Hirdetés

Eltitkolt exodus Erdélyből: így fogytak Ceaușescu Romániájából a magyarok és szászok

Ceaușescu kommunista Romániájából rengetegen vándoroltak el vagy szöktek el, köztük sok magyar is

Ceaușescu kommunista Romániájából rengetegen vándoroltak el vagy szöktek el, köztük sok magyar is

Fotó: CNSAS/Facebook

Közel 89 ezer elakadt kivándorlási kérelem, több mint 5500, turistaútról haza nem tért állampolgár és 2243 sikeres határszökés. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) által hétfőn közzétett kimutatások szerint 1987 és 1989 között tízezrek indultak útnak legálisan vagy illegálisan Nyugat-Németország felé, sokan közülük szászok, magyarok voltak.

Krónika

2026. szeptember 28., 16:302026. szeptember 28., 16:30

A CNSAS által hétfőn közzétett dokumentumok Iulian Vladnak, a Szekuritáté utolsó vezetőjének kabinetjéből származnak, és hat hivatalos táblázatban összesítik a Német Szövetségi Köztársaságba irányuló kivándorlást a diktatúra utolsó három évében. A kimutatás szerint a legtöbben

  • Szeben,
  • Temes,
  • Brassó megyéből vándoroltak ki jóváhagyott kérelem alapján, de a lista elején szerepel
  • Maros,
  • Szatmár
  • és Kolozs megye is.
Ceaușescu Galéria

Adatok azokról, akiknek jóváhagyták a Németországba történő kitelepedésüket

Fotó: CNSAS/Facebook

„1989 őszén a Ceaușescu-rezsim kétségbeesetten próbálta cenzúrázni a valóságot, azt, hogy a szocialista Románia lakossága folyamatosan csökkent” – írja közleményében a CNSAS.

A számok szerint 1987 és 1989 között 47 132 új, végleges kitelepedésre vonatkozó kérelmet nyújtottak be hivatalosan. A rezsim, főként külföldi nyomásra, részben engedett, és 35 486 kiutazást hagyott jóvá. Ezzel évente nagyjából 12 ezres, ellenőrzött ütemet tartott:

Hirdetés
  • 1987-ben 12 575,
  • 1988-ban 12 744,
  • 1989 első nyolc hónapjában pedig 10 147 engedélyt adtak ki.

A gyorsítást a CNSAS szerint az is magyarázhatja, hogy

a hatalom így próbálta enyhíteni a belső feszültséget.


A várólista ennél is beszédesebb. 1989. szeptember 1-jén 88 939 kérelem volt „folyamatban", ami a gyakorlatban elakadást jelentett. Egyes dossziék 1975 óta vártak elbírálásra.

Ceaușescu Romániájából a legbiztosabb út: nem hazatérni

A Szekuritáté zsargonjában „a szökés, kiszabadulás” (evaziune) az ország illegális elhagyása. Ennek legbiztosabb módja az volt, ha valaki nem tért haza egy külföldi útról vagy tranzitutazásról. Így 5536 ember maradt kint. A csúcsév 1988 volt 2822 kint maradt állampolgárral. Erre a hatalom szinte teljesen

befagyasztotta a turistavízumok kiadását, így 1989 első felében már csak 368-an maradtak kint külföldi utazás ürügyén.


A CNSAS szerint főleg a városi és értelmiségi réteg választotta ily módon az emigrációt.

A határsáv és átkelés a Dunán

„Akiknek már nem volt türelmük, vagy semmi esélyük sem volt útlevélhez jutni, nekivágtak a határnak vagy a Dunán átkelve akartak megszökni” – fogalmaz a közlemény.

Három év alatt 2243-an jutottak át sikeresen illegálisan a határon egészen Németországig. Több mint háromnegyedük férfi volt, felük 19 és 30 év közötti fiatal, a szökevények derékhadát pedig, több mint 1500 főt, szakmunkások adták. 484 embert a határőrök elfogtak és letartóztattak.

A határon való átszökések száma évről évre nőtt.

1987-ben 481-en jutottak át és 114-en buktak le.

1988-ban a sikeres szökések száma 1088-ra ugrott, az elfogottaké 220-ra.

Ceaușescu Galéria

Azok nyilvántartása, akiket tiltott határátlépésen értek tetten

Fotó: CNSAS/Facebook

1989-ben a turistavízum-stop miatt a határon való átszökés maradt szinte az egyetlen kiút: nyolc hónap alatt 674 sikeres szökést és 150 elfogást jegyeztek fel.

