Magnéziumot tartalmazó kőzetet termelnének ki Szeben megyében, a környéken épülne megfeldolgozóüzem is
Fotó: mpimagnesium.com/ro
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy több mint 400 millió eurósra tervezett bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest (MPI) Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a kitermelt szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké. Miközben a beruházó munkahelyeket és jelentős ipari fejlesztést ígér, a helyiek elsősorban a lehetséges egészségügyi és környezeti következményektől tartanak. A vita középpontjában az azbeszt esetleges jelenléte, a vízfelhasználás, a szállítás, valamint Szeben-Hegyalja hagyományos gazdaságának és turisztikai vonzerejének megőrzése áll.
2026. szeptember 25., 13:592026. szeptember 25., 13:59
A Mineral Proiect Invest SA által tervezett magnéziumkitermelési beruházás – az MPI Magnesium România – egy integrált bányászati és ipari befektetés lenne, amelynek értékét a vállalat több mint 400 millió euróra becsüli. A projekt két legfontosabb helyszíne egymástól elkülönül. A Szeben megyei Resinár (Rășinari) községhez tartozó Valea Dobra térségében külszíni fejtéssel szerpentinitet (ultrabázisos összetételű metamorf kőzet) termelnének ki, míg a feldolgozóüzemet Szelistye (Săliște) mellett, Omlás (Amnaș) közelében alakítanák ki.
A második szakaszban elektromosan olvasztott magnézia előállítására alkalmas kapacitás épülne ki, míg egy esetleges harmadik fázisban fémmagnézium gyártására is sor kerülhetne. A vállalat hangsúlyozza, hogy a fémmagnézium előállítása nem része a beruházás első szakaszának, az ehhez alkalmazandó technológiáról pedig még nem született végleges döntés.
A nyilvánosságra került információk szerint a feldolgozás során a szerpentinitet többek között sósavval kezelnék, majd az így keletkező magnézium-klorid-oldatot tisztítanák tovább. Ez a technológiai folyamat is szerepel a helyiek által kockázatosnak tartott környezetvédelmi kérdések között.
A projekt fontos állomásához érkezett szeptemberben, amikor az MPI közölte, hogy megszerezte a Valea Dobra-i lelőhely kitermelésére vonatkozó engedélyt. Ez azonban – amit maga a vállalat is hangsúlyoz – nem jelenti azt, hogy megkezdődhet a kitermelés. A kitermelési engedély ugyanis nem helyettesíti a környezetvédelmi, építési és működési engedélyeket. A beruházásnak még végig kell haladnia a jogszabályok által előírt környezeti hatásvizsgálati és engedélyezési folyamaton. Ennek során vizsgálni kell többek között a levegőre, a felszíni és felszín alatti vizekre, a talajra, a biológiai sokféleségre, illetve a helyi közösségekre gyakorolt hatásokat. A folyamatnak lakossági tájékoztatási és konzultációs szakasza is van.
Szelistyén ráadásul egy további fontos kérdés sem rendeződött:
A beruházás a kitermelés mellett jelentős szállítási infrastruktúrát is igényel. Az MPI szerint azonban nem felel meg a terveknek az az állítás, hogy a kitermelt kőzetet teherautókkal szállítanák közvetlenül a bányából Szelistyére.
A cég tervei szerint a kőzet az út első, mintegy 2,4 kilométeres szakaszát elektromos kötélpályán, fedett tartályokban tenné meg egy logisztikai központig. Innen fedett elektromos teherautókkal szállítanák tovább. A vállalat szerint az útvonalat úgy terveznék meg, hogy a lehető legkisebb legyen a lakóövezeteken áthaladó teherforgalom.
A projekt ellenzőinek egyik legsúlyosabb aggálya a kitermelendő szerpentinit esetleges azbeszttartalmához kapcsolódik. A helyiek és a beruházást vizsgáló környezetvédők arra hivatkoznak, hogy más országok szerpentinitbányáiban azbesztformájú ásványokat találtak, amelyek a kőzet kitermelése, zúzása és őrlése során mikroszkopikus rostok formájában a levegőbe kerülhetnek.
