Még messze van az orosz–ukrán háború vége: beszélgetés Stier Gábor politikai elemzővel, Oroszország-szakértővel

Éles kérdéseket tett fel Vlagyimir Putyin beszéde után a moderátor is, majd a résztvevők már kevésbé voltak bátrak, és többen inkább egyfajta udvariaskodásra használták az adódó lehetőséget. Putyin egyébként tartalmasan válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek beleillettek az orosz narratívába. Több felvetést azonban inkább megkerült. Részben érthető módon, hiszen a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben egy politikus nem mondhat akármit. Ezért adott kitérő választ nekem is, bár megjegyzem, valahol ez is válasz. Az viszont egyértelműen látszott, hogy élvezte a helyzetet, és érdekesnek találta a kérdést. A legfontosabb üzenete az volt, hogy Oroszország kész tárgyalni, de Ukrajna nem akar. Az orosz sajtónak egyébként tetszettek a kérdések: ez derült ki abból is, hogy a találkozó után sok újságíró megkeresett, s Putyin helyett egyebek mellett tőlem vártak arra választ, hogy elfoglalják-e az orosz csapatok az egész történelmi Novorossziját és hogyan látom a háború kimenetelét. A kérdés erről szólt, és ezt Putyin is jól értette. Én elégedett voltam az orosz államfő válaszával.

– A klub fórumán azok vesznek részt, akik figyelemmel kísérik Oroszország helyzetét, vagy kötődnek is hozzá. Hogyan változtak idén a részvevők?   
– A rájuk nehezedő nyomás miatt inkább az európaiak maradtak távol, de így is volt francia, német, norvég, görög és brit meghívott, míg az óceánon túlról érkeztek egyesült államokbeli és kanadai felszólalók, köztük az ismert közgazdász, Jeffrey Sachs is. Az előadások és viták mellett a meghívottak listája is tükrözte az orosz külpolitika fordulását: többen érkeztek Kínából, Indiából, Indonéziából, az arab világból és Latin-Amerikából.

– Sok befolyásos politikus, tudós, újságíró vesz részt a fórumon. Amikor Önt régi barátként köszöntik, nyilván szóba kerül Magyarország nemzetközi szerepe is. Mit gondolnak rólunk?
– Korábban nem beszéltek Magyarországról – 2009 óta vagyok a klub tagja –, most viszont annál többször említették. Az orosz elemzők és a sajtó érdeklődése egyértelműen megnőtt Magyarország iránt, de tájékozott volt a magyar kormány és az Európai Unió viszonyáról az indiai szakértő is.

és nemcsak értik, de támogatják is, hogy kiáll a magyar érdekek mellett.

– Románia kapcsán hasonló, csak kissé fordított a klub tagjainak a „közvélekedése”?
– Romániáról nem beszéltek. Szóba sem jött.

– Több elemző úgy látja, hogy az ukrajnai háborún Oroszország veszíthet. A Donbászt nem sikerült teljesen elfoglalnia, Ukrajna maradék része atlantista irányba fordult, északon két új NATO-tag lesz. Mit veszített és mit nyert Oroszország a háborúval?
– Az orosz politikusok a jelenlegi helyzet ellenére magabiztosak, és nem igazán az Ukrajnában dúló háborúra összpontosítanak. Orosz olvasatban ez csupán egy mellék hadszíntér az Oroszország és a Nyugat között folyó összetűzésben.

Az orosz érdekek szempontjából Putyin racionális döntést hozott, amikor belevágott az orosz kommunikációban „különleges katonai műveleteknek” nevezett akcióba. Ha nem lép, egy-két éven belül rosszabb helyzetben kényszerült volna háborúzni. Nem háborút akart, de ez a terv nem sikerült: Oroszország most már csak területszerzés és áldozatok árán érheti el eredeti céljait. Az, hogy hosszú háborúba sodródott, eleve veszteség Oroszország szempontjából is. Egyrészt egyre nagyobb a győzelem ára – véleményem szerint a két hadsereg és az országok tartalékai közötti különbség ki fog jönni –, ráadásul

– Elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország valóban megnyeri ezt a háborút?
– Rövid távon Oroszország presztízsvesztesége egyértelmű, ám azt, hogy mi történik középtávon, erősen befolyásolja majd az úgynevezett kritikus infrastruktúra lebénításának hatékonysága, a Nyugattal vívott gazdasági háború, a Nyugat egységének megmaradása vagy az Ukrajna mögötti kiállás gyengülése. Ez még hosszú játszma, amelynek a biztos vesztese Ukrajna, mert romokban és eladósodva kerül ki belőle még akkor is, ha megállítja vagy visszaszorítja az orosz erőket.

Oroszország eredeti elképzelései nem jöttek be, de folyamatos az újratervezés. Katonai értelemben még győzhet. Nincs is más választása, hiszen győzelmi kényszerben van. Kérdés, sikerül-e egyértelmű, meg­győző, a másik felet megtörő győzelmet aratnia, vagy a Donbász „felszabadítását” kell győzelemként eladnia. Közben az ár egyre nagyobb. Oroszország számára az igazi győzelem az lenne, ha a Nyugattal szemben formálódna a globális Dél, mint választási lehetőség, s ebben az új rendben Moszkva meghatározó szerepet játszana. Ehhez azonban egyértelmű győzelmet kell aratnia Ukrajnában. A tét tehát jóval nagyobb Ukrajnánál.