A Heltaiban ősszel indul igazán az élet, amikor az egyetemisták visszatérnek a kincses városba
Fotó: Facebook/HeltaiFolkCenter
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona. Vezetőjét, Pillich Balázst is meglepte, hogy felfigyeltek rájuk. Arról beszélgettünk vele, mi tartja életben ezt a szerteágazó tevékenységet, és miért térnek vissza a Heltaiba akár évtizedek múltán is az egykori diákok és táncosok.
2026. szeptember 23., 08:002026. szeptember 23., 08:00
A kolozsvári Heltai FolkCenter a 69. helyre került a European Bar Guide idei, száz európai vendéglátóhelyet felsorakoztató listáján. A Heltairól szóló ajánló szerzői egy olyan estét idéznek fel, amely már véget érni látszott, amikor zenészek érkeztek, és hegedűn meg nagybőgőn kezdtek játszani. A spontán muzsikálás az egyik legemlékezetesebb estéjükké tette az ott töltött időt.
A kávézó és a kocsma ebben a történetben szintén fontos, de Pillich Balázs szerint a szerepük a többi tevékenység felől érthető meg. „Nem mi szolgáljuk ki a kocsmát, hanem a kocsma szolgál ki minket” – magyarázta a Krónikának a kincses városban, a Mikó utca 18. szám alatt működő létesítmény vezetője.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt 1991 őszén jegyezték be, működését 1992. február 15-én kezdte meg. Az alapítvány saját történeti összefoglalója szerint az induláskor két bérelt szobában helyezték el az Országos Széchényi Könyvtár közvetítésével érkezett, mintegy húszezer adománykötetet.
Pillich Balázs (előtérben) szerint a Kolozsvárra érkező fiatalok közül többen azért ismerik a Heltait, mert szüleik, rokonaik úgy emlékeznek vissza a helyre, hogy ott kaptak valami otthonosat egy idegen városban
Fotó: Facebook/HeltaiFolkCenter
Pillich Balázs az alapításról beszélve szülei munkásságát idézte fel, és azt az időszakot, amikor a kilencvenes évek elején újrainduló szervezetek mellett olyan egyesületekre, alapítványokra is szükség volt, amelyek korábban nem léteztek. Ezek között volt az egyik legkorábbi a Heltai, ami az évek során egyre többféle feladatot vállalt, a könyvtári munka mellett pedig a közösségi programok szervezése is a mindennapjai részévé vált.
Kétnapos farsangzáró rendezvényt szervez február 13–14. között az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány a kolozsvári Heltai FolkCenterben.
A könyvtári tevékenység időközben átalakult. Pillich Balázs elmondása szerint ma a gyerekeknek szóló könyvtár és az ahhoz kapcsolódó programok állnak előtérben: a könyvek mellé családi foglalkozásokat, mesés eseményeket szerveznek, amelyeket gyakran a gyerektáncházzal is összekapcsolnak. A Heltai FolkCenter így a legkisebbek számára is belépő lehet a népi kultúrába, jóval azelőtt, hogy eldöntenék, szeretnének-e valaha néptáncot tanulni.
A néptánc és a népzene az alapítvány életében a kezdetektől jelen volt, van. Pillich Balázs felidézte, hogy a Heltai már a kilencvenes években különböző tánctáborok szervezésében vett részt, bekapcsolódott a kolozsvári táncház újraindításába, és azóta is, közel harminc éve folyamatosan szervez táncházakat.
A Tarisznyás együttes is itt működött, majd a – szintén Pillich Balázs irányította – Szarkaláb Néptáncegyüttes talált otthonra az épületben. A Szarkaláb és a Heltai 1999-ben együtt szervezte meg az első Szent István-napi Néptánctalálkozót, amelynek a rendezésében azóta is részt vesznek.
A Heltai kulturális munkája ugyanakkor nem merül ki a táncoktatásban. Pillich Balázs filmklubokat, könyvklubokat és más közösségi eseményeket is említett, amelyek az évek során helyet kaptak az épületben; ma a népzenei és néptáncos programok a leghangsúlyosabbak, de a termeket továbbra is más kezdeményezések is használják.
A Heltai rengetek eseménynek ad otthont
Fotó: Facebook/HeltaiFolkCenter
A nyugodtabb hónapokban is vannak események, ősszel pedig az egyetemisták visszatérésével és a rendszeres próbák indulásával újra sűrűvé válnak a hétköznapok.
Egy saját épülettel és a jelenleg tizennégy munkatárssal működő szervezetnek a kulturális munka mellett a fenntartásról is gondoskodnia kell. Pillich lapunk kérdésére úgy fogalmazott,
A vendéglátás története a kezdetekig nyúlik vissza: előbb kisebb büfé működött az épületben, később vendéglő is volt, a konyhát azonban 1999-ben bezárták. A kávézó és a kocsma megmaradt, miközben a programok egyre rendszeresebbé váltak. Az épületben vendégszállás is működik, amelyet Pillich Balázs szerint főként csoportok vesznek igénybe.
A Heltai emellett együttműködik diákszervezetekkel és más közösségekkel: a termek használatáról az adott program és a partnerség függvényében állapodnak meg. Emellett újabb nemzetközi együttműködések felé szeretnének nyitni, mert hosszabb távon is biztosítani kell az intézmény működését. A fejlesztésekhez ugyanakkor továbbra is pályázati forrásokra van szükségük.
Az itt eltöltött délutánokból szerinte gyakran tartós kötődés lesz: a fiatalok később más programokra, barátokkal vagy akár a tanáraikkal is visszatérnek.
A Heltait erősen meghatározza a néptáncos és népzenész közeg, Pillich Balázs mégis fontosnak tartja elmondani, hogy a vendégek köre ennél tágabb: sokan a zenéért, a társaságért érkeznek, vagy egyszerűen kíváncsiak arra, mi történik itt.
Pillich Balázs számára az elmúlt harmincöt év azokon az embereken is mérhető, akik újra meg újra visszatérnek. Egykori táncosainak már a felnőtt gyerekei járnak a Heltaiba,
És bár az, amit Pillich érez, nem tud benne lenni egy kocsmalistán szereplő néhány sorban, az ajánló mégis jóleső visszaigazolás a létesítmény vezetője számára. Arról szól, hogy egy szerény kávézó, kocsma, ahol nincsenek elegáns koktélok, divatos kávékülönlegességek, néha többet adhat, mint egy dizájner szórakozóhely.
Három évtized néptánccal, önkéntes munkával, ezer kilométeres turnékkal, barátságokkal, újrakezdésekkel és generációkat összekötő közösséggel – a Szarkaláb Néptáncegyüttes november 21-én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!