Hirdetés

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

fazekas

A korondi Páll Árpád az őseitől tanult technikát, mintákat és színvilágot használja a fazekasságban

Fotó: Haáz Vince

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén. Mint kiderült, közös válasz nincs, de vannak útkereső fazekasok.

Simon Virág

2026. szeptember 22., 14:292026. szeptember 22., 14:29

Marosvásárhelyen az elmúlt hétvégén tartották az Erdélyi Mesterségek Ünnepét, amelyet immár harmadik alkalommal szerveztek meg, és amelynek témája idén az agyag és a kerámia volt. A háromnapos ünnepen szebbnél szebb alkotásokat lehetett megcsodálni és megvásárolni. Erdélyi, magyarországi és román fazekasok mutatták be alkotásaikat, kínálták eladásra portékáikat, és mutatták meg az érdeklődőknek, hogyan alkotnak. Több helyen voltak korongok, amelyeket ki is lehetett próbálni. Főként olyan egyesületek és alapítványok mutatkoztak be, amelyek keretében fazekascsoportok működnek, de ott voltak azok az iskolák is, ahol fazekasságot lehet tanulni, főként Magyarországról.

Voltak többek között Szamosújvárról, Sepsiszentgyörgyről, Zilahról, Csíkszeredából, Szatmárnémetiből, Nagybányáról, de bemutatkozott a nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium, valamint a Győri Kovács Margit Iparművészeti Szakiskola is.

Hirdetés

Aki végigsétált a standok között, részt vett a bemutatókon, két dolgot figyelhetett meg: egyre nőiesebb ez a szakma és hobbi, ugyanakkor hiányoznak a korondi fazekasok.

fazekas Galéria

Hagyományos diszítésű csempék a marosvásárhelyi kiállításon

Fotó: Haáz Vince

Könnyebb most korongozni

A marosvásárhelyi fazekasok egyik képviselőjétől, dr. Vargancsik Iringótól megtudtuk, hogy az otthont adó megyeszékhelyen két alkotóműhely van. Az első, ahol ő is tanult, a Magyar–Örmény Kulturális Egyesület által szervezett kerámiaműhely, amelyet Dobribán Anikó vezet. A másik alkotócsoport az Erdélyi Hagyományok Háza által meghirdetett tanfolyamokon alakult ki. A Hagyományok Házánál két kemence és több korong is az érdeklődők rendelkezésére áll. Mindkét kezdeményezés iránt nagy az érdeklődés, a csoportok mindig teleházasak, a legtöbben énidőként tekintenek az agyaggal való munkára, mintegy terápiaként. Marosvásárhelyen, de a többi egyesület és alapítvány beszámolója szerint más településeken is a gyermekek, fiatalok mellett főként nők, orvosok, ügyvédek, tanárok jelentkeznek az agyaggal alkotó csoportokba.

Iringó azt is elmondta, hogy míg korábban a korongot lábbal kellett hajtani, és ez férfimunka volt, így az asszonyoknak a díszítés, mintázás jutott feladatul, ma már árammal működő korongok vannak,

így bár munkás feladat, a korongozás, az agyagból való nagyobb alkotások elkészítése a nők számára is könnyebben elérhetővé és elvégezhetővé vált.

„Ma már nemcsak Csekefalváról, hanem az internetről, szerte a nagyvilágból lehet anyagot rendelni, könnyen megmunkálható alapanyagokat, színes, sokféle mázat, így az agyagozás, a kerámiatárgyak készítése sokkal elérhetőbbé vált mindenki számára. Ezért is népszerű ez a foglalkozás, amely kikapcsolódás és terápia egy olyan világban, ahol a kétkezi munka egyre ritkább, és nincs meg az alkotás lehetősége” – mondta a szociálpedagógus, aki szerint a marosvásárhelyi vásárban is azért lehetett látni sokkal több modern kerámiatárgyat, mint hagyományost, mert egyre több egyesületnek, alapítványnak vannak ilyen műhelyei, csoportjai.

fazekas Galéria

Nem kis odafigyelést igényel a korongozás

Fotó: Haáz Vince

Az örökséget viszik tovább a fazekasok

Azért találtunk egyetlen korondi fazekast, Páll Árpádot, akinek családja már az 1700-as évektől fazekassággal foglalkozik. Már a nagyapja is a székely népi motívumokat használta, a zöld, barna, sárga színeket, kevés kékkel. A standon is láthatóak voltak ezek a kancsók, korsók, a Rákóczi-korabeli székely bokályok (borivó edények). Voltak kályhacsempék is, s mint megtudtuk, a látható darabokon sóvidéki, de több száz éves erdélyi minták is felismerhetőek.

Páll Árpád arról mesélt, hogy most is van a családban olyan cserépedény, amelyet a nagyapja készített az 1940-es években, és ő is ugyanazzal a technikával, színvilággal és mintákkal készíti az edényeket.