A CNSAS 1988-at „a társadalmi kétségbeesés csúcsának” nevezi.

Az adatok területi különbségeket is mutatnak. A kivándorlás „bürokratikus epicentruma" Szeben megye volt: itt volt a legtöbb elakadt kérelem (28 658) és a legtöbb hivatalos engedély is (9968).

Temes megye ezzel szemben a CNSAS szerint „a bátorság vidéke" volt. Országos első helyen állt mind a sikeres határszökések (1138), mind a külföldi útról haza nem térők (1059) számában. A nyugati határon át történő szökések zöme ide összpontosult.

Szászok, svábok és romániai magyarok

A kivándorlás „kemény magját" a német nemzetiségűek, vagyis az erdélyi szászok és a bánsági svábok alkották. Övék volt a várakozó kérelmek túlnyomó többsége (76 138), az engedélyek zöme (28 466), valamint a külföldi útról haza nem térők (2917) és a határsávon átszökők (1351) legnagyobb része is.

korábban írtuk

„Pici részigazságokból hatalmas történetek” – Bandi István történész az erdélyi magyar értelmiség múltjának feltárásáról (1.)
„Pici részigazságokból hatalmas történetek” – Bandi István történész az erdélyi magyar értelmiség múltjának feltárásáról (1.)

„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.



A román nemzetiségűek esetében a CNSAS szerint a hivatalos engedélyre sokkal kisebb esély volt, ezért ők nagyobb arányban választották a „radikális módszereket". 1987 és 1989 között 7216 román nemzetiségű kérelmező volt. Közülük 5148-at engedtek ki, 10 585 kérelem pedig várakozott. A külföldi útról haza nem térők 34 százalékát (1931 fő) ők adták, a határsávon elfogott 484 ember közül pedig 213 román nemzetiségű volt, vagyis ők alkották a legnagyobb csoportot.

A romániai magyarok a közlemény szerint „minden kategóriában állandó jelenlétet" mutattak: 1906 várakozó kérelem, 608 haza nem tért turista és 194 sikeres határszökés szerepel a kimutatásokban.

Egyéb nemzetiségű állampolgár összesen 335 szerepel a nyilvántartásokban.

A folyamatban lévő ügyekben a nők voltak enyhe többségben (46 562 nő és 42 357 férfi). A legkönnyebben az 50 év felettiek kaptak engedélyt: a 35 486 jóváhagyásból 10 811 őket érintette. A rezsimet leginkább a 19–30 éves aktív fiatalok aggasztották, az ő kérelmeikből akadt el a legtöbb (21 740). A 14 év alatti gyerekek a családok sorsát követték, közülük több mint 18 ezren vártak kiutazásra.

Gyárak szakemberek nélkül, iskolák tanárok nélkül

„Az sem vetett jó fényt a rendszerre, hogy kik akartak távozni: a kivándorlók foglalkozása is azt mutatta, hogy a hatalom képtelen kezelni az elégedetlenséget” – állapítja meg a CNSAS.

11 455 szakmunkás kapott engedélyt a legális kivándorlásra, főként a temesvári, nagyszebeni, brassói és aradi nagy ipari központokból. Az adatok szerint több mint 11 ezer tapasztalt szakember távozása létfontosságú munkaerő nélkül hagyta e megyék gyárait. Végleges kitelepedési jogot kapott 459 tanár is, ami főként a német közösségek által lakott vidékeken gyengítette az oktatást. Emellett 238 felsőfokú végzettségű egészségügyi szakember hagyta el hivatalosan az országot, tovább mélyítve a gyógyszer- és erőforráshiánnyal amúgy is küszködő kórházak válságát.

Ceaușescu Galéria

Nyilvántartás azokról, akik illegálisan maradtak Németországban

Fotó: CNSAS/Facebook

A párttagok is mentek, és voltak, akik visszatértek

A kimutatások egyik legmeglepőbb adata a kommunista pártot érinti. A CNSAS „paradoxonként" emeli ki, hogy a Román Kommunista Párt több mint 1248 tagja élt a lojalitása jutalmául kapott útlevéllel, és „a szabadságot választotta".

