Nem könnyű ingázni, de házhoz jön a természet – egyre több romániai költözik falura a nagyvárosokból

Az adatok szerint Romániában egyre többek költöznek ki városból falura: akár azért, mert gyorsan eljutnak a munkahelyükre, akár azért, mert a munkájuk nem követeli meg a személyes jelenlétet. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait a profit.ro portál idézte, eszerint tavaly rekordszámú romániai költözött vidékre, így a vidéki településeken élők száma 62 700-zal több, mint a városon élőké. A számok azt mutatják, hogy az 1990-es évek eleje óta jelentősen nőtt a vidéki élet iránti vágy a romániaiak körében. Az INS adatai szerint 1991-ben, a forradalom után 105 789 fővel kevesebben éltek falun, mint városon.

Menekülés falura: fordulatot jelentett a világjárvány okozta tér-beszűkülés

A nagy ugrás a világjárvány idején következett be: a pandémia idején a vidékre költözések számai meredeken emelkedtek, különösen 2020-ban. A járványügyi távolságtartási intézkedések és egyéb változások kedveztek a vidékre költözéseknek.

Az értékek 2021-ben és 2022-ben folyamatosan emelkedtek, és a tavalyi rekordmagas értékben csúcsosodtak ki. Vladimir Alexandrescu, a statisztikai hivatal szóvivője a portálnak kifejtette, nincs hivatalos kutatásuk a jelenségre vonatkozóan, de abból, amit informálisan megfigyeltek, kiderül: Romániában az elmúlt években hasonló tendenciák érvényesültek, mint a nyugati országokban. „Ahogy Románia egyre közelebb kerül a fejlett társadalmak piacához, úgy látszik egyre inkább ez a tendencia. A városkörnyéki területek nagyobb mozgásszabadságot kínálnak, mint a városközpontokhoz közelebb eső, zsúfolt helyek.

hogy könnyebben el lehessen jutni hozzájuk anélkül, hogy az egész városon keresztül kellene haladni” – magyarázta a szóvivő.

„A munkaerő-piaci trendek valóban egyre inkább a nyugat-európai országokban tapasztalható tendenciákat tükrözik” – magyarázta Vladimir Alexandrescu.

korábban írtuk

Jelentős a különbség a régi és új építésű lakások bérleti díja közt az erdélyi nagyvárosokban

Akár havi 200 euróval is többe kerülhetnek a romániai nagyvárosokban az albérletek, ha a bérlő új építésű tömbházban található lakást akar választani.

„Szervezés és utazás szempontjából cifrább a dolog”

Megkérdeztünk két, Kolozsvár vonzáskörzetében, de falura költözött személyt – lapcsaládunk volt munkatársait – arról, hogy mik a városról falura telepedés fő előnyei és fő hátrányai. Kajcsa Emese, két gyerek édesanyja a nagyvárostól 32 kilométerre fekvő Mákófalván lakik. Megkeresésünkre elmondta, a kalotaszegi faluban él családjával együtt immár 2017 óta.

így amennyiben a gyerekek programja összeegyeztethető, a szülők válthatják egymást a szállításban.

Játszótér, parkoló és focipálya is az udvar

Szintén az előnyöket emelte ki megkeresésünkre a Krónika volt munkatársa, Vincze Gyula, aki családjával együtt a Kolozsvártól 18 kilométerre fekvő Ajtonban lakik. „Falusi környezetben nyilván előny a nagyobb élettér, nagyobb szabadság, a zöldövezet, a konyhakert, a gyümölcsös, a virágok, friss levegő, satöbbi. Az udvar meg egyszerre játszótér, park, parkoló, focipálya. Házhoz jön a természet, minden szuper jó, ha nem vágyunk ennél többre.

Mint sorolta, ha elfogy a boltból a kenyér, be kell menni a városba de minimum a szomszéd faluba, vagy otthon megsütni. Ha nincs barkácsbolt – márpedig általában nincs –, egy csavarért is be kell menni a városba. Ezt faluhelyen úgy hidalják át, hogy kölcsön kérik valakitől azt a csavart vagy a zsák cementet, vetőmagot satöbbit.

Így aztán paradox módon minden sokkal többe kerül falun mint a városban, mert mindenre rá kell számolni az utazási vagy szállítási költségeket” – fejtette ki Vincze Gyula.

Egy fejlett infrastruktúrával rendelkező település csak „papíron” falu

Hozzátette, persze faluja válogatja, mert egy nagyváros perifériáján elhelyezkedő, fejlett infrastruktúrával rendelkező település csak „papíron” falu – az már maga a város.

Vannak, akik gazdálkodni szeretnének, növényt termeszteni, állatot tartani. Mindenkinek mást jelent a falusi élet. Én csak a saját szemüvegemen keresztül tudok erről beszélni. Egy negyedik eset vagyok, akinek ugyan nem futotta kolozsvári lakásra, de nem kényszerből költözött ki. A szabadságvágyam hozott ide, bevállaltam az ezzel járó nehézségeket. Kertész lettem, fát nevelek, fát hasogatok, nem szisszenek minden kis szilánkhoz” – fogalmazott.

Éjszakánként néha még a csillagokban is gyönyörködhetünk. Ám lélekben és testben sem merészkedünk túl messzire, köldökzsinórunk az aszfalt, az autó és jobb híján a ritkán járó busz. Itt fekszünk, itt kelünk, ám valójában nem itt élünk”.

korábban írtuk

Ki a nagyvárosi benzingőzből, irány az erdő, a kaland – Tízéves a Kolozsvár közeli Adrenalin Park

A Kolozsvár melletti Bükkben immár tíz éve működik az Adrenalin Park, amely rendületlenül vonzza azokat, akik szeretnének kiszabadulni a nagyváros benzingőzös forgatagából, a képernyők előtti görnyedésből.