
A Mi, muzsikus lelkek... című előadás ötletgazdája ugyancsak azoknak a zeneszerzőknek a világából építkezett, akik most az új sorozat főszereplőivé válnak
Fotó: Mátyás-Péter Győző
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat. Az egyéves kulturális utazás Zerkovitz Béla életével és dalaival kezdődik szeptember 27-én, majd Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Fényes Szabolcs, Márkus Alfréd és Seress Rezső világa elevenedik meg. Plesa Róbert kolozsvári énekművész, a programsorozat összeállítója az Erdélyi Naplónak elmondta: nem egyszerű koncertsorozatot szeretnének, hanem a jól ismert dallamokon keresztül az alkotók személyes történeteit, sorsukat és korukat is közelebb hoznák a közönséghez.
2026. szeptember 27., 09:032026. szeptember 27., 09:03
A Hat élet, hat sors ötlete abból a többéves munkából nőtt ki, amelyet Plesa Róbert és az általa alapított Operettissimo együttes az operett és a magyar zenés színpad népszerűsítéséért végez. Mint a kolozsvári énekművész az Erdélyi Naplónak elmondta, sokat foglalkozik az operettel, és azt tapasztalja, hogy Erdélyben a közönség rengeteg dalt ismer ebből a világból, ugyanakkor sokan nem tudják, kik állnak a jól ismert dallamok mögött.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták számára, hogy erre van igény. Az Operettissimo magántársulatként több mint tíz erdélyi településen mutatta be a Zerkovitz Béla nevéhez kötődő Csókos asszonyt, a Kolozsvári Magyar Operában pedig a Mi, muzsikus lelkek... című egyedi előadást játszották. Utóbbinak Plesa Róbert volt az ötletgazdája, és ugyancsak azoknak a zeneszerzőknek a világából építkezett, akik most az új sorozat főszereplőivé válnak. Ezek az előadások erősítették meg abban, hogy érdemes mélyebben is foglalkozni a magyar zeneszerzés e népszerű és eredményes korszakával.
Plesa Róbert szerint kulturális utazásra hívják a nézőket
Fotó: Operettissimo Facebook-oldala
A hat zeneszerző kiválasztása sem véletlen:
Éppen ez a sokszínűség adja a sorozat egyik legnagyobb érdekességét.
Plesa Róbert szerint nem kronologikus zenetörténeti előadást szeretnének tartani, hanem kulturális utazásra hívják a nézőket. A dalokon keresztül felidézik azt a világot, amelyben a zeneszerzők éltek és alkottak: a századforduló kabaréjának, sanzonjának és az operett aranykorának világát, a két világháború közötti időszakot, valamint azokat a történelmi változásokat is, amelyek hatással voltak az alkotók életére és pályájára.
A Hat élet, hat sors cím is ezt a megközelítést tükrözi: nem csupán hat zeneszerző műveit szeretnék bemutatni, hanem hat ember történetén keresztül közelebb kerülni ahhoz a gazdag kulturális világhoz, amelyben ezek a ma is ismert dallamok megszülettek. Plesa Róbert szerint különösen érdekes megtapasztalni azt is, hogy ezek a dalok évtizedek múltán is képesek megszólítani a hallgatóságot.
Az egyes estek alapját természetesen a zene adja. A műsort Plesa Róbert Incze G. Katalin zenei vezetővel egyeztetve állította össze. Olyan számokat válogattak, amelyek jól bemutatják az adott zeneszerző életművét, miközben változatos és könnyen követhető előadássá állnak össze.
A közönség által már az első ütemekből felismerhető slágerek sem önmagukban hangzanak el: az egyes zeneszámokat a szerzők életéhez, pályájához, valamint a dalok keletkezéséhez kapcsolódó történetek kötik össze.
A szervezők ugyanakkor tudatosan kerülik, hogy az előadások „tankönyvszerűvé” váljanak. A zenének kell vezetnie az esteket, a történetek pedig abban segítenek, hogy közelebb hozzák az alkotókat és azt a korszakot, amelyben műveik megszülettek.
Részlet a Zerkovitz Béla nevéhez kötődő Csókos asszonyból az Operettissimo előadásában
Fotó: Operettissimo Facebook-oldala
Plesa Róbert örömtelinek nevezte, hogy a Kolozsvári Magyar Opera is felismerte ennek a zenés műfajnak az értékét, valamint azt a hiányt, amely ezen a területen Erdélyben érzékelhető, és teret biztosított a kezdeményezésnek. Ez fontos visszajelzés, egyben lehetőség arra, hogy a szerzőket és műveiket egyszerre szórakoztató, igényes és ismeretterjesztő formában mutassák be.
