Egyre több romániai igényli a csendes falusi környezetet
Fotó: László Ildikó
Egyre többen választják a zsúfolt, stresszes nagyvárosi élet helyett a falusi csendet és szabadságérzést – ezt számokkal is alátámasztja az Országos Statisztikai Intézet (INS). Kolozsvár környéki falura költözött az a két nyilatkozó, aki portálunk megkeresésére a vidékre telepedés előnyeiről és hátrányairól beszélt.
2024. november 13., 10:292024. november 13., 10:29
2024. november 13., 13:362024. november 13., 13:36
Sokan, egyre többen költöznek ki a zsúfolt városokból környékbeli falura egy nyugodtabb élet reményében, de természetesen amiként megvannak az előnyei a vidéken lakásnak: nagyobb tér, jó levegő, csend, úgy az ingázásnak is megvannak a hátrányai. Közvetlenül 1989 után a romániai falvak gyors ütemben kezdtek elnéptelenedni, sok fiatal a városi életet választotta.
Teljesen más életérzés egy tömbház sokadik emeletén lakni, mint egy kertes házban
Fotó: Pinti Attila
Az azóta eltelt több három és fél évtized alatt azonban a tendencia megváltozott: jelenleg a városlakók szívesen költöznek vidéki településekre Romániában is.
Az adatok szerint Romániában egyre többek költöznek ki városból falura: akár azért, mert gyorsan eljutnak a munkahelyükre, akár azért, mert a munkájuk nem követeli meg a személyes jelenlétet. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait a profit.ro portál idézte, eszerint tavaly rekordszámú romániai költözött vidékre, így a vidéki településeken élők száma 62 700-zal több, mint a városon élőké. A számok azt mutatják, hogy az 1990-es évek eleje óta jelentősen nőtt a vidéki élet iránti vágy a romániaiak körében. Az INS adatai szerint 1991-ben, a forradalom után 105 789 fővel kevesebben éltek falun, mint városon.
A kert, a természetközeliség miatt is választják sokan a falusi környezetet a nagyvárosi helyett
Fotó: Demeter Melinda
Menekülés falura: fordulatot jelentett a világjárvány okozta tér-beszűkülés
A nagy ugrás a világjárvány idején következett be: a pandémia idején a vidékre költözések számai meredeken emelkedtek, különösen 2020-ban. A járványügyi távolságtartási intézkedések és egyéb változások kedveztek a vidékre költözéseknek.
Az értékek 2021-ben és 2022-ben folyamatosan emelkedtek, és a tavalyi rekordmagas értékben csúcsosodtak ki. Vladimir Alexandrescu, a statisztikai hivatal szóvivője a portálnak kifejtette, nincs hivatalos kutatásuk a jelenségre vonatkozóan, de abból, amit informálisan megfigyeltek, kiderül: Romániában az elmúlt években hasonló tendenciák érvényesültek, mint a nyugati országokban. „Ahogy Románia egyre közelebb kerül a fejlett társadalmak piacához, úgy látszik egyre inkább ez a tendencia. A városkörnyéki területek nagyobb mozgásszabadságot kínálnak, mint a városközpontokhoz közelebb eső, zsúfolt helyek.
hogy könnyebben el lehessen jutni hozzájuk anélkül, hogy az egész városon keresztül kellene haladni” – magyarázta a szóvivő.
A falvakban alacsonyabbak a lakásárak, ezért is részesítik előnyben egyre többen a vidéki életet
Fotó: Pinti Attila
Sokat számítanak a falun alacsonyabb árak is
Alexandrescu arra is kitért, hogy a tendencia erősödésében szerepet játszik, hogy a városkörnyéki területeken az árak megfizethetőbbek, a lakásáraktól kezdve a fenntartási költségekig vagy az adókig. „A falura költözésnek tehát kézzelfogható gazdasági előnyei is mutatkoznak, de szintén fontos szempont a szabadságérzés, amit a vidék nyújt. Teljesen más kertben, nagyobb házban élni, és teljesen más egy sokadik emeleti tömbházlakásban. Szintén lényeges, hogy az utóbbi időben a nagyvárosokon kívüli területeken sokkal jobb a levegő minősége, de általában véve az életminőség jobb vidéken” – fejtette ki a szóvivő.
Sokan szívesen kertészkednek kikapcsolódásként, ez is növeli a vidék vonzerejét
Fotó: Kiss Judit
„A munkaerő-piaci trendek valóban egyre inkább a nyugat-európai országokban tapasztalható tendenciákat tükrözik” – magyarázta Vladimir Alexandrescu.
Akár havi 200 euróval is többe kerülhetnek a romániai nagyvárosokban az albérletek, ha a bérlő új építésű tömbházban található lakást akar választani.
