A mentális zavarok felismerésében és kezelésében egyaránt meghatározó a megfelelő szakmai segítség. Képünk illusztráció
Fotó: Pexels
Világszerte mintegy 1,17 milliárd mentális zavarral élő esetet becsültek 2023-ban, csaknem kétszer annyit, mint 1990-ben. A növekedés részben a pontosabb diagnosztikának és a segítségkérést övező „stigma” oldódásának tulajdonítható, de az erdélyi rendelőkben is érzékelhető a mentális zavarok tényleges gyakoribbá válása. Dr. Vajda Ildikó kolozsvári pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy egyre több fiatal felnőtt és serdülő szorul segítségre.
2026. szeptember 26., 08:422026. szeptember 26., 08:42
A világ lakosságának hozzávetőleg hetedét érinti valamilyen mentális zavar – derül ki a The Lancet brit orvosi szaklapban idén nyáron megjelent, a Global Burden of Disease 2023 kutatás adataira épülő tanulmányból. A 204 országra és területre kiterjedő elemzés szerint 2023-ban világszerte mintegy 1,17 milliárd ember élt ilyen problémával, ami 95,5 százalékos növekedést jelent 1990-hez képest. A változás nem magyarázható kizárólag a világ népességének gyarapodásával és öregedésével: az életkor szerint standardizált előfordulási arány is 24,2 százalékkal emelkedett.
A vizsgált betegségek között szerepeltek egyebek mellett
A kutatók arra is rámutattak, hogy a mentális zavarok 2023-ra a korlátozottsággal leélt életévek vezető okává váltak, a betegségek és sérülések által okozott teljes egészségveszteséget tekintve pedig a tizenkettedikről az ötödik helyre léptek elő.
Vajda Ildikó pszichiáter, a kolozsvári Harmónia Psihocenter társalapítója és orvosigazgatója szerint a számok valóban aggasztó folyamatot jeleznek, értelmezésükkor azonban több, egymással párhuzamos változást is figyelembe kell venni.
A mentális zavarokkal küzdők felépülésében a szakszerű ellátás mellett a támogató környezetnek is fontos szerepe van
Fotó: Freepik.com
A globális folyamatok Vajda Ildikó szerint a kolozsvári rendelőkben is érzékelhetők. Mint elmondta, mind a járóbeteg-rendelésben, mind a kórházi ellátásban folyamatosan nő a segítséget kérők száma.
„Öt évvel ezelőtt jóval kevesebb új páciens jelentkezett, ma szinte mindennap fogadok olyan beteget, aki először fordul hozzám” – számolt be tapasztalatairól.
A változás nemcsak a páciensek számának alakulásában, hanem korösszetételében is megmutatkozik: egyre több 20–35 év közötti fiatal felnőtt kér segítséget pszichés panaszok miatt. A serdülők és szüleik ugyancsak gyakrabban fordulnak szakemberhez, ami a pszichiáter szerint egyszerre utalhat a fiatal nemzedékre nehezedő mentális terhek növekedésére és arra, hogy a családok hamarabb felismerik a beavatkozás szükségességét.
A leggyakoribb panaszok között a szorongásos zavarok, a depresszív epizódok és az alvászavarok szerepelnek, de sokan keresnek segítséget kiégés vagy alkalmazkodási nehézségek miatt is.
A szakember szerint feltűnően megnőtt azoknak az életviteli kríziseknek a száma is, amelyek nem felelnek meg maradéktalanul valamely pszichiátriai diagnózis feltételeinek, mégis jelentősen megnehezítik az érintettek mindennapjait. Egy válás, munkahelyi konfliktus vagy egzisztenciális bizonytalanság olyan lelki terhet jelenthet, amely már szakmai segítséget igényel.
A függőségek terjedését Vajda Ildikó ugyancsak aggasztónak tartja. A különböző szerek használatához kapcsolódó problémák mellett egyre több páciens küzd szerencsejáték-függőséggel. Noha ezek az esetek gyakran hosszú ideig rejtve maradnak, súlyosan ronthatják az érintettek életminőségét, emberi kapcsolatait és anyagi helyzetét.