A tiltakozók többek között ausztriai esetekre hivatkoznak. A rendelkezésre álló anyag szerint négy burgenlandi kőbányában valóban azonosítottak azbesztformájú ásványokat, a zúzott kőzetet pedig korábban építkezéseken és infrastrukturális beruházásoknál is felhasználták.
A bányavállalat viszont határozottan visszautasítja, hogy ezekből az esetekből közvetlen következtetéseket vonjanak le a Valea Dobra-i lelőhelyre. A vállalat szerint a szerpentinit önmagában nem jelent azbesztet.
Az MPI ugyanakkor maga is elismeri, hogy ezt célzott ásványtani vizsgálatokkal kell tisztázni, és közlése szerint a projekt további előkészítése során folytatja ezeket a vizsgálatokat.
A beruházással szembeni ellenállás különösen Szelistyén erősödött fel. A helyi közösség által indított petíció rövid idő alatt több mint 2300 aláírást gyűjtött össze. Az ellenzők nemcsak a feldolgozóüzemet, hanem a teljes beruházási láncot – a bányát, a szállítást és a feldolgozást – kifogásolják.
A konfliktus egy, a szelistyei polgármesteri hivatalban megtartott lakossági bemutatón csúcsosodott ki. Több tucat helybéli vett részt a rendezvényen, és többen nyíltan felszólították a vállalat képviselőit, hogy keressenek más helyszínt a beruházásnak.
A jelenlévők helyi népszavazás kiírását követelték, sőt többen azt szorgalmazták, hogy Resinártól Szelistyéig valamennyi érintett település lakossága dönthessen a projektről.
Horaţiu Dumitru Răcuciu, Szelistye polgármestere azt mondta, egyelőre semmit nem bocsátanak szavazásra: előbb a beruházónak be kell mutatnia a projekt alapjául szolgáló tanulmányokat és dokumentumokat.
A közelben található Szebenjuharos (Păltiniș) pedig Szeben megye egyik legismertebb hegyvidéki üdülőhelye. A helyiek attól tartanak, hogy egy nagy bányászati és vegyipari beruházás akkor is ronthatja a térség mezőgazdasági termékeinek és turizmusának megítélését, ha a közvetlen környezeti károkra vonatkozó félelmek végül nem igazolódnak be.
A tiltakozók bizalmatlanságát növeli a projekt személyi háttere is. Az Alina Mungiu-Pippidi politológus alapította közéleti oknyomozó portál, a România Curată (Tiszta Románia) által közölt információk szerint az MPI-hez kapcsolódó vezetői körben Dragoș Tănase és Nicolae Suciu neve is feltűnik. Mindketten szerepet vállaltak korábban a kanadai Gabriel Resources bányavállalat, illetve a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) vezetőségében, vagyis azoknak a cégeknek a körében, amelyek a verespataki aranybánya megnyitását tervezték.
A Mineral Proiect Invest a projektet bíráló írásokra részletes válaszban reagált. A cég szerint jogos a sajtó és a lakosság érdeklődése egy ekkora ipari beruházás környezeti és társadalmi hatásai iránt, ugyanakkor kifogásolja, hogy szerintük egyes lehetséges kockázatokat már bizonyított következményként mutatnak be.
Az MPI különösen a kanadai és ausztriai példák közvetlen alkalmazását vitatja. A cég szerint a kanadai Munro bánya, amelyet a projekt ellenzői példaként hoztak fel, kifejezetten azbesztbánya volt, ezért nem alkalmas annak bemutatására, milyen lesz egy általános szerpentinitbánya.
Az MPI szerint a környezeti és egészségügyi hatásokról csak a részletes ásványtani vizsgálatok és a hivatalos környezeti hatásvizsgálat után lehet megalapozott következtetéseket levonni. A vállalat azt hangsúlyozza, hogy a beruházás még nem rendelkezik minden szükséges engedéllyel, és a következő szakaszokban a projektnek át kell esnie a törvényben előírt környezetvédelmi vizsgálatokon és lakossági konzultáción.
Az Európai Bizottság több száz millió euróval támogat három romániai, ezen belül egy Bihar és egy Hunyad megyei bányaprojektet a 21. századi technológia számára nélkülözhetetlen, kritikus fontosságú nyersanyagokért vívott „versenyben”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!