Ceaușescu kommunista Romániájából rengetegen vándoroltak el vagy szöktek el, köztük sok magyar is
Fotó: CNSAS/Facebook
Közel 89 ezer elakadt kivándorlási kérelem, több mint 5500, turistaútról haza nem tért állampolgár és 2243 sikeres határszökés. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) által hétfőn közzétett kimutatások szerint 1987 és 1989 között tízezrek indultak útnak legálisan vagy illegálisan Nyugat-Németország felé, sokan közülük szászok, magyarok voltak.
2026. szeptember 28., 16:302026. szeptember 28., 16:30
A CNSAS által hétfőn közzétett dokumentumok Iulian Vladnak, a Szekuritáté utolsó vezetőjének kabinetjéből származnak, és hat hivatalos táblázatban összesítik a Német Szövetségi Köztársaságba irányuló kivándorlást a diktatúra utolsó három évében. A kimutatás szerint a legtöbben
Adatok azokról, akiknek jóváhagyták a Németországba történő kitelepedésüket
Fotó: CNSAS/Facebook
„1989 őszén a Ceaușescu-rezsim kétségbeesetten próbálta cenzúrázni a valóságot, azt, hogy a szocialista Románia lakossága folyamatosan csökkent” – írja közleményében a CNSAS.
A számok szerint 1987 és 1989 között 47 132 új, végleges kitelepedésre vonatkozó kérelmet nyújtottak be hivatalosan. A rezsim, főként külföldi nyomásra, részben engedett, és 35 486 kiutazást hagyott jóvá. Ezzel évente nagyjából 12 ezres, ellenőrzött ütemet tartott:
A gyorsítást a CNSAS szerint az is magyarázhatja, hogy
A Szekuritáté zsargonjában „a szökés, kiszabadulás” (evaziune) az ország illegális elhagyása. Ennek legbiztosabb módja az volt, ha valaki nem tért haza egy külföldi útról vagy tranzitutazásról. Így 5536 ember maradt kint. A csúcsév 1988 volt 2822 kint maradt állampolgárral. Erre a hatalom szinte teljesen
A határsáv és átkelés a Dunán
„Akiknek már nem volt türelmük, vagy semmi esélyük sem volt útlevélhez jutni, nekivágtak a határnak vagy a Dunán átkelve akartak megszökni” – fogalmaz a közlemény.
Három év alatt 2243-an jutottak át sikeresen illegálisan a határon egészen Németországig. Több mint háromnegyedük férfi volt, felük 19 és 30 év közötti fiatal, a szökevények derékhadát pedig, több mint 1500 főt, szakmunkások adták. 484 embert a határőrök elfogtak és letartóztattak.
1987-ben 481-en jutottak át és 114-en buktak le.
1988-ban a sikeres szökések száma 1088-ra ugrott, az elfogottaké 220-ra.
Azok nyilvántartása, akiket tiltott határátlépésen értek tetten
Fotó: CNSAS/Facebook
1989-ben a turistavízum-stop miatt a határon való átszökés maradt szinte az egyetlen kiút: nyolc hónap alatt 674 sikeres szökést és 150 elfogást jegyeztek fel.
Az adatok területi különbségeket is mutatnak. A kivándorlás „bürokratikus epicentruma" Szeben megye volt: itt volt a legtöbb elakadt kérelem (28 658) és a legtöbb hivatalos engedély is (9968).
Temes megye ezzel szemben a CNSAS szerint „a bátorság vidéke" volt. Országos első helyen állt mind a sikeres határszökések (1138), mind a külföldi útról haza nem térők (1059) számában. A nyugati határon át történő szökések zöme ide összpontosult.
Szászok, svábok és romániai magyarok
A kivándorlás „kemény magját" a német nemzetiségűek, vagyis az erdélyi szászok és a bánsági svábok alkották. Övék volt a várakozó kérelmek túlnyomó többsége (76 138), az engedélyek zöme (28 466), valamint a külföldi útról haza nem térők (2917) és a határsávon átszökők (1351) legnagyobb része is.
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Egyéb nemzetiségű állampolgár összesen 335 szerepel a nyilvántartásokban.