Dr. Vajda Ildikó kolozsvári pszichiáter
Fotó: Orbán Orsolya
Vajda Ildikó szerint az emberek életvitele a digitalizációval gyökeresen átalakult:
Ehhez társult a koronavírus-járvány, a háborúk és a gazdasági bizonytalanság, amelyek együttesen tartós stresszkörnyezetet teremtettek.
A munkahelyi feszültség, a társas elszigetelődés, a digitális eszközhasználathoz kapcsolódó alváshiány és a mozgásszegény életmód egyaránt növelheti a mentális zavarok kialakulásának kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint már a koronavírus-járvány első évében mintegy 25 százalékkal emelkedett világszerte a szorongás és a depresszió előfordulása.
A növekvő esetszám ugyanakkor nem kizárólag a társadalom lelkiállapotának romlását jelzi. A pszichiátriai diagnosztika fejlődésével ma már olyan állapotokat is pontosabban felismernek, amelyeket korábban kimerültségnek vagy melankóliának tulajdonítottak. Nem új betegségek „feltalálásáról” van tehát szó, hanem arról, hogy a korábban rejtve maradó problémák felismerhetővé és társadalmi szinten is láthatóbbá váltak.
„A növekedési trend valóban aggasztó, a számok azonban nemcsak a mentális problémák gyakoribbá válását, hanem egy nyitottabb és tudatosabb társadalmat is tükröznek” – fogalmazott Vajda Ildikó.
A változáshoz a pszichiátriai ellátást övező „stigma” fokozatos oldódása is hozzájárul.
ennek emléke pedig a rendszerváltást követően is erősítette az intézményektől és a megbélyegzéstől való félelmet.
Az elmúlt három évtizedben azonban nemcsak az ellátás intézményi keretei, hanem a társadalmi viszonyulás is változott. Különösen a fiatalabb nemzedék körében csökken azok aránya, akik szégyenként élik meg, ha pszichiáterhez vagy pszichológushoz fordulnak. Ez növeli ugyan a nyilvántartott esetek számát, egyúttal azonban esélyt teremt arra, hogy az érintettek még állapotuk súlyosbodása előtt megfelelő segítséget kapjanak.
A párterápia a váláshoz vezető konfliktusok feldolgozásában és a kapcsolat megmentésében egyaránt segítséget nyújthat
Fotó: Orbán Orsolya
A szakorvos arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése új jelenséget hozott a rendelőkbe: a páciensek egy része már a vizsgálat előtt digitális alkalmazások segítségével próbálja értelmezni a tüneteit, és kész diagnózissal keresi fel a pszichiátert.
„A betegek egy része a ChatGPT segítségével értelmezi a panaszait, és gyakran már konkrét diagnózissal érkezik. Ezek az öndiagnózisok azonban sokszor pontatlanok vagy tévesek, így esetenként kihívást jelent a páciensek elképzeléseinek korrigálása a valós klinikai kép alapján” – mondta Vajda Ildikó.
Hozzátette, az interneten vagy mesterséges intelligencia segítségével megszerzett információ hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki felismerje: segítségre van szüksége. A tünetek egymáshoz való viszonyának, időtartamának és súlyosságának megítélése azonban szakorvosi feladat. Ugyanaz a panasz több különböző állapotban is jelentkezhet, a pontos diagnózishoz pedig az érintett előzményeit, élethelyzetét és mindennapi működését egyaránt figyelembe kell venni.
A serdülőkre nehezedő fokozott nyomás növelheti a mentális zavarok kialakulásának kockázatát
Fotó: Pixabay
A The Lancet tanulmánya szerint a mentális zavarok a 15–19 éves korosztály egészségveszteségében különösen nagy szerepet játszanak. Vajda Ildikó ennek kapcsán elmondta, a serdülőkor önmagában is sérülékeny életszakasz, a mai fiataloknak azonban a korábbiaknál több irányból érkező nyomással kell megküzdeniük.
A mások látszólag tökéletes életével való folyamatos összehasonlítás, az online zaklatás, valamint a társadalmi és gazdasági bizonytalanság egyaránt rombolhatja az önértékelést és erősítheti a reménytelenség érzését.
Ebben a helyzetben különösen fontossá válik a családi háttér. Egy érzelmileg stabil, támogató család védőhálóként működhet, ha azonban a lelki problémák tabunak számítanak, a fiatal könnyen egyedül maradhat a nehézségeivel.
