„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Markó Attila képviselő a parlamenti vitában kijelentette: a javaslat lényege egyszerű, a nyelvi jogok maradjanak érvényben akkor is, ha egy kisebbség aránya 20 százalék alá csökken.

„Próbálom meggyőzni önöket arról, hogy senkit nem zavar, ha egy kétnyelvű tábla továbbra is kint marad egy községben” – fogalmazott az RMDSZ politikusa. Hangsúlyozta, hogy nem kizárólag magyar ügyről, hanem valamennyi nemzeti kisebbség jogairól van szó.

Anyanyelvhasználat: Tanasának „hánynia kellett”

Dan Tanasă, a szélsőségesen nacionalista AUR képviselője ezzel szemben azt állította, hogy az RMDSZ valójában a magyar nyelv „félhivatalos” státusát akarja megerősíteni Hargita és Kovászna megyében. „A tervezet ellen kell szavaznunk, mert ezek az előírások gyengítik a román nyelv államnyelv jellegét” – jelentette ki a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült politikus. A román politikus egyébként a személyeskedésbe átcsapott vita során „volt szökevénynek” nevezte Markó Attilát, aki korábban Magyarországra menekült a rá kirótt börtönbüntetés miatt.

„Senki nem akarja támadni a román nyelvet vagy ártani a román államnak” – jelentette ki. Tanasă bírálatára válaszolva felrótta az AUR-nak, hogy korábban kiállt Călin Georgescu mellett. Az AUR képviselője erre azt válaszolta Csoma Botondnak: „Nyugodjon meg, itt Románia van, nem Magyarország”, majd ugyanezt magyarul is megismételte. Dan Tanasă felszólalása során kijelentette azt is, hogy „hányingere lett” az RMDSZ „gyomorforgató” javaslatától.

Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő azzal érvelt, hogy a tervezet összhangban van az Európai Unióban támogatott kisebbségi nyelvi jogokkal. „Ha ezeket a jogokat igénylik a határon túli románoknak, akkor a Románia határain belül élő kisebbségek miért ne rendelkezhetnének ugyanezekkel a nyelvi jogokkal?” – tette fel a kérdést.

Tanasă válaszában azt állította, hogy a román kisebbségvédelmi szabályozáshoz hasonló „sehol a világon, még Magyarországon sincs”, majd történelmi sérelmeket felidézve bírálta az RMDSZ-t és a magyar kisebbségi követeléseket.

A romániai közigazgatási törvényben a 20 százalékos küszöb azt a lakossági arányt jelenti, amelyhez a nemzeti kisebbségek (például a magyar közösség) kollektív nyelvi jogai és azoknak a helyi hatóságok által történő alkalmazása kötődnek. Ennek megfelelően azokon a közigazgatási egységekben (községekben, városokban), ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri vagy meghaladja a lakosság 20 százalékát,

• a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát az intézményekkel fennálló kapcsolatokban,
• valamint a többnyelvű feliratozást.

Olyan rendelkezése ugyanakkor nincs a jogszabálynak, amely kimondaná, hogy el kell távolítani a magyar feliratokat ott, ahol a magyarság részaránya 20 százalék alá csökken. A Krónika tavaly beszámolt egy pozitív példáról: bár a helyi közigazgatási törvényben megszabott határérték alá csökkent a magyarság aránya Újszentesen, a román többségű képviselők egyhangúlag megszavazták az egyetlen RMDSZ-es társuk határozat-tervezetét, amely szerint kihelyezhetők a magyar feliratok a közintézményekre, illetve a községbe vezető utak mentén. Ezzel „helyreállt” a rend a Temes megyei településen, ahol eddig is használatban voltak a magyar megnevezések, de egy újszentesi lakos „feljelentése” nyomán eltávolították azokat.

korábban írtuk

Jóváhagyták a magyar feliratok visszahelyezését a megváltozott etnikai arányú Újszentesen

Ezzel „helyreáll” a rend a Temes megyei településen, ahol eddig is használatban voltak a magyar megnevezések, de egy újszentesi lakos „feljelentése” nyomán eltávolították azokat.