Az új református gyülekezeti házat vasárnap avatták fel Kajántón
Fotó: Somogyi Botond
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról és arról is szól, hogy egy gyors ütemben változó faluban miként próbálják megteremteni a magyar közösség jövőjének egyik lehetséges helyét. A kajántói gyülekezeti házat a falu teljes magyar közösségének szánják.
2026. szeptember 14., 14:002026. szeptember 14., 14:00
A kajántói gyülekezetben korábban már jártam, akkor a templom felújításának alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten vettem részt. Most az új gyülekezeti ház felépítése miatt érkeztem a faluba, amely ezen a vasárnap déli órán mintha kihalt lett volna. Pedig Kajántó az elmúlt években – akárcsak a Kolozsvár környéki települések többsége – sokat változott. Sokan költöztek ki a kincses városból, új házak és tömbházak épültek, a lakosság megnőtt, s ezzel együtt a falu demográfiai arculata is átalakult. A változások a gyülekezet életét sem hagyták érintetlenül.
De ne szaladjunk ennyire előre. A református templom udvarán több mint egy órával az istentisztelet kezdete előtt két személy beszélgetett, láthatólag a bent lévőkre vártak. Nemsokára többen is megjelentek a templom bejáratánál, majd jókedvűen beszélgetve indultak az új gyülekezeti ház irányába.
„Nem helyi lakos vagyok,
– mondta kérdésemre egy elegánsan felöltözött férfi. „A váci testvérgyülekezetből jöttünk a kajántóiak meghívására. Nem busszal, hanem több személygépkocsival, hiszen a több mint húsz személy nem ugyanazon a napon érkezett, voltak, akik a hét végén még dolgoztak” – mutatkozott be Boros László.
A parókia udvarán közben a püspököt a presbitérium több tagja várta. Szabó Zsolt presbiterrel beszélgetve hamar szóba kerül a gyülekezeti ház egyik legfontosabb küldetése: a fiatalok megszólítása. Korábban nem volt hely, ahol összegyűlhettek volna, most viszont erre is lehetőség nyílik. „Sajnos őket nehéz bevonni bármibe is, mert teljesen más az érdeklődési körük” – mondja kissé szkeptikusan. Szabó Zsolt különben maga is sokat tett azért, hogy a ház megépüljön. Tervezőmérnökként részt vett a fémstruktúra megtervezésében, később pedig a munkálatok műszaki felügyeletét is vállalta.
A 4533 lélekszámú község 583 főt számláló magyarságának aránya az elmúlt csaknem három évtizedben mintegy harminc százalékról jóval húsz százalék alá csökkent, de akadnak ellenpéldák is.
Egy számomra ismerős arcra lettem figyelmes: a kalotaszegi származású Jankó András egykori birkózóra, aki az 1980-as moszkvai olimpián ötödik helyen végzett. Tizennyolc éve költözött Kajántóra, ma harmadik mandátumát tölti presbiterként. „Első dolgom volt jelentkezni az egyházközségnél, mert számomra a templom az első” – mondta határozottan.
Kolumbán Vilmosnak, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének ünnepi istentisztelete a kajántói református templomban
Fotó: Erdélyi Református Egyházkerület
A vasárnap délelőtti ünnepi istentisztelet középpontjában a hálaadás állt. A kajántói református gyülekezet új közösségi házának elkészültéért adott hálát. Az igét Kolumbán Vilmos József püspök hirdette a 86. zsoltár első három verse alapján. A zsoltáros szavai – „Hallgass meg, Uram, és könyörülj rajtam, mert szegény és szűkölködő vagyok. Hozzád kiáltok minden napon” – a püspök szerint évszázadokon át azért maradhattak elevenek, mert az ember alapvető kérdéseit és érzéseit fogalmazzák meg. Félelmet, kiszolgáltatottságot, magányt, betegséget, veszteséget és a jövő iránti aggodalmat. Ám a zsoltár nem csupán a bajban lévők imádsága. Arra is emlékeztet, hogy az ember önmagában nem képes mindent megoldani. A hit egyik fontos felismerése éppen az, hogy van kihez fordulni.
A hit pedig azt jelenti, hogy az ember a családja, gyermekei és közössége sorsát is Istenre tudja bízni. Talán ezért is illett különösen az ünnephez ez az ige. Hiszen a kajántói gyülekezeti ház története nem csupán egy építkezés története, hanem egy régi közösségi imádságé is.
Az ötlet már csaknem három évtizede megfogalmazódott.
Móra László Tibor lelkipásztor 29 évvel ezelőtti kajántói szolgálatának kezdetén az akkori presbiterek már arról beszéltek, hogy szükség lenne egy gyülekezeti otthonra.
Akkor mindössze egy háromszor három méteres terem állt rendelkezésükre.
A régi elképzelésből sokáig nem lett semmi.
Egy innen elszármazott tervező készített volna tervet, de közben elhunyt. 2018–2019-ben aztán új lendületet kapott az ügy.
Az egyházközség telkeiből területet adtak át az egyházkerület számára, a püspökség pedig a Bethlen Gábor Alapon keresztül segítséget ígért az építkezéshez.