„A szülőknek nem kell pszichiátriai szakértőknek lenniük. A nyitott kommunikáció, az ítélkezésmentes meghallgatás és a valódi érzelmi jelenlét olyan alap, amelyre a serdülő biztonsággal támaszkodhat” – hangsúlyozta a pszichiáter.
Figyelmeztető jel lehet, ha a fiatal tartósan visszahúzódóvá vagy ingerlékennyé válik, alvászavarral küzd, elveszíti érdeklődését korábbi elfoglaltságai iránt, illetve számottevően romlik az iskolai teljesítménye. Ezeket a változásokat a szakorvos szerint nem szabad minden esetben egyszerű kamaszkori sajátosságként elkönyvelni. Első lépésként a háziorvos vagy az iskolapszichológus is segíthet annak eldöntésében, szükség van-e további szakellátásra.
Noha a mentális zavarokat gyakrabban diagnosztizálják nőknél, a férfiak problémái sokszor rejtve maradnak
Fotó: Mesterséges intelligencia/ChatGPT
A nemzetközi kutatás szerint a mentális zavarokhoz kapcsolódó betegségteher a nőknél magasabb. A depressziót és a szorongásos zavarokat valóban gyakrabban diagnosztizálják körükben, ez azonban Vajda Ildikó szerint nem jelenti azt, hogy a férfiak ellenállóbbak lennének a lelki betegségekkel szemben.
A férfiak problémái ezzel szemben gyakrabban maradnak rejtve, mivel a hagyományos szerepelvárások visszatarthatják őket érzelmeik kifejezésétől és a segítségkéréstől.
Náluk a depresszió nem feltétlenül tartós szomorúságként jelentkezik: ingerlékenység, dühkitörések, fokozott kockázatvállalás, munkamánia, alkohol- vagy más függőség, illetve testi panaszok is elfedhetik a háttérben meghúzódó problémát. Emiatt gyakran belgyógyászhoz vagy neurológushoz jutnak el először, nem pedig mentális egészséggel foglalkozó szakemberhez.
A szerencsejáték-függőség súlyosan károsíthatja az érintettek emberi kapcsolatait és anyagi helyzetét
Fotó: Orbán Orsolya
Vajda Ildikó arról is beszélt, hogy a mentális zavarok súlyát elsősorban nem a közvetlen halálozás, hanem az adja, hogy kezelés nélkül hosszú időn keresztül korlátozhatják az érintettek mindennapi életét. „A kezeletlen pszichiátriai betegség nem egyszerűen rossz közérzet, hanem az emberi élet minden területére kiterjedő, csendes erózió” – fogalmazott.
A depresszió és a szorongás ronthatja az összpontosítást és a memóriát, megnehezítheti a döntéshozatalt, valamint tartós szellemi fáradtságot okozhat. A korábban jól teljesítő diák nehezen birkózhat meg a tanulással, a munkavállaló pedig korábbi feladataival. A teljesítmény visszaesése újabb feszültséget és szégyenérzetet kelthet, tovább súlyosbítva az állapotot.
A következmények az emberi kapcsolatokban is megmutatkozhatnak.
ha nem ismerik fel mögötte a betegséget. Az érintett emiatt éppen akkor szigetelődhet el, amikor a legnagyobb szüksége lenne családja és környezete támogatására.
Súlyosabb esetben idővel a legegyszerűbb teendők – a reggeli felkelés, a tisztálkodás, a bevásárlás vagy az ügyintézés – elvégzése is komoly nehézséget jelenthet. A pszichiáter ugyanakkor hangsúlyozta: megfelelő segítséggel a folyamat megállítható. A korai felismerés, valamint az állapottól függően alkalmazott gyógyszeres kezelés és pszichoterápia nemcsak a tünetek enyhítését, hanem a tanulási, munkavégzési és társas képességek helyreállítását is szolgálhatja.
A mentális zavarok tünetei már kisgyermekkorban jelentkezhetnek, ezért különösen fontos a korai felismerésük
Fotó: Pixabay
A korai segítséghez csak akkor juthat hozzá az érintett, ha lakóhelyén elérhető a megfelelő szakellátás – lehetőleg azon a nyelven, amelyen a legpontosabban képes megfogalmazni érzéseit.
