
F. Bathó Ida nagyváradi színművész (1938 – 2026)
Fotó: Szigligeti Színház
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
2026. szeptember 28., 17:152026. szeptember 28., 17:15
2026. szeptember 28., 17:162026. szeptember 28., 17:16
Amint a közlemény felidézi, F. Bathó Ida 1938. február 25-én született Homoródszentpálon. 1960-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, majd két évig a sepsiszentgyörgyi színház tagja volt. 1962-ben szerződött Nagyváradra, és ettől kezdve élete elválaszthatatlanul összefonódott a váradi magyar színházzal.
Szerepek hosszú sora fűződik nevéhez:
„Mind a nézők, mind a kollégák hamar megszerették, hiszen érdeklődő természetű, alkalmazkodóképessége, segítőkészsége legendás. Egy rendező mindenki édesanyjának nevezte” – szerepel a közleményben.
F. Bathó Ida akkor sem szakadt el a színháztól, amikor már ritkábban állt színpadra
Fotó: Szigligeti Színház
A színpadi szerepek mellett
Munkásságát 2013-ban a Szigligeti Színház Életműdíjjal, 2022-ben Varga Vilmos-díjjal ismerte el.
„A színházhoz nem csak a pályája kötötte: a színház az otthona volt, akkor sem szakadt el tőle, amikor már ritkábban állt színpadra. Rendszeresen járt az előadásokra, figyelte a fiatalokat, érdeklődött, biztatott, örült mások sikerének. Barátságos, nyitott, végtelenül kedves lénye hozzátartozott a színház mindennapjaihoz. Mindig volt egy jó szava, egy kérdése, egy mosolya, aki segítségre szorult, számíthatott rá.
F. Bathó Ida színművészt a Szigligeti Színház saját halottjának tekinti, temetéséről később értesítik az érdeklődőket.
F. Bathó Idával a Krónika 2010-ben készített interjút, cikkünk itt olvasható.

„Néhány éven át nagyon »kívántam« a Tennessee Williams-darab, A vágy villamosa főhősnőjét, Blanche-ot eljátszani. Nem jött össze. De egy valamivel – úgy érzem – adós maradtam. Önmagamnak. Kétszer készítettem ugyanis József Attila-összeállítást – mindkétszer másoknak. Ez az adósságom: egy önálló József Attila-műsor.”
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.
Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.
Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
szóljon hozzá!