„Szervezés és utazás szempontjából cifrább a dolog”
Megkérdeztünk két, Kolozsvár vonzáskörzetében, de falura költözött személyt – lapcsaládunk volt munkatársait – arról, hogy mik a városról falura telepedés fő előnyei és fő hátrányai. Kajcsa Emese, két gyerek édesanyja a nagyvárostól 32 kilométerre fekvő Mákófalván lakik. Megkeresésünkre elmondta, a kalotaszegi faluban él családjával együtt immár 2017 óta.
Bár számos tekintetben kényelmesebb lehet tömbházban élni, sokan vágynak a vidéki életmód után
Fotó: Haáz Vince
Azt is elmondta, hogy persze, mindennek ára is van, hiszen a lánya Kolozsvárra jár iskolába, a férje viszi autóval reggelenként. „Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 6.45-kor el kell indulniuk ahhoz, hogy 8-ra elérjenek. Hazafele valamivel egyszerűbb az utazás, többnyire kevesebb mint egy óra alatt hazaérnek. A dolog cifrább szervezés, és utazás szempontjából is azokon a napokon, amikor délutáni, iskolán kívüli tevékenységen vesz részt a gyerek, a késő délutáni órákban ugyanis nagyon zsúfolt a forgalom” – mondta el Kajcsa Emese. Úgy fogalmazott,
így amennyiben a gyerekek programja összeegyeztethető, a szülők válthatják egymást a szállításban.
Játszótér, parkoló és focipálya is az udvar
Szintén az előnyöket emelte ki megkeresésünkre a Krónika volt munkatársa, Vincze Gyula, aki családjával együtt a Kolozsvártól 18 kilométerre fekvő Ajtonban lakik. „Falusi környezetben nyilván előny a nagyobb élettér, nagyobb szabadság, a zöldövezet, a konyhakert, a gyümölcsös, a virágok, friss levegő, satöbbi. Az udvar meg egyszerre játszótér, park, parkoló, focipálya. Házhoz jön a természet, minden szuper jó, ha nem vágyunk ennél többre.
Mint sorolta, ha elfogy a boltból a kenyér, be kell menni a városba de minimum a szomszéd faluba, vagy otthon megsütni. Ha nincs barkácsbolt – márpedig általában nincs –, egy csavarért is be kell menni a városba. Ezt faluhelyen úgy hidalják át, hogy kölcsön kérik valakitől azt a csavart vagy a zsák cementet, vetőmagot satöbbit.
A pandémia idején sokan menekültek a városokból falura, ahol nagyobb a mozgástér tér és jobb a levegő
Fotó: Bede Laura
„A legnagyobb előny az élettér és minden, amit az kínál. A legnagyobb hátrány az elszigeteltség, a közlekedés nehézségei miatt, mert
Így aztán paradox módon minden sokkal többe kerül falun mint a városban, mert mindenre rá kell számolni az utazási vagy szállítási költségeket” – fejtette ki Vincze Gyula.
Egy fejlett infrastruktúrával rendelkező település csak „papíron” falu
Hozzátette, persze faluja válogatja, mert egy nagyváros perifériáján elhelyezkedő, fejlett infrastruktúrával rendelkező település csak „papíron” falu – az már maga a város.
Vannak, akik gazdálkodni szeretnének, növényt termeszteni, állatot tartani. Mindenkinek mást jelent a falusi élet. Én csak a saját szemüvegemen keresztül tudok erről beszélni. Egy negyedik eset vagyok, akinek ugyan nem futotta kolozsvári lakásra, de nem kényszerből költözött ki. A szabadságvágyam hozott ide, bevállaltam az ezzel járó nehézségeket. Kertész lettem, fát nevelek, fát hasogatok, nem szisszenek minden kis szilánkhoz” – fogalmazott.
A városi zsúfoltság és stressz miatt is vágynak az emberek egy élhetőbb életvitelre
Fotó: Pinti Attila
Vincze Gyuula áprilisban egy véleményanyagban fogalmazta meg a Krónikában a falura költözéssel kapcsolatos gondolatait. Ebből idézünk. „Ahonnan a hozzánk hasonló magányosak elől menekülünk mint valami modernkori remeték, egy másfajta magányra vágyó különcök. Elmenekülünk a zaj, a zsúfoltság, a tömeg, a füst és a forgalmi dugók elől. Jó nekünk. Van itt kérem friss levegő, madárcsicsergés, csend, parkolóhely, autentikus napfelkelte,
Éjszakánként néha még a csillagokban is gyönyörködhetünk. Ám lélekben és testben sem merészkedünk túl messzire, köldökzsinórunk az aszfalt, az autó és jobb híján a ritkán járó busz. Itt fekszünk, itt kelünk, ám valójában nem itt élünk”.
A Kolozsvár melletti Bükkben immár tíz éve működik az Adrenalin Park, amely rendületlenül vonzza azokat, akik szeretnének kiszabadulni a nagyváros benzingőzös forgatagából, a képernyők előtti görnyedésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!