A váci testvérgyülekezet kórusa köszöntötte a kajántói magyar közösséget
Fotó: Somogyi Botond
2020-ban kezdődött a tervezés, 2021 karácsonya előtt érkezett meg az utolsó szükséges engedély, 2022 februárjában pedig elkezdődhetett a munka. A számok azonban időközben alaposan megváltoztak. Az eredeti terv 800–850 ezer lej körüli beruházással számolt. A világjárványt, majd az ukrajnai háborút követő drágulás miatt azonban az építkezés költségei folyamatosan emelkedtek, így a végösszeg mintegy 1,8 millió lejre nőtt.
Volt olyan pillanat, amikor már állt az épület, de nem lehetett tudni, hogyan tovább. A gyülekezet azonban nem engedte el a régi álmot. A kántori kert eladásával, gyülekezeti tagok adományaival, perselypénzekkel, valamint a váci testvérgyülekezet támogatásával sikerült előteremteni a szükséges összeget. Segített a Bethlen Gábor Alap, a romániai Vallásügyi Államtitkárság, Kolozs Megye Tanácsa, a helyi önkormányzat, valamint több kolozsvári egyházközség is.
És nemcsak pénzzel épült a ház. A presbitérium tagjai a tereprendezéstől a földmunkákon és kavicshordáson át a kerítés rendezéséig sok mindent saját erőből végeztek el. Az épület környezetét maguk készítették elő, fákat és bokrokat vágtak ki, a domboldalt elegyengették, hogy egyáltalán megkezdődhessen az építkezés.
„A gyülekezeti ház nemcsak pályázat és adomány által épült. Hanem imádság segítségével is” – fogalmazott Móra László Tibor. Mint mondta, évek óta minden vasárnap azért is imádkoztak, hogy Isten rendelje ki az anyagiakat és az embereket, akik által megvalósulhat a közösségi ház.
A vendégszobáknak nem csupán a testvérgyülekezetek fogadásában szánnak szerepet: továbbképzéseknek is helyet adhatnak, és kedvezményes szállást biztosíthatnak a Kolozsvárra érkező lelkészeknek.
A kajántói református templomot már korábban sikerült felújítani
Fotó: Somogyi Botond
A ház azonban már most sem üres. Tartottak itt imahetet, vallásórát, ifjúsági bibliaórát, kátéórát és vakációs bibliahetet, itt ülésezett a presbitérium, és egyházmegyei lelkészértekezletnek is otthont adott az épület. A gyülekezet tagjai közösségi alkalmakat is szerveztek itt, a baba-mama programnak és a gyermekfoglalkozásoknak szintén helyet adtak. Az udvar pedig egy alkalommal különösen jól megmutatta, milyen közösségi szerepet szánnak a háznak: egy bábszínházi program után katolikus és református családok közösen bográcsoztak, és gyermeknapot tartottak. A cél ugyanis nem az, hogy a ház kizárólag a református gyülekezeté legyen.
Ambrus Attila egyházkerületi főgondnok köszöntőjében ennél is tovább ment. Jákób történetét idézve arról beszélt, hogy az Istennel való találkozás megváltoztathatja az ember sorsát és jövőjét. Szerinte a 21. század kereszténységének egyik legfontosabb kérdése éppen az istenélmény. Mert ma már sokan nem úgy jutnak el a templomba, mint szüleik és nagyszüleik. Van, aki eltávolodik a gyülekezettől, és talán egyelőre a templom küszöbét sem lépi át. „A gyülekezeti ház a templom előszobája” – fogalmazott Ambrus Attila. Olyan hely lehet tehát, ahol a közösséghez még csak közeledő ember is otthon érezheti magát, ahol találkozhat másokkal, kérdéseket tehet fel, és talán egyszer eljuthat a templomig, Istenig is.
A váci testvérgyülekezet lelkipásztora, Borsi Attila ugyancsak a jövő felől közelített az épülethez. Egy építész gondolatát idézte: amelyik épület nem a jövőnek szól, az csupán telekspekuláció. „Az épület jövője nem rajtunk múlik, hanem azokon a nemzedékeken, amelyek hittel vallják meg a későbbiekben is Istent” – mondta.
A gyülekezet tagjai fogadják a vendégeket
Fotó: Somogyi Botond
A népviseletbe öltözött Jankó Ágnes néni Kárász Izabella versével köszöntötte az egybegyűlteket. Az istentisztelet után tőle érdeklődtem a házról. Elmondta, hogy
De vajon mi lesz vele tíz, húsz vagy akár ötven év múlva? A kérdésre nem bizonytalanul, hanem egy régi emléket felidézve válaszolt. „Hosszú évtizedekkel ezelőtt végeztem Nagyenyeden a tanítóképzőt. Akkor Csáky Zoltán egy filmforgatás során is feltette a jövőről a kérdést. De íme, hogy a nagyenyedi iskola ma is él és virágzik, soha nem tudhatjuk, mit hoz a jövő”.
Talán ez lehet Kajántó új gyülekezeti házának is a legfontosabb kérdése: sikerül-e élettel megtölteni úgy, hogy ne csupán egy elkészült épület maradjon, hanem valóban közösségi otthonná váljon. Kérdésemre, hogy mit szeretne látni tíz év múlva a gyülekezeti otthonban, Móra László Tibor lelkipásztor egyetlen szóval válaszolt: életet. Minél több gyereket, minél több programot, minél több találkozást, és azt, hogy mindenki a sajátjának érezze.
A gyülekezeti ház építésének fontosabb mozzanatai képeken
Fotó: Somogyi Botond
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!