A folyamatban lévő ügyekben a nők voltak enyhe többségben (46 562 nő és 42 357 férfi). A legkönnyebben az 50 év felettiek kaptak engedélyt: a 35 486 jóváhagyásból 10 811 őket érintette. A rezsimet leginkább a 19–30 éves aktív fiatalok aggasztották, az ő kérelmeikből akadt el a legtöbb (21 740). A 14 év alatti gyerekek a családok sorsát követték, közülük több mint 18 ezren vártak kiutazásra.
Gyárak szakemberek nélkül, iskolák tanárok nélkül
„Az sem vetett jó fényt a rendszerre, hogy kik akartak távozni: a kivándorlók foglalkozása is azt mutatta, hogy a hatalom képtelen kezelni az elégedetlenséget” – állapítja meg a CNSAS.
11 455 szakmunkás kapott engedélyt a legális kivándorlásra, főként a temesvári, nagyszebeni, brassói és aradi nagy ipari központokból. Az adatok szerint több mint 11 ezer tapasztalt szakember távozása létfontosságú munkaerő nélkül hagyta e megyék gyárait. Végleges kitelepedési jogot kapott 459 tanár is, ami főként a német közösségek által lakott vidékeken gyengítette az oktatást. Emellett 238 felsőfokú végzettségű egészségügyi szakember hagyta el hivatalosan az országot, tovább mélyítve a gyógyszer- és erőforráshiánnyal amúgy is küszködő kórházak válságát.
Nyilvántartás azokról, akik illegálisan maradtak Németországban
Fotó: CNSAS/Facebook
A párttagok is mentek, és voltak, akik visszatértek
A kimutatások egyik legmeglepőbb adata a kommunista pártot érinti. A CNSAS „paradoxonként" emeli ki, hogy a Román Kommunista Párt több mint 1248 tagja élt a lojalitása jutalmául kapott útlevéllel, és „a szabadságot választotta".
Az ellenkező irányban is akadt mozgás: tíz ember illegálisan tért vissza Nyugat-Németországból Romániába. A CNSAS feltételezése szerint ők valószínűleg nem tudtak alkalmazkodni a bevándorlótáborok körülményeihez. „Ezek a hivatalos adatok azt bizonyítják, hogy 1989 őszén,
a Román Szocialista Köztársaság elhagyása pedig a jobb élet utolsó lehetőségévé vált" – összegez a CNSAS.
A múlt feltárása nem tűri a fekete-fehér ítéleteket: a kutatónak együtt kell látnia a kényszerpályákat és az áldozatok igazságát – mondta el a Krónikának Bandi István marosvásárhelyi születésű történész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága pénteken egyhangúlag úgy döntött, hogy a párt képviselői és szenátorai a Luca Niculescu vezette kormány beiktatása ellen szavaznak majd.
Október 22-én, 13 órától online ülésezik a Maros Megyei Tanács. A napirenden többek között a költségvetés kiigazítása, a hulladékgazdálkodási díjak módosítása és a megújulóenergia-beruházás szerepel. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A román hatóságok pénteken újraindították a Fekete-tengeren megrongálódott kereskedelmi hajó eltűnt tengerészeinek felkutatását és mentését – közölte a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Péntek reggel megkezdődött a hóeltakarítás a DN 7C jelzésű, közismerten a Transzfogarasi úton, miután a hegyvidéki szakaszon csütörtök este havazás kezdődött.
Prioritás lesz a Niculescu-kormány számára a kiszolgáltatott helyzetben lévők rezsitámogatása, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások támogatása, az állami bevételek beszedésének hatékonyabbá tétele és az ország védelmi képességeinek erősítése is.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét. A miniszterelnök-jelölt benyújtotta miniszterjelöltjei névsorát a parlamentben.
Nicușor Dan csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy bízik Luca Niculescu kormányának jövő heti parlamenti beiktatásában. Eközben Ilie Bolojan úgy véli: politikai ára lehet annak, hogy a PNL megszavazza a Niculescu-kormányt.
A Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat október 17-én, szombaton egynapos gyalogtúrára várja az érdeklődőket Istenszékére.
Ismét napirendre került Románia közigazgatási-területi átszervezése: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezte a reform előkészítésére.
Szigorúbb büntetésekkel lépnek fel az illegális sertésszállítás ellen Romániában, miközben újraszabályozzák az afrikai sertéspestis miatt leölt állatok után járó kártérítést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!