„Azt szeretnénk elérni, hogy amikor valaki hazamegy, egy korábban jól ismert dalról már egy kicsit többet tudjon: ki írta, milyen történet kapcsolódik hozzá, milyen világban született, és talán emiatt egy kicsit másképpen is hallgassa majd” – magyarázta a kincses városi Operettissimo együttes alapítója és vezetője.
A legismertebb dallamok természetesen nem maradhatnak ki.
Plesa Róbert szerint ezek jelentik azt a közös pontot, amelyhez a közönség tagjai közül sokan személyes emlékeket is kötnek.
Legalább ennyire fontosnak tartják azonban mindazt, ami a slágerek mögött húzódik: egy kevésbé ismert dalt, egy elfeledett történetet, egy érdekes pályafordulatot vagy éppen egy olyan művet, amely valamilyen okból háttérbe szorult.
A programsorozat összeállítója ezt Erdélyben különösen fontosnak tartja, hiszen gyakran magukat a műveket jól ismeri a közönség, miközben alkotóik neve kevésbé van jelen a köztudatban. Pedig ezek a zeneszerzők teremtették meg azokat a dallamokat, amelyeket generációk óta ismernek és énekelnek.
Részlet a Mi, muzsikus lelkek... című előadásból
Fotó: Mátyás-Péter Győző
Plesa Róbert abban bízik, hogy a sorozat egyszerre kínál majd zenei élményt, új ismereteket és mélyebb betekintést azokba a korszakokba, amelyekben a művek megszülettek. Számára az jelentené az igazi eredményt, ha egy néző úgy távozna valamelyik estről, hogy egy korábban is ismert dalhoz immár annak szerzőjét és történetét is hozzá tudja kapcsolni.
– hangsúlyozta a Kolozsvári Magyar Opera énekese.
Hasonló célt szolgált az elmúlt években az Operettissimo együttessel életre hívott Bánffy Palotakoncert is: a jól ismert operettdallamokon keresztül igyekeztek megmutatni a mögöttük rejlő gazdag szerzői világot és kulturális örökséget. Plesa Róbert számára ezért különösen fontos, hogy a Kolozsvári Magyar Opera felkarolta az új kezdeményezést, és lehetőséget biztosít arra, hogy egy egész sorozaton keresztül, új formában népszerűsítsék ezt a zenei világot.
A szervezők remélik, hogy a Hat élet, hat sors című sorozat végére a közönség kicsit közelebb is kerül ahhoz a világhoz, amelyben ezek a művek megszülettek
Fotó: Operettissimo Facebook-oldala
A Hat élet, hat sors estjeinek a Bánffy Miklós Operastúdió (Rózsa utca/Samuil Micu 12. szám) intimebb, közvetlenebb környezete ad otthont. A sorozat első előadását szeptember 27-én, vasárnap 18 órától tartják. A Zerkovitz Béla – a slágergyáros című estre a részvétel regisztrációhoz kötött.
Az első alkalommal Zerkovitz Béla életét és művészetét idézik meg. Elhangzanak többek között olyan örökzöldek, mint a Mi muzsikus lelkek, az Éjjel az omnibusz tetején, a Van a Bajza utca sarkán és a Gyere, te nímand.
Az est fellépői Ádám János, Barabás Zsuzsa, Mányoki Mária, Modra Noémi, Rétyi Zsombor, Rigmányi István, Sándor Árpád, Székely Zsejke, Vigh Ibolya és Plesa Róbert lesznek, a konferanszié szerepét Ádám János tölti be. A koreográfiát Jakab Melinda jegyzi, a színpadképet Venczel Attila készítette, a műsort Plesa Róbert állította össze, zenei vezetője pedig Incze G. Katalin.
A Zerkovitz-estet a következő hónapokban Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Fényes Szabolcs, Márkus Alfréd és Seress Rezső világát bemutató alkalmak követik.
„Talán a sorozat végére éppen az lesz a legszebb eredmény, ha a közönség már nemcsak hat zeneszerző nevét és számtalan nagyszerű dallamot visz magával, hanem egy kicsit közelebb is kerül ahhoz a világhoz, amelyben ezek a művek megszülettek” – fogalmazott a kolozsvári énekművész.

Ha az operettet jól játsszák, szívvel-lélekkel és a megfelelő stílusban, akkor napjainkban is épp olyan érvényes és aktuális, mint amilyen az 1900-as évek elején volt – mondta a Krónikának Plesa Róbert kolozsvári énekművész.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
szóljon hozzá!