Kolozsvár erdélyi orvosi és egyetemi központként kedvezőbb helyzetben van, mint az ország számos más térsége: pszichiátriai magánrendelők, klinikai pszichológiai szolgáltatások és kórházi ellátás egyaránt rendelkezésre áll. A rendszeres gondozás és a folyamatos pszichoterápia biztosítása azonban itt is kapacitáshiányba ütközhet.
A kisebb városokban és vidéken még nehezebb szakemberhez jutni. A pszichiáterek és pszichológusok jelentős része a nagyvárosokban dolgozik, így a vidéki pácienseknek gyakran több tíz kilométert kell utazniuk a legközelebbi rendelésig.
A szakember szerint különösen nagy hiány mutatkozik magyarul beszélő gyermekpszichiáterekből és klinikai pszichológusokból. Az anyanyelven elérhető kezelés pedig a lelki egészség területén nem pusztán kényelmi kérdés.
„A pszichiátriai és pszichoterápiás munka lényege a kommunikáció. A páciensnek a legbelsőbb félelmeiről, fájdalmas emlékeiről és szégyellt gondolatairól kell beszélnie. Ha ezt idegen nyelven teszi, az érzelmek árnyalatainak egy része elveszhet. Az anyanyelv az érzelmek nyelve” – fogalmazott Vajda Ildikó.
A szakember szerint ezért a magyar nyelvű pszichiátriai és pszichológiai szolgáltatások biztosítását Erdélyben nem kisebbségi kényelmi igényként, hanem közegészségügyi feladatként kellene kezelni. A segítségkérést pedig nem érdemes addig halogatni, amíg a tünetek már a tanulást, a munkát, az emberi kapcsolatokat vagy az önellátást is ellehetetlenítik.
Sok a tévhit a pszichiátriai kezelésekkel kapcsolatban, az emberek elsősorban a megbélyegzéstől tartanak. Videós egészségügyi sorozatunkban egy kolozsvári pszichiátriai magánklinikára látogattunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Nagy Ildikó Marosvásárhelyről költözött Norvégiába, ahol nemcsak új életet kezdett, hanem írásra is adta a fejét: Norvégiai mindennapok című oldalán a norvég hétköznapokat mutatja be erdélyi szemmel.
A konyha ma már nem csak a hagyományos női szerepek terepe – legalábbis a felszínen. Csakhogy a statisztikák azt mutatják, hogy a valós mindennapi főzés továbbra is elsöprő többségben női feladat. Ez nem vélemény, nem empirikus tapasztalat: ez adat.
Hogyan lesz a hobbiból jól jövedelmező kreatív vállalkozás? Erre ad praktikus, őszinte és motiváló választ Tóth Balázs, Magyarország egyik legismertebb portréfotósa, aki több mint tíz év tapasztalatát sűrítette új könyvébe.
A klasszikus rock magyar gyöngyszemeit szólaltatja meg a KalotaRock zenekar, amely nemrég elnyerte az idei Legszebb Erdélyi Magyar Dal közönségdíját. Az elismerés jelzi számukra, hogy jó úton járnak, hogy még mindig van igény az élő rockzenére.
Az elmúlt hetekben újra és újra ugyanannál a témánál kötöttem ki, pedig nem foglalkoztam vele, csak az események sodortak bele. Az egyik esemény a Taste of Transylvania gasztrofesztivál, a másik egy kürtőskalácsfesztivál. Közös bennük az erdélyi konyha.
A Mérában gazdálkodó Horváth Csaba juhtartó gazda úgy kényszerült gyors váltásra, hogy a négyszáz fős juhállományát őrző pásztor faképnél hagyta. Az állattelepén tett látogatás révén egy olyan újítást sikerül bemutatni, amire sok juhtartó vevő.
A föld kopárságát gyümölcstermesztéssel pótolták, és bár az egykori híres piros páris almafajtát még nem sikerült visszatelepíteni, egyre többen oltanak és foglalkoznak almatermesztéssel a marosszéki zsákfaluban. Az almafáiról híres Gegesben jártunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!