműen látszott, hogy élvezte a helyzetet, és érdekesnek találta a kérdést. A legfontosabb üzenete az volt, hogy Oroszország kész tárgyalni, de Ukrajna nem akar. Az orosz sajtónak egyébként tetszettek a kérdések: ez derült ki abból is, hogy a találkozó után sok újságíró megkeresett, s Putyin helyett egyebek mellett tőlem vártak arra választ, hogy elfoglalják-e az orosz csapatok az egész történelmi Novorossziját és hogyan látom a háború kimenetelét. A kérdés erről szólt, és ezt Putyin is jól értette. Én elégedett voltam az orosz államfő válaszával.

Hirdetés

– A klub fórumán azok vesznek részt, akik figyelemmel kísérik Oroszország helyzetét, vagy kötődnek is hozzá. Hogyan változtak idén a részvevők?   
– A rájuk nehezedő nyomás miatt inkább az európaiak maradtak távol, de így is volt francia, német, norvég, görög és brit meghívott, míg az óceánon túlról érkeztek egyesült államokbeli és kanadai felszólalók, köztük az ismert közgazdász, Jeffrey Sachs is. Az előadások és viták mellett a meghívottak listája is tükrözte az orosz külpolitika fordulását: többen érkeztek Kínából, Indiából, Indonéziából, az arab világból és Latin-Amerikából.

– Sok befolyásos politikus, tudós, újságíró vesz részt a fórumon. Amikor Önt régi barátként köszöntik, nyilván szóba kerül Magyarország nemzetközi szerepe is. Mit gondolnak rólunk?
– Korábban nem beszéltek Magyarországról – 2009 óta vagyok a klub tagja –, most viszont annál többször említették. Az orosz elemzők és a sajtó érdeklődése egyértelműen megnőtt Magyarország iránt, de tájékozott volt a magyar kormány és az Európai Unió viszonyáról az indiai szakértő is.

Idézet
Tisztelik és értékelik a magyar miniszterelnök bátorságát – néhányan már féltik is –, szuverenitását, egyetértenek a konzervatív és a keresztény értékek melletti kiállással,

és nemcsak értik, de támogatják is, hogy kiáll a magyar érdekek mellett.

– Románia kapcsán hasonló, csak kissé fordított a klub tagjainak a „közvélekedése”?
– Romániáról nem beszéltek. Szóba sem jött.

– Több elemző úgy látja, hogy az ukrajnai háborún Oroszország veszíthet. A Donbászt nem sikerült teljesen elfoglalnia, Ukrajna maradék része atlantista irányba fordult, északon két új NATO-tag lesz. Mit veszített és mit nyert Oroszország a háborúval?
– Az orosz politikusok a jelenlegi helyzet ellenére magabiztosak, és nem igazán az Ukrajnában dúló háborúra összpontosítanak. Orosz olvasatban ez csupán egy mellék hadszíntér az Oroszország és a Nyugat között folyó összetűzésben.

Idézet
A háború vége messze van, és egyáltalán nem lefutott.

Az orosz érdekek szempontjából Putyin racionális döntést hozott, amikor belevágott az orosz kommunikációban „különleges katonai műveleteknek” nevezett akcióba. Ha nem lép, egy-két éven belül rosszabb helyzetben kényszerült volna háborúzni. Nem háborút akart, de ez a terv nem sikerült: Oroszország most már csak területszerzés és áldozatok árán érheti el eredeti céljait. Az, hogy hosszú háborúba sodródott, eleve veszteség Oroszország szempontjából is. Egyrészt egyre nagyobb a győzelem ára – véleményem szerint a két hadsereg és az országok tartalékai közötti különbség ki fog jönni –, ráadásul

Idézet
az új világrendért folyó versenyben ez a háború Moszkva céljai felől nézve visszalépés.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország valóban megnyeri ezt a háborút?
– Rövid távon Oroszország presztízsvesztesége egyértelmű, ám azt, hogy mi történik középtávon, erősen befolyásolja majd az úgynevezett kritikus infrastruktúra lebénításának hatékonysága, a Nyugattal vívott gazdasági háború, a Nyugat egységének megmaradása vagy az Ukrajna mögötti kiállás gyengülése. Ez még hosszú játszma, amelynek a biztos vesztese Ukrajna, mert romokban és eladósodva kerül ki belőle még akkor is, ha megállítja vagy visszaszorítja az orosz erőket.

Idézet
Jelenleg Európa vesztésre áll, míg e háború két legnagyobb nyertese jelenleg az Egyesült Államok és Kína.

Oroszország eredeti elképzelései nem jöttek be, de folyamatos az újratervezés. Katonai értelemben még győzhet. Nincs is más választása, hiszen győzelmi kényszerben van. Kérdés, sikerül-e egyértelmű, meg­győző, a másik felet megtörő győzelmet aratnia, vagy a Donbász „felszabadítását” kell győzelemként eladnia. Közben az ár egyre nagyobb. Oroszország számára az igazi győzelem az lenne, ha a Nyugattal szemben formálódna a globális Dél, mint választási lehetőség, s ebben az új rendben Moszkva meghatározó szerepet játszana. Ehhez azonban egyértelmű győzelmet kell aratnia Ukrajnában. A tét tehát jóval nagyobb Ukrajnánál.

Stier Gábor
Külpolitikai újságíró, elemző, publicista –1961-ben született. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa és a lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen közöl külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép-kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság, a Magyar–Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének tagja.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 09., vasárnap

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől

Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen
2026. augusztus 02., vasárnap

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán

A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán
2026. augusztus 01., szombat

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász

Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással

A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással
2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett
2026. július 21., kedd

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása
2026. július 21., kedd

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem

Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem
Hirdetés
Hirdetés