Az ellenkező irányban is akadt mozgás: tíz ember illegálisan tért vissza Nyugat-Németországból Romániába. A CNSAS feltételezése szerint ők valószínűleg nem tudtak alkalmazkodni a bevándorlótáborok körülményeihez. „Ezek a hivatalos adatok azt bizonyítják, hogy 1989 őszén,

alig néhány hónappal a forradalom előtt a romániai társadalom mély demográfiai, szakmai és társadalmi összeomlásban volt,

a Román Szocialista Köztársaság elhagyása pedig a jobb élet utolsó lehetőségévé vált" – összegez a CNSAS.

korábban írtuk

„Egy egész hálózati mátrix tárul fel”  – Bandi István történész az erdélyi magyar értelmiség múltjának feltárásáról (2.)
„Egy egész hálózati mátrix tárul fel” – Bandi István történész az erdélyi magyar értelmiség múltjának feltárásáról (2.)

A múlt feltárása nem tűri a fekete-fehér ítéleteket: a kutatónak együtt kell látnia a kényszerpályákat és az áldozatok igazságát – mondta el a Krónikának Bandi István marosvásárhelyi születésű történész.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Hadat üzent az egészségügyi miniszter az elektromos cigarettáknak

Görögdinnyeillat, színes csomagolásban mindössze hétlejes áron – a vásárló sokszor azt sem tudhatja, milyen anyagokat lélegez be. Alexandru Rogobete miniszter szerint tarthatatlan, hogy a gyermekek számára is hozzáférhetők az elektromos cigaretták.

Hadat üzent az egészségügyi miniszter az elektromos cigarettáknak
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Csoma: magyar szempontból messze nem elég a kisebbségi jogokkal kapcsolatos PSD-s javaslat

Magyar szempontból messze nem elegendő a Szociáldemokrata Párt (PSD) azon, a közigazgatási reformmal kapcsolatos javaslata, hogy az összevont településeken megmaradna az anyanyelvhasználat joga – szögezte le Csoma Botond.

Csoma: magyar szempontból messze nem elég a kisebbségi jogokkal kapcsolatos PSD-s javaslat
2026. november 20., péntek

Összeférhetetlenséget állapítottak meg egy volt védelmi miniszter esetében, nem hagyja annyiban

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) pénteken érdekellentétet állapított meg Radu Miruță volt védelmi miniszter esetében. Miruță bejelentette: megtámadja az ANI jelentését.

Összeférhetetlenséget állapítottak meg egy volt védelmi miniszter esetében, nem hagyja annyiban
2026. november 20., péntek

Vádat emeltek Raed Arafat ellen

A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.

Vádat emeltek Raed Arafat ellen
Vádat emeltek Raed Arafat ellen
2026. november 20., péntek

Vádat emeltek Raed Arafat ellen

Hirdetés
2026. november 20., péntek

Közigazgatási reform: Grindeanu szerint a kisebbségi jogok tiszteletben tartására is figyelnek majd

Az ország közigazgatási átalakítása során a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is szem előtt tartják majd – ígérte Sorin Grindeanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a magyar aggodalmak kapcsán.

Közigazgatási reform: Grindeanu szerint a kisebbségi jogok tiszteletben tartására is figyelnek majd
2026. november 19., csütörtök

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én

A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én
2026. november 19., csütörtök

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre

A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Dan Tanasă hirtelen megtanult magyarul, és a magyarok szavazatára hajt

Jó napot kívánok, kedves magyar barátaim! – így indít Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője egy, a Facebook-oldalára szerdán feltett videóban.

Dan Tanasă hirtelen megtanult magyarul, és a magyarok szavazatára hajt
2026. november 18., szerda

Ötszörösére növelték az egyes készpénzes tranzakciók napi felső határát

Jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lej a felső összeghatár.

Ötszörösére növelték az egyes készpénzes tranzakciók napi felső határát
2026. november 18., szerda

Hány épület veszélyeztetett földrengés esetén Romániában? Sötétben tapogatóznak a hatóságok

Bár a romániai illetékesek folyton azt hangoztatják, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet egy, az 1977-es pusztító bukaresti földrengéshez hasonló katasztrófa, továbbra sincs országos nyilvántartás arról, hány épület lehet veszélyben földrengés esetén.

Hány épület veszélyeztetett földrengés esetén Romániában? Sötétben tapogatóznak a hatóságok
Hirdetés
Hirdetés