Arra a kérdésünkre, hogy ezekre van-e most kereslet, elmondta, hogy inkább dísztárgyként, mint használati tárgyként. Szerinte a hagyományos családokban felnőtt fiatalok most is keresik és tudják értékelni ezeket a korondi edényeket, de inkább ajándékba viszik, mint mindennapos használatra. A termékeket háztól is viszik, de a nagy fazekasvásárokra is elmennek, Magyarországra is, itthon pedig Nagyszebenben és Jászvásáron értékelik ezt a kerámiát. A megélhetés ebből egyre nehezebb, hiszen, ahogy a marosvásárhelyi mesterségek ünnepén is látszott, nagy a kínálat, rengeteg fiatal keramikus van, aki modern formákkal és színekkel alkot, és ők alkalmazkodnak a mai kor elvárásaihoz.

Idézet
„Mi egy örökséget viszünk tovább, ezt a hagyományos értéket. A munkáim is Magyar Örökség díjjal vannak kitüntetve, ezt kell tovább készítsem, vigyem. A székely népi kerámia színvilágát próbáljuk megőrizni.
Idézet
fazekas Galéria

Páll Árpád korondi diszítésű kályhacsempéket is készít

Fotó: Haáz Vince

Mi legyen az irányvonal?

A szakemberek vasárnap egy kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelyen arra keresték a választ, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek, és mit készítsenek. Ebben részben megoszlottak a vélemények. Fazekas Gábor békéscsabai népi iparművész, fazekas szerint fontos figyelni a vevőkre, és elkészíteni azokat az edényeket is, amelyekre ők vágynak, de fontos megőrizni, amennyiben lehetséges, a népi motívumokat is. Úgy vélekedett, hogy tanítani kell a vásárlókat, de tanulni is kell tőlük. Ingoványos ez a talaj, hiszen meg kell szólítani, el kell érni azokat a fiatalokat is, akik indukciós főzőlapokon készítik az ebédjüket, és ha nem szólítják meg őket a fazekasok, akkor olcsó, kínai edényeket, bögréket használnak. Úgy értékelte, hogy a fazekasoknak folyamatosan tanulniuk, fejlődniük, kísérletezniük kell, de pályázatokra is jelentkezniük kell, hogy kipróbáljanak új technikákat, keressenek új megoldásokat. Mesélt arról, hogy egy megrendelésre szögletes tányérokat kellett készítenie, és bár nagy kihívás volt, sokat tanult, amíg megtalálta a megfelelő technikát és megoldást.

A zilahi Csibi Csaba arról számolt be, hogy ő azt tapasztalta: a jászvásári vásáron is nagyon szeretik a hagyományos mintákkal és színekkel készült cserépedényeket, van kereslet a régi minták iránt is.

fazekas Galéria

Alkotás közben lehetett megfigyelni a fazekasokat

Fotó: Haáz Vince

Bazár vagy kézműves vásár?

  • Elhangzott, hogy sajnos Korondon a polcokon, asztalokon egyre kevesebb a kézzel készült helyi termék, helyüket átvették a külföldről behozott tömegcikkek, így ha valaki végignézi a felhozatalt, nem biztos, hogy felismeri már a tájegység mintáit és színeit, a hagyományos korondi cserépedényeket.

  • Korond elbazárosodott.

A beszélgetés végkövetkeztetése az volt, hogy mindenkinek meg kell találnia az egyéni útját: fontos a népi motívumok, formák megtartása, továbbörökítése, de a fejlődés, a változás és a kísérletezés is.

fazekas Galéria

Román fazekasok is bemutatkoztak a marosvásárhelyi rendezvényen

Fotó: Haáz Vince

fazekas Galéria

Fotó: Haáz Vince

fazekas Galéria

Fotó: Haáz Vince

fazekas Galéria

Fotó: Haáz Vince

korábban írtuk

Válaszút előtt áll a korondi fazekasság: nincs nagy kereslet a hagyományos motívumokkal díszített termékek iránt
Válaszút előtt áll a korondi fazekasság: nincs nagy kereslet a hagyományos motívumokkal díszített termékek iránt

Hatalmas kerámiaválaszték fogadja a Korondon átutazót. A Hargita megyei faluban azonban csak az tud hagyományos díszítésű kerámiát vásárolni, aki előzőleg tájékozódik, és a megfelelő mestert keresi meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 21., hétfő

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában

Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
2026. augusztus 02., vasárnap

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán

A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán
2026. augusztus 01., szombat

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász

Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász
Hirdetés
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
2026. július 04., szombat

Kanári-szigetek: utazás az őslakosok nyomában Gran Canarián (1. rész)

Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.

Kanári-szigetek: utazás az őslakosok nyomában Gran Canarián (1. rész)
2026. június 29., hétfő

Cápák, repülőgéproncsok és búvárélmények a Vörös-tengertől Erdélyig – Búvároktató a „víz alatti moziról”

Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.

Cápák, repülőgéproncsok és búvárélmények a Vörös-tengertől Erdélyig – Búvároktató a „víz alatti moziról”
Hirdetés
2026. június 13., szombat

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán

Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán
2026. május 30., szombat

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról

Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról
2026. április 30., csütörtök

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését

Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését
Hirdetés
Hirdetés